Dvorcsák Gábor:
kék
test és vérek meg né()hány féreg -
a szívnek közepéig ég az ég rég
kéklő alkonyat felkonyulva már...
és nem látható pillér - egész lent
a szellő s fent a tenger szorít a
kötélbálna-bálvány - el-e megyünk
abba a bálba? s nézd e pár szó alatt
már meg is gyökeresedett a növény...
legalább tudjuk hogy van még ami
leveleket hajt s végül minket is túlél...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!