Más: A feleség a család napsugara
Minden családnak megvan a maga tündöklő napja, és ez a feleség. Halljátok, mit mond, és mit tart erről a Szentírás: A szorgos asszony kedvessége elbájolja férjét. A szemérmes asszony igen nagy kegyelem. Az egek magasságából világító naphoz hasonlít az asszony, ha jó, s dísze házának (Sir 26, 16). Valóban, egy feleség és anya olyan, mint a család napja. A napfény nagylelkűségével, a maga áldozatos iparkodásával, szakadatlan szorgoskodásával, mindenben tanúsított éber és gondos gyöngédségével férje és gyermekei életét békéssé és derűssé teszi. Állandó fényt és meleget áraszt maga körül. Úgy szokták mondani, hogy a házasság, akkor
boldog, ha minkét házastárs nem a saját maga, hanem a másik boldogságát és jólétét keresi. Ez a nemes lelki tulajdonság és jóakarat – bár kétségtelen, mindkettőjüket kötelezi – mégis leginkább az asszony erénye.
A feleség a család tündöklő napja, aki megjelenésének és beszédjének lángoló hevével ragyog fel előttünk. Szemének édes sugara és hangja átjárja a lelkeket; érintgeti, hajlítgatja, fölemeli, de el is űzi a szenvedélyek kusza zavargását. A feleség a család napja a maga természetes, kristálytiszta közvetlenségével, komoly egyszerűségével, tiszteletet parancsoló keresztény méltóságával. Gondolkodása mély, lelkülete minden jóra kész, viselkedése és öltözete illendően választékos, mert lebilincselő szemérmesség ékesíti egész erkölcsi személyiségét. Lelkének finom rezdülései, arcának ünnepélyességet sugárzó vonzásai, hallgatása és minden fullánktól mentes mosolya, valamint minden jóra való kézsége az egyszerűségében is pompás virágnak a báját kölcsönzi neki, amely a szivárvány színeiben pompázik.
A BOLDOG NŐK 5 TITKA (lehet, hogy vicc):
1. Fontos, hogy egy olyan férfit találj, akivel megoszthatod a felelősségeket és a háztartási munkát, és hogy legyen egy jól fizető állása.
2. Fontos, hogy egy boldog férfit találj, aki imád táncolni, utazgatni és mindig megnevettet.
3. Fontos, hogy egy romantikus férfit találj, akire érzelmileg támaszkodhatsz, anélkül, hogy ő ezt kihasználná, és ráadásul nem hazudik.
4. Fontos, hogy egy olyan férfit találj, aki tökéletes szerető és imád veled hancúrozni.
5. Fontos, de nagyon fontos, hogy ez a 4 férfi ne ismerje egymást!
A NAP IMÁJA : 'Istenem, kérlek: adj nekem bölcsességet, hogy megérthessem a páromat, adj szeretetet, hogy megbocsáthassak neki, és adj türelmet, hogy elviseljem a hibáit!'
'Mert ha erőt kérnék, akkor biztos agyonütném. Ámen.'
Küldd el ezt azoknak az okos nőknek, akiknek egy mosolyra van szükségük, és azoknak a férfiaknak, akikről úgy gondolod, hogy képesek elviselni a valóságot (!!!), vagy bárkinek, akik szintén okosak, és csak egy mosolyra van szükségük..! Csak, ha akarod!
Kaptam - továbbítom - olvassátok, érdemes:
A csoda neve: szódabikarbóna!
Fertőtleníthetjük és tisztíthatjuk vele a hajkeféket, körömápolási eszközöket, fürdéshez használt kiegészítőket, de a fogak tisztítására is használható a por és segíti a fog fehérítése mellett a fogkő eltávolítását is.
A gyógyszertári szódabikarbóna jó lúgosító terápia, illetve a savtalanító, így a méregtelenítő kúra szerves része is lehet. Persze ezt sem szabad túlzásba vinni, mivel a túlzott adagolása izgatja a gyomorfalat és savtúltermelést válthat ki. A szódabikarbónából 1-5 g azonnal ható savlekötő szer, mivel a sav közömbösítésekor felszabaduló széndioxid feszítő és gyenge érzéstelenítő hatása reflexesen oldja a görcsöt, gyorsítja a gyomor kiürülését és enyhíti a gyomor fájdalmát.
A szódabikarbóna vízben oldékony, felszívódva általános lúgosító hatást fejt ki. A szervezet lúgosítása, méregtelenítése szempontjából célszerű időnként egy 2 hetes kúrát végezni, melynek során naponta kétszer (reggel-este) egy kávéskanál szódabikarbónát feloldva vízben elfogyasztunk.
Mire jó még a gyógyszertári szódabikarbóna?
-A száj szárazsága ellen és savtalanítása céljából szájöblögetés végezhető, amikor enyhén sós-szódabikarbonátos vízzel öblögetünk, majd kiköpjük az oldatot.
- Fogak tisztítására is használható a por, segíti a fog fehérítése mellett a fogkő eltávolítását is.
-A teljes test méregtelenítése és fertőtlenítése szódabikarbonátos fürdővel is lehetséges (kb. -25-30 perces fürdési idővel), amikor a fürdővízbe 3 evőkanál szódabikarbónát is keverünk, de külön csak lábfürdő is készíthető, a lábfürdő után pedig lehetőleg gyapjú zokniban is aludjunk.
-A szódabikarbonátos lábfürdő gombásodás és fokozott lábizzadás ellen is véd, illetve kezel. Kiváló kéztisztító hatás érhető el a szódabikarbónával, mely a köröm fehérítéséhez is megfelelő (áztassuk 1-2 evőkanál szódabikarbóna-vizes oldatban a körmöket a körömápolás előtt).
- Izzadás gátló és szagtalanító hatását kihasználhatjuk „hintőpor" formájában is, a hónalj és lábak, lábujjak közötti terület beporzásával.
-A cipők fertőtlenítésére és szagtalanítására is alkalmas, ekkor egész éjszakára hagyjuk bent a cipőkben, csizmákban a port.
- Fertőtleníthetjük és tisztíthatjuk (egy mosdókagylónyi vízbe ekkor kb. 8-10 evőkanál szódabikarbónát tegyünk) vele a hajkeféket, köröm ápolási eszközöket, fürdéshez használt kiegészítőket (pl. fürdő pamacs)
- Takarítás során is szinte mindenhol felhasználható (szőnyeg, szekrények, csempék, ajtók, stb.).
- A lakás légterét, és pl. a zárt szekrények légterét is szagtalanítja.
A gyógyszertárakban kapható szódabikarbónával a pénztárcánkat is kíméljük. Próbálja ki nagyanyáink bevált csodaszerét!
forrás: www.bioenergetikus.hu
Levélben szereplő media linkek
Wikipedia
Cím: Biblia
A Biblia azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a kereszténység Istentől sugalmazottnak és ennek okán szenteknek fogad el, és mint ilyeneket a hit és az erkölcs területén mércének tekint. A Bibliát szent jellegéből kifolyólag Szentírásnak is nevezik. A zsidó és a keresztény Biblia terjedelme nem azonos, mert a Biblia könyveit meghatározó kánont nem egyformán határozták meg. Így a héber Biblia – a Tanakh – azokat az Izrael népének adott isteni kinyilatkoztatásokat tartalmazza, amelyek a kereszténység előtti időben, Izrael vallási közösségében keletkeztek. A kereszténység is szentnek és sugalmazottnak vallja a zsidóság Bibliáját, de mellettük ugyanilyen isteni tekintélyt és kötelező mércét tulajdonít azoknak az 1. században keletkezett írásoknak, amelyek Jézus életéről és tanításáról tanúskodnak, és amelyeket az apostolok vagy ezek tanítványai írtak. Így a kereszténység két részre osztja a Bibliát: a zsidó Bibliát magában foglaló Ószövetségre (Ótestamentum) és az apostoli írásokat tartalmazó Újszövetségre (Újtestamentum).
Szócikkünkben a keresztény Bibliát tárgyaljuk. A zsidó Bibliáról lásd a hagyományos zsidó teológiához kapcsolódó Tanakh, illetve a nemzetközi tudományos kutatás nézőpontját tükröző Héber Biblia szócikkeket.
A biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése „könyvek”. (A „könyvtekercs” jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte.) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi „könyvek”-nek a szent iratok gyűjteményét (Dániel könyve 9,2). A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen „Írásnak”, „Írásoknak” nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést, mint Márk evangélista és Pál apostol – Márk evangéliuma 12,24 és Második levél Timóteusnak 3,16 stb.), továbbá „Isten Igéjének”, „Szentírásnak”, „Könyvek Könyvének” is hívják. Az „Isten Igéje” elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál (lásd: Dániel könyve 9,2; János evangéliuma 17,17; Péter első levele 1,23). Ezen kívül Ézsaiásnál (Ézsaiás könyve 34,16) az „Úr könyve” néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.
A Biblia két fő részből áll: Ószövetségből és Újszövetségből (más néven: Ótestamentumból és Újtestamentumból). Az Ó- és Újszövetség megjelölés Isten Izraellel (Mózes második könyve 24,8 alapján) és a keresztény egyházzal kötött szövetségére utal (Máté evangéliuma 26,28 szerint), a latin „testamentum” (azaz „örökség”) szó pedig azt fejezi ki, hogy ezek az írások szent hagyatékok, amiket a keresztények hite szerint Isten Izraelre és az őskeresztény egyházra hagyott. A „testamentum” elnevezést a Vulgata (a Biblia latin nyelvű fordítása) nyomán használják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!