Csősz József: Kiáltó, csendes éj

Csősz József:


Kiáltó, csendes éj

elcsendesedem majd e vers után,
teszem mint más, amit ünnep kíván,
segítik cipelni keresztünket
véreim, szerető, jó emberek,
jászolban született ne tudja meg,
miért lobog gyertyánk oly furcsán fent

+

Tíz éve nem lát már karácsonyfát.
Kislánya éppen csak lépni próbált.
Apa – de szép volt az ajkán a szó,
elszállt, mint éj-fénybe fúlt autó.

Csattanó fénycsóva azonnal ölt,
eltérített volán forró felhőt
küldött a tettestől,szembe halált
arra, ki nem várja már ...