betlehemezés, betlehemes játék

több szereplős → dramatikus játék; a legnépszerűbb karácsonyi paraszti → misztériumjáték, pásztorjáték. Hazánkban a középkorból magyar betlehemezés nem maradt fenn; az első magyar szövegek a 17. sz.-ból származnak, s iskolai előadás céljára készültek. A 19–20. sz.-i paraszti betlehemezés középpontjában hazánkban a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka áll. A betlehemezők házilag készített, jászol vagy templom alakú betlehemet hordoznak magukkal. Két fő formáját ismerjük, az élő szereplőkkel és a bábokkal előadott → bábtáncoltató betlehemezést. Több táji típusa alakult ki. Főbb jelenetei a következők lehetnek: a betlehemezés kezdődhet a → szálláskereséssel: József és Mária szállást keresnek, de a király, gazdag ember, kovács stb. nem ad szállást s az istállóba utasítja őket. A játék bemutathatja a keményszívűség büntetését is. A következő jelenetben az angyal költögeti a mezőn alvó betlehemi pásztorokat s az újszülött Jézushoz küldi őket. A pásztorok elmennek az újszülötthöz s ajándékokat adnak át neki. A játék részét képezheti a → Heródes-játék is, ezt azonban néha külön, vízkeresztkor adják elő. – A betlehemezés főszereplője a süket öreg pásztor, akinek tréfás félreértései a humor bő forrását képezik. A pásztorok félreértik az angyal latin szavát; tudatlanok de jószívűek és csekély javaikból szívesen adakoznak. Táncolnak, furulyáznak, énekelnek is. A betlehemezést adománykérő formulák zárják be. – A magyar betlehemes játékszövegekben Benedek András több szövegcsoportot különböztet meg. A legarchaikusabbak az erdélyi játékok, ezeket néha felnőtt férfiak adják elő, s a pásztorok → álarcot is viselhetnek. Egyik érdekes példája a Dunántúlra települt bukovinai székelyek csobánolása. – A dunántúli játékokban a pásztorok gyakran antikizáló neveket viselnek, mint Maksus, Koridon, Titirus s a barokkos irodalmi divatot tartották fenn. A jó-rossz, szegény-gazdag ellentét igen egyszerű, szemléletes formában mutatkozik meg e játékokban. – Irod. Benedek, André: Les jeux hongrois de Noël (Folia Ethn., 1950); Jeles napok (II. Magyar Népzene Tára, 1953); Ortutay Gyula: Kérdőív betlehemes játékok gyűjtéséhez (Ethn., 1956); Kardos Tibor–Dömötör Tekla: Régi magyar drámai emlékek (I–II., Bp., 1960); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964).

1. Matyó betlehemesek (Mezőkövesd, 1920-as évek)

2. Abasár (Heves m.)

3. Szakmár (Pest m.)

4. Matyó betlehemes lányok (Borsod megye)

5. Pásztó (Heves m., 1947)

1. Betlehemes pásztorok (Vörs, Somogy m., 1969)

2. Vörs (Somogy m., 1969)

3. Bukovinai székelyek csobánolása (1970, Kéty, Tolna m.)

4. Bukovinai székelyek csobánolása (1970, Kéty, Tolna m.)

5. Bukovinai székelyek csobánolása (Király, királyszolga és a család) 1970, Kéty, Tolna m.)

1. Az angyal a csobánoknak hírül adja Jézus születését (1965. Kakasd, Tolna m.)

2. Csobánok tánca a betlehem előtt (1965, Kakasd, Tolna m.)

3. A betlehem: a király, József és Mária (1965, Kakasd, Tolna m.)

4. Báránykás vagy fekete csobán (1965, Kakasd, Tolna m.)

5. Bukovinai székelyek betlehemes játéka (Kakasd, Tolna m.)

1. Bukovinai székely csobánolás (1971, Kakasd, Tolna m.)

2. Kakasd (Tolna m. 1971)

3. Kakasd (Tolna m. 1971)

4. Betlehemesek (1973, Szék, v. Szolnok-Doboka m.)

5. Betlehemesek (1973, Szék, v. Szolnok-Doboka m.)