Kocsordi Nagy Béla: Egy szakasz katona...
1. Rongyos szélű, régi fénykép, frontkatonák vannak rajta. Megszámoltam, huszoneggyen kerültek be egy Szakasz-ba. Volt közöttük: gazdálkodó, tanító és íróember, Kereskedő, pék, vasutas, s mindenféle mesterember. . o .
2. Majdmindegyik már családos, egy - két gyerek édesapja... Kiket föl kellett nevelni, akkor is, ha ők, parancsra, ...hagytak oda házat, boltot, osztályt, mühelyt, szülőföldet, Nem sejtve, hogy viszontlátni...már nem fogják látni többet... .. o ..
3. Magamfajta betüvető...van, hogy néha eltünődik: Berendezve ez a világ...miért is van így...mindeddig? M’ért van az, hogy ölni, s halni a hatalmi parancsszóra, A kisember el kell menjen...úgy, hogy mások döntnek róla!? ... o ...
4. Félreértés, hogy ne essék. mondjunk ki egy igazságot! Más az mikor HAZÁT VÉDÜNK, s megint más, ha egy országot, ...támadunk meg gonosz tervek, lázálmok és érdek mentén, S a legtöbbször apák, s fiak... isszák levét,...áldozatként... .... o ....
5. Ezesetben is így történt! Az Érmellék több faluja adta össze... ...ama szakaszt, s kemény parancs mondott INDULJ-t...orosz földre. És ők mentek...nehéz szívvel...hátrahagyva mind, mi érték... S hogy majd haza fognak jönni!....palotákból...ezt igérték..! ..... o .....
6. Ám a Végzet másként döntött...és persze a gyílkos ágyúk! Csak ők tudnák megmondani, hogy mi minden várt ott rájuk... Csak az tudná elmondani...milyen is a poklok pokla, ...aki ott volt, kint a Don-nál, s szerencséja hazahozta... ...... o ......
7. Amabból a huszonegyből, egy ember volt...ki túlélte, ...mindazt ami égben - földön...balsorsukként...ki lett mérve... Hogy hányféle volt haláluk, arról jobb, ha nem beszélünk... Rémálomnak is sok lenne...melyben időnként van részünk... ....... o .......
8. Kapus/i/Ferenc...Székelyhídra került haza...négy év múlva. Ennyit tartott a fogsága...orosz földön...és...kibírta...! És mindvégig...az a fénykép...ott volt mindig, jól elrejtve... És a remény: ha van Isten...hazajön az...Érmellékre... ........ o ........
9. És...hazajött...ő, egyedül...amabból a huszonegyből...! S véle fájdalmas emlékek...mikből mesélt, ám ott belül... ...mindig ott volt sok megélt kép...és egy kérdés: vajon miért, ...élt túl minden szörnyűséget, mely halálig...mindig kisért... ...................... o ..................
....Élesd, 2018. 03. 06. kocsordi Nagy Béla
1. Rongyos szélű, régi fénykép, frontkatonák vannak rajta. Megszámoltam, huszoneggyen kerültek be egy Szakasz-ba. Volt közöttük: gazdálkodó, tanító és íróember, Kereskedő, pék, vasutas, s mindenféle mesterember. . o .
2. Majdmindegyik már családos, egy - két gyerek édesapja... Kiket föl kellett nevelni, akkor is, ha ők, parancsra, ...hagytak oda házat, boltot, osztályt, mühelyt, szülőföldet, Nem sejtve, hogy viszontlátni...már nem fogják látni többet... .. o ..
3. Magamfajta betüvető...van, hogy néha eltünődik: Berendezve ez a világ...miért is van így...mindeddig? M’ért van az, hogy ölni, s halni a hatalmi parancsszóra, A kisember el kell menjen...úgy, hogy mások döntnek róla!? ... o ...
4. Félreértés, hogy ne essék. mondjunk ki egy igazságot! Más az mikor HAZÁT VÉDÜNK, s megint más, ha egy országot, ...támadunk meg gonosz tervek, lázálmok és érdek mentén, S a legtöbbször apák, s fiak... isszák levét,...áldozatként... .... o ....
5. Ezesetben is így történt! Az Érmellék több faluja adta össze... ...ama szakaszt, s kemény parancs mondott INDULJ-t...orosz földre. És ők mentek...nehéz szívvel...hátrahagyva mind, mi érték... S hogy majd haza fognak jönni!....palotákból...ezt igérték..! ..... o .....
6. Ám a Végzet másként döntött...és persze a gyílkos ágyúk! Csak ők tudnák megmondani, hogy mi minden várt ott rájuk... Csak az tudná elmondani...milyen is a poklok pokla, ...aki ott volt, kint a Don-nál, s szerencséja hazahozta... ...... o ......
7. Amabból a huszonegyből, egy ember volt...ki túlélte, ...mindazt ami égben - földön...balsorsukként...ki lett mérve... Hogy hányféle volt haláluk, arról jobb, ha nem beszélünk... Rémálomnak is sok lenne...melyben időnként van részünk... ....... o .......
8. Kapus/i/Ferenc...Székelyhídra került haza...négy év múlva. Ennyit tartott a fogsága...orosz földön...és...kibírta...! És mindvégig...az a fénykép...ott volt mindig, jól elrejtve... És a remény: ha van Isten...hazajön az...Érmellékre... ........ o ........
9. És...hazajött...ő, egyedül...amabból a huszonegyből...! S véle fájdalmas emlékek...mikből mesélt, ám ott belül... ...mindig ott volt sok megélt kép...és egy kérdés: vajon miért, ...élt túl minden szörnyűséget, mely halálig...mindig kisért... ...................... o ..................
....Élesd, 2018. 03. 06. kocsordi Nagy Béla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!