SZEGZÁRDI NAGY VENDEL TÜZPIROS AZ ÉG ALJA

TÜZPIROS AZ ÉG ALJA

SZEGZÁRDI NAGY VENDEL


Tüzpiros az ég alja,
életünk láng nyaldossa,
pernyéjét szél hordja,
füstje száll magasra.

Kenguru ugrálva
siet a folyóba,
bódult koala
álmát alussza,
néha körülnéz,
mi történik itt még?
Hamarosan örök
számára a lét.

Messziről ősök dobolása hallik az éjben,
riadók dohognak szenvedéllyel,
Liliomok táncát tűztáncosok járják.
patyolat ruhájuk lobog a széllel,
pattogó szikráknak jajduló ívében,
arcuknak, kezüknek rőtvörös fényében.
vad erők tódulnak fékevesztett hévvel,
szívükbe, lelkükbe frissülő erővel.
Virágok feszülnek vérvörös fényben.
Lángok inalnak vadak hevével,
megidézett szellemek életre kelnek.
arcuk kipirúl a misztikus tánctól,
testük hevül az ízzó láztól,
piroslik ruhájuk a tűznek fényében,
körtáncot járnak a forró parázson,
szoknyájuk lobot vet,
leveszik, s meztelen forog a táncuk.
ruhájuk kiterítik a forró kavicson,
mint Nausziké a tengerparton egykoron,
s megtörik a langy hullám a sziklapadokon.
ősök szellemét idézik ide most,
messzi hangok suttogását hallják,
mit is üzennek a mindíg élő boszorkák?
Idáig terjed a gonosz ármányság.
cselekedeteitekre fentről figyelnek,
az ősi lelkek, veletek kűzdenek.

Vérvörös az ég alja,
embereknek lelke
reszket alatta,
fekete fellegek
fent fenekednek,
füstjét messze vitte
a kóborgó szél,
villámokat szór
a dühöngő éj.
Botor eszetlenek
gyufája gyujtja meg,
a hervadó avart,
bátor, hős lovagok
tüzüket kioltják,
Sérült állatokat
takarók borítják.
Állva halnak meg
a büszke, sudár fák,
magvaikat földbe szórják,
ismét felélednek
az Eokaliptusz levelek.
Újra győz az élet,
nincs még végítélet,
benépesülnek a szavannák,
nem pusztulhat el a világ.
Mindenki éltető vízre vágy,
Eső siratja Ausztráliát.


2020. JANUÁR 10.