IGAZ EMBER ÉS A GONOSZ
Elöljáró szavak:
„Áldott legyen az, aki a jóság és a jóakarat
nevében átvezeti a gyengéket a sötétség
völgyén, mert ő valóban az őrzője testvéreinek,
és az elveszett gyermekek megtalálója."
Én vagyok a tiszta, te vagy a tisztátalan.
Vagyok az utas, te vagy az úttalan.
Vagyok az Ős-szelíd, te vagy a gonosz.
Vagyok az igaz ember, te vagy a káosz.
Észszerű- tárgyalás közöttünk nem lehetséges:
Nevetséges, ezredéves párbaj esedékes.
Ha mindketten élve maradunk: érdekes,
ha mindketten pusztulunk: az beszédes.
Bárhogyan végződhet viadalunk:
Nagyon messze úgysem jutunk.
A lényegen semmit nem változtat,
bennünket ugyan nem háborgat.
Mert továbbra is én leszek a tiszta, te a tisztátalan,
Leszek az utas, te meg az úttalan.
Maradok az Ős szelíd, te a gonosz.
Igaz ember én leszek: ifjú logosz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!