kocsordi NAGY BÉLA
Pupák és az áfás számla
2015. június 20., 19:17 ... Holmi finánckérdések kerültek szóba nem is olyan régen egy magánbeszélgetésben,talán ennek is köszönhető, hogy Pupák úr meglepett bennünket egy újabb történettel. Ennek a témakörnek mostanában amúgy is nagy az időszerűsége... mert hát az eklézsia meg a kincstár amúgy is mindig üres, legalább is mindig ezt mondják mifelénk azok, akikre a kulcs van bízva....
A következő történet hitelességéért jelen sorok írója kezeskedik, ámbár Pupák úr szavahihetőségével eddig sem volt gond, és ha az égiek is úgy akarják, akkor ezután sem lesz !
Kitartóbb olvasóim valamennyire ismerik már őkelmét. Elmondása szerint úgy hatvan éves kora körül esett meg vele ez a történet, talán feledésbe is merült volna, ha nem kap némi bíztatást. Igen finom kávéval kínáltuk meg, aztán egy még finomabb bor is került az asztalra, így aztán könnyebben ment a mesélés is.
A jobb érthetőség kedvéért azért annyit talán illik tudni őkelméről, hogy kicsit kilóg a férfi-társadalomból. Nevéhez nemigen köthetők sem hőstettek sem botrányok, munkáját tisztességgel elvégző, asszonyát szerető, alapból családcentrikus ember. Hogy a szépnem iránt kicsit fogékonyabb volt világéletében, az meg egy hajdani kódex szerint a bocsánatos bűnök közé van besorolva még az égi Büntető Törvénykönyvben is .
Az Élet úgy hozta, hogy jó néhány évig amolyan kétlaki emberként kellett végeznie a munkáját, párjától jó másfélszáz km-re, két különböző városban kellett helyt állniuk, de ez nem jelentett különösebb gondot. Hétvégére amúgy is együtt voltak, amit állítása szerint nem is haszontalan dolog lenne kipróbálni minden emberpárnak akik egymás mellett szeretnének békésen megöregedni..... Állítja, igen jó próbakő néha egy kis távollét !
Bár abban a városban, ahol az eset történt, volt egy jó, de nem túl nagy lakásuk egy társasházban, "kikapcsolódásként" no meg férfiemberi mivoltából következően még nekiállt építeni egy kis tip-top házikót is egy szemnek - léleknek tetszetős helyen. Elképzelése az volt, hogy majd amikor megöregszik, anyókájával majd csak elboldogulnak azzal a száznál valamivel több tőke szőlővel meg azzal a tucatnyi gyümölcsfával, mert hát a nyugdíjas éveket sem henyélve képzelte el magának !
A Sors úgy akarta, hogy abban a társasházban férfiember szinte alig lakott, így aztán bizony előfordult, hogy a mi Pupákunk időnként ki volt téve bizonyos kísértéseknek. De becsületére legyen mondva, nagyjából állta a sarat ...no meg a ....kísértést ! Azt nem állítja hogy sohasem botlott, mert sem a hazugságot, sem a képmutatást nem kedveli, de ha botlott is, azt is csak módjával tette, már csak azért is ...hogy nagyon nehogy szó érje a ház elejét .......
Lakott abban a házban --többek között --egy igen csinos, szemrevaló "magánzó leányzó", nagyjából a harmincas évei vége felé járhatott abban az időben. Valamilyen felsőfokú végzettséggel is rendelkezett, és bár az a diploma nem közgazdasági egyetem vagy főiskola által lett kibocsájtva, gazdája igen szépen gyarapodott anyagiakban..., bizony nagy kár, hogy nem lett belőle pénzügyminiszter...vagy legalább az ország kincstárának a vezérigazgatója...!
Flórika... nevezzük így az illem kedvéért, valahol a máramarosi hegyvidék egyik kicsiny falujában látta meg a napvilágot. Kiejtését, valamint a szókincsét leszámitva igencsak kikupálódott abban a szépnevü városban, ahol elmondása szerint már legalább 15 éve élt és dolgozott hol ezt, hol azt...... A kérdéses időben is igencsak bizalmi állásban volt, titkárnőként kereste a betevőt egy ...a városhoz közeli hivatalban.
Pupák urat többször is részesítette abban a szerencsében hogy kölcsönkért hol ezt, hol azt, leginkább...neglizsében beállitva a legváratlanabb órákban. Pupák úr őkelmének az a bizonyos sokadik érzéke mindig "beszólt", hogy ettől a leányzótól, a saját érdekében mindig jobb lesz három lépésnyi távolságra maradnia. Persze nem is olyan könnyü azt mindig be is tartani, de neki úgy látszik végülis sikerűlt...
Flórika egyik kedvenc magánszáma volt ...főként amikor szoros utcai nadrág volt rajta,hogy a lépcsőn felfelé menet, megelőzvén Pupák urat, igen látványosan mozgatta meg minden irányba azt a csinos - formás popsiját amivel megáldotta a nagytermészet. Pupák váltig állítja ... simán elmehetett volna hastáncosnak is, csak éppen a gömbölyebbik felével adva elő a produkciót...és hátrafelé ...!
Nos, hát egy ilyen produkció után történt meg az a nevezetes eset, amit Pupák úr, némi huncut mosollyal a szája sarkában most elmesélt.
Flórika, úgy látszott,rájött, hogy a magánszámai hatástalanok, hát módszert váltott és átment a nyíltsisakos változatába annak a férfi - nő játékának , ami talán egyidős az emberiséggel...
Kinzó fejfájására hivatkozva Flórika egyszerüen meghívatta magát egy délutáni kávéra, amit Pupák, mint afféle régimódi fazon kissé kelletlenűl de végülis megtett, mondván... ,,de csak kevés ideje lesz, készűl kimeni a szőlőbe, mert valamit még ma mindenképpen be kell fejeznie".
A kávézás végülis kicsit elhúzódott, mert a leányzónak közben eszébe jutott, hogy befőttre is éhes, amiből Pupákné jóvoltából mindig volt az ottani befőttartón is. Summa sumárum, egy üveg befőtt nem a világ,gondolta Pupák, látott ő már olyan menyecskét is aki egyűltében megevett két kiló krumpliból készűlt szalmakrumplit is a hozzávaló savanyusággal az igencsak rendes adag flekken mellé ....szintén...fejfájására hivatkozva...
Flórika, miután eképpen "elütötte" a kinzó ...fejfájását, minden teketória vagy bevezető nélkül előrukkolt a farbával, persze nem minden kacér tekintet és mimika nélkül mondván a következőket : idefigyelj te Pupák, én régóta tudom, hogy téged esz a fene utánam, (sic) kicsit kivártam hadd koplald ki magadat, de mostmár beszéljünk nyíltan. Én hajlandó vagyok eltéveszteni az ajtót este és lejönni hozzád mert tudom hogy kisértem az álmaidat.... De hogy tudd.. én is a piacról élek, mindennek ára van, gondolom ezt te is tudod ! És mivelhogy rendes fazonnak látlak, úgy gondoltam , neked kedvezményt adok .....És mondott egy számot, ami mellesleg éppen az akkoriban megjelent legnagyobb címletü bankó számjegyének felelt meg, ami nem is volt olyan kicsi érték...akkoriban!
Sokmindenen átment már ez a vén lókötő, de ilyen esettel még nem találkozott. Kicsit bizonyosan meg is lepődhetett, mert Flóri igen jól mulatott rajta, kivillantván majdnem mind a harminckét fogát, ...ami ugye elvben ott kell legyen minden jóétvágyu, zsákmányra éhes nősténynek a szájában ...
Pupák sose vallotta magáról, hogy borotvaéles lenne az esze, inkább amolyan gyakorlatias észjárásu embernek vallotta magát, de ott, akkor úgy látszik vágott az esze, mert anélkül hogy gondolkodott volna,azt mondta Flórinak. Tudod mit drágaságom, bár kicsit megleptél az ajánlatoddal, és bár én soha ... nőt pénzért kilóra meg nem vettem és ezután sem fogok ... Már csak azért sem, mert én szeretek egy kicsit udvarolni is, ha úgy hozza a Sors... De egye fene, most az egyszer és csak veled kivételt teszek, hadd lássam már én is, milyen érzés ágyba bújni úgy, hogy előtte leperkáltam a tarifát....?
Flóri tapsikolt örömében. Na látod, mondta, tudtam én hogy te úr vagy, már korábban is szólhattam volna, de mindegy, most jött el az ideje...!
És mondd, csicseregte tovább, elfogadható az " ár ", nem sokallod, mert hát te végül is nős ember vagy!? Semmi gond, mondta nagy komolyan Pupák, akár többet is kérhettél volna, azt is elfogadnám, ma amúgy is jó napom volt, oda se neki ....de van egy feltételem !
Miféle feltétel, kérdezte Flóri, á....... tudom, vagy sejtem, ..... biztosan valami extra kívánság..., de bízd csak rám magad, meg leszel elégedve velem!
Nézd Flóri, mondta neki Pupák, ez más jellegű feltétel, én igaz hogy nagyon kicsiben de ott vagyok az üzleti életben, ahol kemény szabályok vannak, és azokat tetszik - nem tetszik, de be kell tartani. Az én könyvelésemet megnézheti a finánc, nagy szabálytalanságot akkor se talál benne ha fejre áll ...! ...szóval az az összeg, amit kérsz, és amit én neked kifizetek, nem aprópénz, de elfogadtam. Azt én majd csak kigazdálkodom valahogy, de nekem számlát adsz róla ....! Miféle számlát, kérdezte a leányzó, kissé megváltozott arcszínnel ? Hogyhogy miféle számlát, mondta Pupák a legnagyobb nyugalommal, hát amit minden pénzügyi kifizetésnél kötelesek vagyunk adni ......ÁFÁS számlát, pénzügyi azonositó szám, számlaszám, pecsét, aláírás dátum, stb, ..én tanítsalak...... törvénytiszteletre ? ?
Flórika dús keblei, amelyeknek jórésze amúgy ki volt pakolva rendesen, veszedelmesen hullámzani kezdtek. Valamennyire is gyakorlott szem rögtön láthatta, hogy itt igen nagy vihar készül, meséli Pupák úr, miközben jóízüen felhajtott két- három kortynyi rosét. És mit kellene írjak abba a számlába ha lenne te....te ...Pupák ? Jaj Istenem, mintha nem ismernéd a pénzügyi szabályokat, hát amikor inkasszó van, akkor beírjuk az áru , termék, vagy a szolgáltatás nevét, elnevezését, meghatározását. ...Tehát jelen esetben azt írod be amiért pénzt kérsz és kapsz, vagyis : szexuális szolgáltatás ....és ha lehet...az időtartamot is, mert hát sose lehet tudni...mikor nézi meg a finánc a papirokat....
Nos, Flórinál itt szakadt el a cérna, mert végülis ...ha lassan is, de megértette, hogy itt nem babra megy a játék ! Szinte magán kivül ugrott fel az asztaltól, aminek a befőttesüveg a félig elfogysztott tartalmával látta a kárát. És nem nehéz elképzelni, milyen képpel sziszegte Pupák felé :......te ...te semmirekelő ...mit képzelsz te énrólam, hogy mi vagyok én.........kurva ?! Pupák egykedvűen kereste meg a szemeteslapátot meg a kicsi seprüt..... És miközben megpróbálta eltüntetni a "baleset" nyomait, csendesen csak annyit mondott: drágám, én nem vagyok járatos az "üzleti " élet ama területén ahol te is tevékenykedsz, tehát érdemben nyilatkozni nem tudok..... Én csak azt tudom, hogy üzletet ajánlottál, amit én elfogadtam, számlaadás feltétele mellet.....hol itt a gond ?
Azt csak elképzelni lehet, mekkora sebesség és indulat mellett viharzott ki az amúgy királynői termetü Flórika Pupák úr " lakosztályából" ahová soha többé be nem tette az amúgy igencsak formás lábacskáit. De úgy látszik, nagy titkok még egy nagyjából 40.000-es erdélyi városban se maradnak sokáig. Ugyanis nem túl sok idő múlva Pupák észrevette, hogy itt - ott néha kicsit kajánúl összesúgnak az ismerősei ha valahol megjelenik.
Nem is került túl nagy erőfeszítésébe, hogy kinyomozza az okát. Máig se tudja, hogy végülis milyen előjellel mondták rá akkoriban, hogy no, ez az a pasas, aki számlát kér.....ha fizet .....! Bizony még az is megtörtént a későbbiekben, hogy átvert pasi gratulált Pupáknak az amúgy persze, hogy szokatlan hozzáállásához .. Azóta bizony eltelt némi idő, Pupák úr sem lakója már annak a városnak, igen ritkán fordul meg arrafelé. Néhány éve, baráti alapon amolyan botcsinálta idegenvezetőként járt abban a szép és tiszta városban, és hát a Sors úgy akarta, hogy a városka főterén ki mással találkozzon szemtől szemben, mint a fenti történet szereplőjével..... Flórikával.
És bár --szokásához híven ---jóelőre és hangosan köszönt valamikori ...".majdnem üzletfelének", a köszönését nem fogadták....Viszont azt a tekintetet máig őrzi .... amolyan relikviaként ...áfa nélkül...
Pupákfalva, 2015. június 20
.png)
