Kui János: Csend az éjszakában

Csend az éjszakában




Az éjszaka csendjében alszik a város,

mindenki lepihen, aki nagyon álmos.

A nyíló gyöngyvirág fehéret álmodik.

Nincs fény, s nem érzi jól magát, aki

nem lát, mindhiába fekszik le, aludni

nem tud, rossz szemei előtt minden

összefut. Megnyugszik, és elalszik,

az álma könnyű lesz, minden ablak

sötét, a fenyt kirekesztették, csak

reggel tér vissza, s magát szórja a

világra.Kipiheni magát, elégedett

azzal, amit eddig csinált, vele

együtt nyugodt vagyok, ezüst

fénynél dolgozgatok, vagy

istenhez imádkozok.