KUI JÁNOS: magam körül

KUI JÁNOS:

magam körül



táncol akinek van kedve

ki vannak jól melegedve

letörlik az izzadságot

újra járnak egy jó táncot




szünetben csendet akarnak

a táncban jól elfáradnak

éjfélkörül haza ennek

reggelig még pihenhetnek




a sötétben én maradtam

haza nehezen jutottam

örvendeztem a mély csendnek

gondoltam hogy hazaérek




el szigeteltem magamat

hogy embereket ne lássak

undorodok a nagy hangtól

akkor is ha nem nekem szól




a központban csak én vagyok

mégis mindig elhallgatok

rossz szomszédaim nincsenek

tőlük nyugalomban élek




mert nem kell nekem senki se

az ördög magával vigye

csúcson vagyok de az mit ér

hogy ha a völgyben más is él




senkivel nem osztozkodok

akarok én de nem tudok

magamnak tartok meg mindent

úgy élek akár egy nagy szent



azért csak hátul kullogok

elismerést sose kapok

megváltozok hamarosan

jól tudom hogy így nem jól van




széjjel nézek magam körül

a nagy tömeg elszenderül

alszik mint egy barna medve

tavasszal lép ki a fényre




dugja magába a mézet

nagyon éhes rég nem evett

málnát gyűjtött a bocsoknak

játékosak ha jól laknak




nem gondolnak a veszélyre

pedig ott van a közelbe'

színes gazdag a természet

látom hogy ha körülnézek




él egy sereg dologtalan

széjjel szórva a világban

közéjük én nem tartozok

dolgozok és szórakozok