Petz György:
Fiókban
Anyámnak nem állt jól a gyász,
se a betegség,
mit vegyek fel érzés,
az ölelés a legjobbik ruha,
tisztán hagyja a szívvezetéket.
Vannak a profik,
kik anyatejjel szívták a halottas illemet,
tudtak témát váltani,
tudtak témát váltani,
nevetni, megríkatni,
anyám nem ilyen.
Az élete dugig hiánnyal,
fiókjaiban egy másvilággal,
anyával, nővérrel, férjjel,
tán érthetetlen fiával.
Ha többet tudott volna erről a világról,
biztos nem istenkedik,
nem káromol,
hanem ugyanolyan lett volna,
mint amúgy,
kiben az élet mégse pislákol,
aki vénasszony korára leszólít bárkit,
mer, amit sosem,
nem fél a tudástól.
Anyámnak, ki addig kivárt,
jöjjön az utoló nyugdíjaspostás,
anyámnak nem állt jól a gyász,
se a betegség,
se a saját halál.
2018. november 01.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!