Frady Endre:
Rettenetes rókameseForog s ég a róka gyomra
S rókázik a kerti gyomra.
Nagyon bánja már, hogy kettő
Romlott rozmárragut ett ő.
Ha harapott volna - reccs! - két
Darabba egy zsenge kecskét,
Vagy egy bálnát, ami abált,
Nem rendezne bele ma bált.
Rókában benn ég a pokol,
Tüzet okád, pechet okol,
S depi endet füstös ok szid:
Abcúg kormos Firefoxid!
„Hahaha! Ég a konkurencia! Isa homu vogymuk, mi?! Pörkölt róka, hihihi! Well-done!!! Bruhaha!” /Google Chrome/
„Ó, jaj, leég minden makróm,
Latrinámon guggol a króm!”
/Tűzróka Oxid, korompörkölt alapanyag/
„A költő a ridegen eldologiasodott való és virtuális világ léleknyomorítóan gusztustalan gyomorforgatását hányta metaforikus versbe a megkérgesedett szívű olvasók számára a huszonnegyedik órára figyelmeztető vészriadót megfújandó. A mű végén a gyomorégéstől már addig is sokat szenvedett Tűzróka oxidációja a középkori mágia okozta máglya boszorkányos felidézése kibernetikai köntösben. A költő szerint ember embernek az állata és korfüggetlen determinizmus, hogy állati embertelen körülmények között minden emberből kibukik az állat. Ahogy XIV. Lajos mondta volna, ha nem botlik meg a nyelve a róka fogta csukájában: Az állat én vagyok! Na, erre gondolt a költő!” /Lényeglátó Leóné Lapostetű Levendula, a Burkolt Értelmű Literátorok Gőzagyának Áthatolhatatlan Zöldségei (BÉLGÁZ) című irodalmi folyóirat szakelemzője/
„- Légy szíves, rajzolj nekem egy rókát!
- Micsoda?
- Rajzolj nekem egy rókát...
- De hát én a mecha szigorlat óta csak excelben rajzolok, meg péntben ...
- Annyi baj legyen! Rajzolj nekem egy rókát!
[Minthogy rókát soha életemben nem rajzoltam, papírra vetettem neki egyet a két rajz közül, amire egyáltalán képes voltam: a folytatólagos négytámaszú tartó nyomatéki ábráját.]
- Nem! Nem! Nem érdekelnek a statikailag határozatlan tartók igénybevételi ábrái! A statikát a szerkezet jobban tudja, mint a statikus. Rajzolj nekem egy rókát!
- Hát, jó! Tessék!
- Nem! Ez túl sablonos, nem akarok Dargay Attila utánérzést!
- Micsoda?! Na várj csak...tessék!
- Ez az! Éppen így akartam! Pontosan így nézett ki a B612, amikor eljöttem. Most pedig írj róla egy verset!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Ki serceg, Humánka, ki serceg?
Kis herceg? Hú, mán a kis herceg?”
/Antitalentó St. Attikus Excelpainty, statikailag határozatlan pilótakeksz díler/
„Jaj, ne! Nem lehetne kérni, hogy továbbra is titokban bújhassak meg az űrben?” /B612, kisbolygó/
„Azt hiszem, a puccos polgári party után belehánytam a gyémántcsatos aranycipellődbe, Andi. Ez most egy csuka fogta róka. Rengeteg rókázás létezik erre az évre. Vegyek neked egy új rókabőrös cipellőgyárat, Andi?” /M. Lőrinc, egy magát megnevezni nem kívánó megélhetési multimilliárdos víz-gázszerelő/
„Eddig és nem tovább! Mindennek van határa! Ez gusztustalan! Nem akarom tudni, mi volt abban a gyémántcsatos aranycipellőben, amiből pezsgőt ittam a Hungaroringen!” /Daniel Ricciardo, olasz származású ausztrál Forma 1-es pilóta/
„Róka rókázik romlott rozmárragutól rendesen.
Költő kerekít köréje kis költeményt kedvesen.”
/M. András, a költő legállandóbb és legragrímesebb kommentelője/
„eMke, ha még egy ily ragrím jő, félj,
Mert lelő egy ebből élő vőfély!”
/Lakodalmas Lajosné Lékrágó Lea, az Egyszerű Költők Esküvői Verses Alkotásainak Sorozata (EKEVAS) című irodalmi mélypont portál nélkülözhetetlen mozgatórugója/
„Fokozzuk a képzavart:
Rókát zabálna a bálna
De az abált róka nem málna!
Már ma varrjon gombot rája
Gordon Ramsay nagymamája!”
/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas rém-rím-szak-ács/
„Gordonkának képzavarja:
Csellózik a Ramsay varja.
Bálnázzon csak, Házi Doki,
S mit málna ad: kvázi koki!”
/Rókarajos Rájáné, a rája arája/
„A kritikus ló nélküli citromot kér nyálképzésre, fölköp egy gusztustalant, alááll, mossa kezeit és szellemi menedékjogot kér a B612-es kisbolygó túloldalára, ahonnan nem látható Frady Endre verseinek abszolút sötétsége! Énanyám, ki vagy a mennyekben, ha lenézel a Földre, fel ne vedd az olvasószemüvegedet, mert kiég az örök világosságú agyad! Gyehennára Frady Endrével!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„A világon egyedüliként én úgy is bele tudok rókázni a csukámba, hogy az már eleve tele van a lábammal.” Chuck Norris/
illusztrálva:
https://fradyendre.blogspot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!