Kui János: micsoda élet

micsoda élet





sovány ágak mennek

neki éhesen a télnek

szolgáltak nem

heverésztek micsoda élet

ágak letörtek nézzétek

nektek az micsoda élet

a semmibe halnak bele

az gyötri őket

csúf kacagással mondja ki

az utolsó szót hitüket még

őrzik jeges tél után

tavasz következik

friss bimbók

friss reményeket nyitnak

melyek áradók akár az elet

jókedvű hópelyhek

játékos jókedvvel szállnak

a földre okos mosoly ül

az arcukon micsoda élet

más mint amit addig éltek

a sebzett ágak hangulata

vidám azt érzem én is

életem alkonyán