Bácskay András (1970) ókortörténész, az ELTE Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási területe az asszír-babilóni mágia és orvoslás.
A mezopotámiai vallás témaköre rendkívül szerteágazó, az alábbiakban ennek csupán két részterületével, a jóslási és a bajelhárító rítusokkal foglalkozom. A téma tárgyalását a mezopotámiai vallás tanulmányozása kapcsán két tényező indokolja, egyrészt az a tény, mely szerint a vallásra vonatkozó mezopotámiai szöveghagyomány döntő többségét a fenti két tevékenységhez kapcsolódó források teszik ki, másfelől pedig mivel úgy vélem, hogy a két tudományos „szakterület", illetve a jóslási és a bajelhárító rítusok közötti összefüggésrendszer bemutatása révén a mezopotámiai vallásos gondolkodás legfontosabb összetevőire világíthatunk rá. Az előbbi tényező, azaz hogy a jóslással, valamint a bajelhárító tevékenységgel kapcsolatos szövegek alkották - a lexikális tradícióhoz kötődő szövegek mellett - a nagy mezopotámiai ékírásos könyvtárak legnagyobb állományát, csupán azt jelzi, hogy a mezopotámiai írnoki-kulturális tradíciót írásban rögzítő és azt hagyományozó szellemi elit ezeket a szövegeket feltűnően nagy arányban sorolta az egymást követő generációk által megőrzendő szöveghagyományba. Ez a több száz éven keresztül tartó kanonizációs folyamat paragrafusok hosszan egymást követő sorát tartalmazó ómengyűjtemények, valamint bajelhárító gyűjtemények kialakulásához vezetett. A mindennapi élethez kapcsolódó forrásokból azonban az is kiderül, hogy az isteni előjelek kutatása, illetve a fenyegető veszedelem elhárítása - az istenek kultusza mellett - a mezopotámiai vallásos gondolkodás legfontosabb részét képezte.
(...)
http://www.szabir.com/data/files/File/156/Bacskay_Mezopotamia_joslas.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!