BABITS MIHÁLY ESSZÉK, TANULMÁNYOK - A szellem frontján

BABITS MIHÁLY ESSZÉK, TANULMÁNYOK

ÖSSZEGYŰJTÖTTE, A SZÖVEGET GONDOZTA
BELIA GYÖRGY

TARTALOM

I. KÖTET

TÁRGYAS RAGOZÁS KÜLÖNBÖZŐ SZEMÉLYŰ TÁRGYAKKAL
THE MONIST
THE AMERICAN JOURNAL OF PSYCHOLOGY
JUHÁSZ GYULA VERSEI
THÁLIA
A CIFRA NYOMORÚSÁG
SÁMSON
ERKÖLCS ÉS ISKOLA
BÁNK BÁN
SWINBURNE
SZAGOKRÓL, ILLATOKRÓL
SHAKESPEARE EGYÉNISÉGE
ADY
IRODALMI NEVELÉS
GEORGE MEREDITH
FUTURIZMUS
AZ IRODALOM HALOTTJAI
TANULMÁNYOK PASCALRÓL
BERGSON FILOZÓFIÁJA
A LÉLEK ÉS A FORMÁK
PETŐFI ÉS ARANY
MODERN IMPRESSZIONISTÁK
AZ IGAZSÁG GYULAI PÁLRÓL
REVICZKY GYULA
OIDIPUSZ KIRÁLY
AZ IFJÚ VÖRÖSMARTY
A FÉRFI VÖRÖSMARTY
NIETZSCHE MINT FILOLÓGUS
SZÉP ERNŐ ÉNEKESKÖNYV-E
BOLDOG VILÁG
DANTE FORDÍTÁSA
BROWNING
JÁTÉKFILOZÓFIA
[IRODALOM ÉS TÁRSADALOM]
MAGYAR IRODALOM ITÁLIÁBAN
MAGÁNTUDÓSOK
A KÉTELKEDÉS KÖTELESSÉGE
TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET
AZ IRODALOM KARÁCSONYA
DRÁMA
KÉT SZELLEM
BOCCACCIO
KÉT SZENT
MAGYAR IRODALOM
MISTRAL
B. F. HUSZÁRÖNKÉNTES: ELESETT AZ ÉSZAKI HARCTÉREN, 1915. JÚNIUS
A SHAKESPEARE-ÜNNEPHEZ
MA, HOLNAP ÉS IRODALOM
MIRÈIO
NOÉMI FIA
CENTENÁRIUM
ISTENKÁROMLÁS
ÁGOSTON
LEIBNIZ MINT HAZAFI
IGNOTUS VERSEI
A VESZEDELMES VILÁGNÉZET
NÉPKÖLTÉSZET
KÖLTŐ ÉS TOLMÁCSA
KANT ÉS AZ ÖRÖK BÉKE
[LOVAGREND]
ÉVI SÁFÁRKODÁS
AZ IGAZI HAZA
AZ IRODALOM ELMÉLETE
MAGYAR KÖLTŐ KILENCSZÁZTIZENKILENCBEN
TANULMÁNY ADYRÓL
EGY TÖRTÉNETI REGÉNY 1920-BÓL
MEGJEGYZÉSEK FÖLDESSY ADY-KÖNYVÉRE
KIRÁLY GYÖRGYRŐL
PETŐFI
MAGYAR RITMUS
ELŐSZÓ MADÁCHHOZ
ANTOLÓGIA
EGY FIATAL KÖLTŐ
[BESZÉD A SZEGEDI JUHÁSZ GYULA-ÜNNEPSÉGEN]
A SZERKESZTŐ TOLLA
UTOLSÓ ADY-KÖNYV

II. KÖTET

KÖNYVRŐL KÖNYVRE
A TESTVÉR-KÖLTŐ
BALASSA
EGY OLASZ VERSESKÖNYV
JÓKAI ÉS TÓTH ISTVÁN
ESZTERGOMI RIPORT
A VÖRÖSMARTY AKADÉMIÁRÓL
ÚJ KLASSZICIZMUS FELÉ
ANGYALOK HARCA
A NYUGAT KÖLTŐJE
AZ ÉN KÖNYVTÁRAM
BAUMGARTEN FERENC ÉS ALAPÍTVÁNYA
INDISZKRÉCIÓ AZ IRODALOMBAN
A KETTÉSZAKADT IRODALOM
TANULMÁNY A MAGYAR IRODALOMRÓL
A VERS JÖVENDŐJE
A SZÍNPAD VÁLSÁGA
AZ ÍRÁSTUDÓK ÁRULÁSA
TÓTH ÁRPÁD
BEVEZETŐ A FIATAL ÍRÓK ELŐADÓESTJÉN
[BESZÉDE A BAUMGARTEN-DÍJAK KIOSZTÁSAKOR]
BERLINI NAPLÓ
DANTE ÉS A MAI OLVASÓ
SZEMÉLYI ÜGY?
A NYUGAT ÉS AZ AKADÉMIZMUS
EZÜSTKOR
EGYKÖTETES ADY
LÍRA AMERIKÁBAN
BALOLDAL ÉS NYUGATOSSÁG
AZ ÍRÓK PATRÓNUSA
FEKETE KOLOSTOR
EGY OLVASÓ KALANDJAI
SZELLEMTÖRTÉNET
A HAZUGSÁGOK PARADICSOMA
ILLYÉS GYULA VERSBEN ÉS PRÓZÁBAN
ADY ÉS PÁRIZS
GOETHE
A MÁSIK AMERIKA
AMOR SANCTUS
ÜZENET ÉS VALLOMÁS
ÚJ NEMZEDÉK
ÉLETBELI SZÍNHÁZ
[BESZÉDE A BAUMGARTEN-DÍJAK KIOSZTÁSAKOR]
NÉPIESSÉG
A HALHATATLANSÁG HALÁLA
BERGSON VALLÁSA
KARINTHY ÉS ÚJ NOVELLÁI
KÖNYVPROPAGANDA ÉS KÖNYVÉGETÉS
NAGYÚRI DILETTÁNSOK
JEGYZETEK A BETEGÁGYBÓL
ELFOGY A MAGYARSÁG?
NEMZET ÉS EURÓPA
[BESZÉDE A BAUMGARTEN-DÍJAK KIOSZTÁSAKOR]
VITA A KÖZÉPKORRÓL
IRODALMI CESTINO
A NYUGAT ÚJ KORSZAKA ELÉ
MIT TEGYEN AZ ÍRÓ A HÁBORÚVAL SZEMBEN?
[BESZÉDE A BAUMGARTEN-DÍJAK KIOSZTÁSAKOR]
[BÉKEKIÁLTVÁNY]
ERDÉLY
A NEMZEDÉKI KÉRDÉS VITÁJA
A MAI VÖRÖSMARTY
EGY MINISZTERI BESZÉD KAPCSÁN
[BESZÉDE A BAUMGARTEN-DÍJAK KIOSZTÁSAKOR]
NÉPMESE ÉS REGÉNY
A LEGNAGYOBB MAGYAR
A SZÓZAT ÜNNEPÉRE
KOSZTOLÁNYI
DOSZTOJEVSZKIJ
TENNYSON
A HUMANIZMUS ÉS KORUNK
[BESZÉDE A BAUMGARTEN-DÍJAK KIOSZTÁSAKOR]
THOMAS MANN LEVELE
AZ IGNOTUS-ÜGY
PUSKIN
MAGYAR PROUST
TEHETSÉGVESZTÉS - VISSZAMENŐLEG
FOGARAS
A JÓ HALÁL
A SZEGEDI KÖLTŐ
A TÖMEG ÉS A NEMZET
TEREMTŐ UTÁNZÁS
A MADRIDI LEVÉL
SZEKSZÁRDI KADARKA
SZENT ISTVÁN VÁROSA
A SZELLEM FRONTJÁN
A TITOKZATOS MESTERSÉG
GONDOLATOK AZ ÓLOMGÖMB ALATT
[BESZÉDE A BAUMGARTEN-DÍJAK KIOSZTÁSAKOR]
PAJZZSAL ÉS DÁRDÁVAL
ADY, A KÖLTŐ
KARINTHY
A MAGYAR JELLEMRŐL
CSAK ÉNEKELJETEK!
A HÁBORÚ HÁBORÚJA
KÖLCSEY
CURRICULUM VITAE
NEVEK, ŐSÖK, CÍMEREK
[BESZÉDE A BAUMGARTEN-DÍJAK KIOSZTÁSAKOR]
AZ ERDÉLYI KÖLTŐ
EGY KIS DANTE-VITA
BLONDIN VAGY AZ ÖREGEDÉS
ITÁLIA ÉS PANNÓNIA

A SZELLEM FRONTJÁN

A Vajda János Társaság vezetősége megtisztelően felszólított, vessem föl ezen az októberi estén irodalmunk legnevezetesebb mai problémáit, s evvel mintegy vezessem be a közönséget abba a modern és magyar irodalmi légkörbe, amely a Társaság következő előadásait is át fogja hatni. Engedjék meg, hogy kitérjek ez elől a feladat elől. Túlságosan könnyelműen vállaltam, s csak utólag döbbentem rá a nehézségeire. A nehézség nem abban áll, mintha irodalmunk mai problémái nagyon is bonyolultak vagy súlyosak volnának. Inkább így mondhatnám: a nehézség az, hogy nincsenek is problémák.

Alig voltak a magyar irodalomnak üresebb, problémátlanabb évei, mint ezek a mostaniak. Ami kérdésen rágódunk, az többnyire nem is irodalom, inkább szociológia vagy épp politika. S ami valódi irodalmi problémánk mégis maradt, az múlt évekből maradt, ezerszer megvitattuk, elcsépeltük, és magam is, ha ezekről beszélnék, alig tehetnék mást, mint hogy ismételjem magamat. Igazában minden megoldódott. A bajok, amik ellen mi, öregebbek még két kézzel harcoltunk, nagyrészt közömbösödtek azóta; az irodalmi ellentétek megenyhültek, vagy politikai ellentétekben oldódtak föl. Még a világnézeti ellentétek is a politikában oldódtak föl: s evvel el is vannak intézve, könyvelve, lajstromozva... Ifjaink szép verseket írnak; de mi az oka, hogy a szép vers nem forradalom többé, még akkor sem, ha forradalmi vers!? Az irodalmi élet elvesztette igazi feszültségét: s a villamos feszültségnek ez a hiánya, ez éppen az a problémátlanság, amiről beszéltem.

Én, bevallom, bizonyos nosztalgiával gondolok vissza arra az időre, amikor még voltak problémák és bajok és harcok. Mi öregek bőségesen átéltük ezt az időt! A mi ajkunkra, ha irodalmi problémákról esik szó, inkább irodalmi visszaemlékezések tolakodnak. Sajnos, sem fejtegetésekre, sem visszaemlékezésekre nem terjeszkedhetem most ki. Csupán egy rövid üzenetet küldhetek, üzenetet, köszöntést és jókívánságot. A jókívánság ez: új problémákat kívánok, új harcot, új kalandot! Háború talán nem lesz, az ágyúk egyelőre hallgatnak. Szeretném, ha a szellem frontján viszont erősödne a tüzelés. "Minden jó magvat a béke hint" - mondja az antik Bakkhülidész; s még ma is szívesen hangoztatják, hogy a kultúra mezejének igazi magvetői a harc és a kaland. Csak éppen nem szabad összetéveszteni az irodalmi harcot a politikai harccal s a szellemi kalandot a politikai kalanddal. Nem a pártvállalást reklamálom, s eszem ágában sincs az irodalmi ifjúságot a politikai élet és világnézeti csaták lövészárkaiba küldeni. Ez nem is volna oly nagyon dicső hely. Küzdelmekben és csaták közepén nincs kényelmesebb dolog, mint behúzódni egy jól kiásott, eleve megépített lövészárokba. Én arról a másik, nagyobb hősiességről ábrándozom: kiemelni fejünket a lövészárokból, s szabadon nézni szét a messzeségbe, nem törődve a körülöttünk dúló ütközettel. Ez méltóbb kaland és érdemesebb merészség: nem folytatni a régi, megunt harcot, túllátni rajta és megvetni azt, s éppen így válni talán egy új harc megindítójává, melyhez képest a régi már túlhaladott lesz és értelmetlen. Új harc a szabadban, szabad ég alatt, szemben a szelekkel és a csillagokkal. Egyéni harc, lelkünkből induló, s nem már meglévő pártoktól és csoportoktól ránk erőltetett: pártok, árkok és vájatok nem a szellem frontjára valók.

Új harc, új kaland, új problémák: igen, ez az én jelszavam, kabalám és jókívánságom ebben az új évszakban, mely oly különös jelekkel kezdődik: a csillagok változnak fölöttünk, s úgy érzem, mi is változni fogunk.

1938