Ligeti Csák: Gondolatok Kölcsey Ferenc Huszt c. verséről

Ligeti Csák: 

Gondolatok Kölcsey Ferenc Huszt c. verséről

Kölcsey Ferenc hazánk egyik kiemelkedő költője. Tisztánlátása és hazaszeretete megkérdőjelezhetetlen. Gyerekkorom óta egyik kedvenc verse a Huszt. Dallamos időmértékes verselése miatt könnyű volt megtanulni, és csak úgy fújtam lelkesen a fő eszmei mondanivalójának tűnő végszóhoz: Hass, alkoss, gyarapíts.

A múlt éjjel rosszul aludtam, és magamban felidéztem a verset. Jól átrágtam magam minden szaván, és rájöttem, hogy a lényeget egészen mostanáig nem értettem meg. A fent idézett végszó csak egy egyszerű (olcsó) csattanó, de lényeg nem ott, hanem az előtte lévő három sorban van. Ez a vers sokkal többet mond, és nemcsak pont arról a szerencsétlen huszti várról szól. Husztot behelyettesíthetnénk akár melyik, az osztrákok által lerombolt magyar várral. Sőt ez (mai szemmel) lényegében a történelmi Magyar Királyságról szól, amit a Trianon véglegesen rommá deklarált. Akár így is kezdődhetne (némi, de nem lényeges képzavarral):

Bús düledékeiden Trianon romvára megállék.

Ha nem is maga a Trianon, de az eredménye lett a rom „vár”, vagyisa feldarabolt történelmi királyság.

És most gondoljuk át, Kölcsey erre mit mond:





Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?


Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort



Vagyis a Trianonról kár már annyit beszélni, hanem végre le kell zárni! Ezt üzeni nekünk a nagy hazafi, Kölcsey Ferenc



Kölcsey Ferenc: HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;

      Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.

Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott

      Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.

És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?

     Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?

Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;

    Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!




Cseke, 1831. december 29.