Kui János:
ESTI SÖTÉT
A szomorú este sötétbe öltözött,
A Nap csendes fénnyel eltűnt a
Dombok között.
A sötét terjedt szabadon, senk nem
Verte láncra.
Övé volt a trón egy teljes éjszakára,
Reményt hagyott.
A fényes Nap kipihente, s jól érezte
Reggel magát,
S elindult, hogy megnyerje nekünk
A nagy csatát.
Az öreg Nap azt könnyen megtette,
Büszke volt a győzelmére, s tehette.
A sötétnek
Menni kellett, az erős fény legyőzte,
De az újra próbálkozott, hogy ha jött
Az este, mi akkor is küzdtünk ellene.
ESTI SÖTÉT
A szomorú este sötétbe öltözött,
A Nap csendes fénnyel eltűnt a
Dombok között.
A sötét terjedt szabadon, senk nem
Verte láncra.
Övé volt a trón egy teljes éjszakára,
Reményt hagyott.
A fényes Nap kipihente, s jól érezte
Reggel magát,
S elindult, hogy megnyerje nekünk
A nagy csatát.
Az öreg Nap azt könnyen megtette,
Büszke volt a győzelmére, s tehette.
A sötétnek
Menni kellett, az erős fény legyőzte,
De az újra próbálkozott, hogy ha jött
Az este, mi akkor is küzdtünk ellene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!