ISTEN RABJAI
Assisi Szent Ferenc és Jacopone da Todi
írásai és versei
TARTALOM
ASSISI SZENT FERENC
(1182-1226)
SZENT FERENC HÁLAÉNEKE
LEÓ TESTVÉR MEGÁLDÁSA
A BOLDOGSÁGOS SZŰZ KÖSZÖNTÉSE
AZ ERÉNYEK KÖSZÖNTÉSE
NAPHIMNUSZ
SZERÁFI TÖRVÉNYHOZÁS
A MEG NEM ERŐSÍTETT REGULA, MELY ELSŐNEK MONDATIK
2. A KISEBB TESTVÉREK MÁSODIK REGULÁJA
3. A SZENT KLÁRA NŐVÉREINEK ADOTT ÉLETFORMA
4. SZENT FERENCNEK SZENT KLÁRÁHOZ INTÉZETT VÉGAKARATA
5. SZENT FERENC VÉGRENDELETE
6. A REMETESÉGBEN VALÓ ISTENES ÉLETRŐL
SZENT FERENC LEVELEI
AZ ÖSSZES HÍVEKHEZ INTÉZETT LEVÉL
AZ EGYETEMES KÁPTALANNAK SZÓLÓ LEVÉL
LEVÉL EGY ELÖLJÁRÓHOZ AZ 1223. ÉVBŐL
LEVÉL A NÉPEK VEZETŐIHÖZ
LEVÉL AZ ÖSSZES ŐRÖKHÖZ
LEVÉL LEÓ TESTVÉRHEZ
JACOPONE DA TODI
(JACOBUS TUDERZ DE BENEDICTIS)
(1220-1306)
BŰNBÁNAT
FRATE RANALDO HALÁLÁRA
Frate Ranaldo, dove se'andanto? (XVII. lauda)
A TÜRELMETLENSÉGRŐL
Assai me sforzo a guadagnare...
PÁRBESZÉD
melyben földi vándorlása okáról faggatják Krisztust az angyalok
O Christo onnipotente... (XL. lauda)
A MEGBÉKÉLT LELKIISMERETRŐL
O conscienzia mia...
A HAMIS SZERETETRŐL
Vorria trovare chi ama...
ASSISI SZENT FERENC
(1182-1226)
Te vagy a szentséges, Úristen, az egyetlen, aki csodákat művelsz.
Te vagy az erős, te vagy a nagy, te vagy a fölséges.
Te vagy a mindenható király, szentséges Atyánk, mennynek és földnek királya.
Te vagy a jóság, te vagy minden jóság, te vagy a legfőbb jóság, az Úr, az élő és igaz Isten.
Te vagy a szeretet, te vagy a bölcsesség, te vagy az alázatosság, te vagy a béketűrés.
Te vagy a biztonság, te vagy a megnyugvás, te vagy az öröm és a vigasság.
Te vagy az igazság és mértékletesség, te vagy a mindeneknek elégséges gazdagság.
Te vagy a szépség, te vagy a gyöngédség.
Te vagy a mi védelmezőnk, te vagy a mi őrállónk és oltalmazónk.
Te vagy az erősség, te vagy az enyhülés.
Te vagy a mi reményünk, te vagy a mi hitünk, te vagy a mi nagy édességünk.
Te vagy a mi örök életünk, nagy és csodálatos Úr, mindenható Isten, irgalmas Megváltónk.
Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged. Mutassa meg neked arcát és kegyelmezzen neked. Fordítsa feléd arcát és adjon békességet neked. Áldjon meg az Úr, Leó testvér.
Üdvözlégy szent Úrnőnk, szentséges királynénk, Istennek szülője, Mária.
Örökké szűz vagy te, választottja a mennyei Atyának.
Ő szentelt meg téged szeretett szerelmes Fiával és Szentlélekkel egyetemben.
Minden kegyelem teljessége és minden jóság lakozott és lakozik tebenned.
Üdvözlégy te, Isten palotája.
Üdvözlégy te, az Ő lakozó sátra.
Üdvözlégy te, az Ő lakóháza.
Üdvözlégy te, az Ő palástja.
Üdvözlégy te, az Ő szolgálója.
Üdvözlégy te, az Ő szülője.
Legyetek üdvözölve ti, szent erények mind, kik a Szentlélek kegyelméből és megvilágításából a hívek lelkébe ereszkedtek s a hitetleneket Istenben hivő emberekké formáljátok át.
Üdvözlégy Bölcsesség Királynénk, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent tiszta Egyszerűséggel egyetemben.
Óh Úrnőnk, szent Szegénység, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent Alázatossággal együtt.
Szent Szeretet úrnőnk, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent Engedelmességgel egyetemben.
Mindnyájan ti, szent erények, tartson meg benneteket az Úr, kiből eredeteteket vettétek és közénk jöttetek.
Nincs ember a föld hátán, aki csak egyet is meg tudna közületek magának szerezni, mielőtt egészen meg nem hal magának. És viszont aki csak egyet is bír közületek, és a többi ellen nem vét, valamennyiötöket birtokolja; míg ha csak egyikötők ellen is vét, egyikötöket sem mondhatja magáénak és valamennyiötök ellen vét. És mindegyikötök megszégyeníti a bűnöket és vétkeket.
A szent Bölcsesség megszégyeníti a világ minden bölcsességét és a test bölcsességét. A szent szegénység megszégyeníti a világ minden kapzsiságát, fukarságát és kicsinyes aggályoskodását. A szent Alázatosság megszégyeníti a felfuvalkodottságot, és csak az e világnak élő embereket s általában mindent, ami a világban van.
A szent Szeretet megszégyeníti a világ és a test minden kísértését, úgyszintén minden testi félelmet. A szent Engedelmesség megfékezi a test és vér minden ágaskodását. Az engedelmes ember megfegyelmezett testét készségesen alárendeli a lélek szolgálatának, aláveti testvére akaratának és a világ minden emberének, sőt nemcsak az embereknek, hanem a szelíd és vad állatoknak is, már amennyire az Úr onnét felülről megengedi ezt nekik.
Mindenható, fölséges és jóságos Úr,
Tied a dicséret, dicsőség és imádás,
És minden áldás.
Minden egyedül téged illet, Fölség,
És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.
Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja és aki reánk deríti a te világosságod.
És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges.
Áldjon, Uram, téged Hold nénénk és minden csillaga az
égnek; Őket az égen alkotta kezed fényesnek, drágaszépnek!
Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk,
Levegő, felhő, jó és rút idő,
kik által élteted minden te alkotásodat.
Áldjon, Uram, tégedet Víz húgunk,
oly nagyon hasznos ő, oly drága, tiszta és alázatos.
Áldjon, Uram, Tűz bátyánk;
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ő és erős, hatalmas és vidám.
Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,
Ki minket hord és enni ad.
És mindennemű gyümölcsöt terem, füveket és színes virágokat.
Áldjon, Uram, téged minden ember, ki szerelmedért másnak
megbocsát. És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tőled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Áldjon, Uram, testvérünk, a testi halál,
Aki elől élő ember el nem futhat.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
És boldogok, aki magukat megadták a te szent akaratodnak,
Második halál nem fog fájni azoknak.
Dicsérjétek az Urat és áldjátok,
És mondjatok hálát neki,
És nagy alázatosan szolgáljátok.
A MEG NEM ERŐSÍTETT REGULA, MELY ELSŐNEK MONDATIK
Az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.
A Jézus Krisztus evangéliuma szerinti élet, melynek engedélyezését és megerősítését Ferenc testvér Ince pápa úrtól kérte, s melyet a pápa úr számára a mostani és leendő testvérei számára engedélyezett és megerősített, ebben áll:
Ferenc testvér és minden utána következő rendfőnök engedelmességet és hódolatot ígér Ince pápa úrnak és utódainak. A többi testvérek viszont Ferenc testvérnek fogadnak engedelmességet.
1. Hogy a testvérek engedelmességben, szegénységben és tisztaságban éljenek.
A testvérek regulája és életmódja röviden ez: éljenek engedelmességben, tisztaságban és szegénységben, és kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus tanításait és nyomdokait, aki ezt mondja:
"Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el, amid vagyon, oszd el a szegényeknek, és kincsed leszen mennyekben, és kövess engem." És: "Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem." Hasonlóan: "Ha valaki hozzám jön, és nem gyűlöli atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fivéreit s nővéreit, sőt még önnön lelkét is, nem lehet az én tanítványom." És tovább: "És mindaz, aki elhagyta házát, vagy fivéreit, vagy nővéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy földjeit az én nevemért, százannyit kap és az örök életet fogja örökölni."
2. A testvérek felvételéről és ruházatáról.
Ha valaki isteni sugallatra el akarja fogadni ezt az életmódot és kérésével a testvérekhez fordul, ezek fogadják őt szeretettel. Ha az illető állhatatosan kitart szándéka mellett, hogy közénk lép, nagyon vigyázzanak a testvérek, hogy valahogyan bele ne ártsák magukat ügyes-bajos dolgainak intézésébe, hanem amilyen gyorsan csak tehetik, juttassák el őt elöljárójukhoz.
Az elöljáró hasonlóan szeretettel fogadja őt, bátorítsa és részletesen tárja eléje életberendezésük mibenlétét. Ennek megtörténte után a jelölt, ha továbbra is kitart belépési szándéka mellett, adja el mindenét, feltéve természetesen, hogy lelkének javára akadálytalanul megteheti ezt, és igyekezzék a befolyt összeget a szegények kezére juttatni. A testvérek és az elöljárók legyenek nagyon óvatosak, és semmiképpen se avatkozzanak bele anyagi ügyeinek intézésébe. Pénzt se maguk, se harmadik személy közbejöttével ne fogadjanak el tőle; de ha anyagiakban szűkölködnek, más szegények példájára, a fennforgó szükség címén egyet és mást elfogadhatnak; pénzt azonban semmi körülmények közt nem szabad elfogadniok.
Ha a jelölt anyagi ügyeinek elrendezése után visszatér, az elöljáró adja át neki a próbaévre kijáró ruhadarabokat, nevezetesen két csuklya nélküli habitust, övet, alsó ruhát és az övig érő novícius-kaparót. A próbaév leteltével fogadják be őt a szerzetesi közösségbe. Ezentúl a pápa úr parancsa értelmében tilos neki más szerzetbe átlépni, úgyszintén a renden kívül kószálni. Mert az evangélium szava szerint: "Senki, aki kezét az ekeszarvára tévén, hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára." Ha olyasvalaki jelentkezik felvételre, aki valamilyen okból nem oszthatja szét vagyonát a szegények közt, de megvan benne a rá való hajlandóság, hagyja oda mindenét; ez elegendő neki. Az Anyaszentegyház előírásai és rendelkezései ellenére természetesen senkit sem szabad felvenni.
A többi testvéreknek, akik már fogadalmat tettek, legyen egy habitusuk csuklyával és, amennyiben szükségük van rá, még egy habitusuk csuklya nélkül, úgyszintén övük és alsó ruhájuk. És a testvérek mindmegannyian egyszerűen öltözködjenek s alkalomadtán ne restelljék Isten nevében durva daróccal vagy más ruhadarabbal foltoztatni ruhájukat. Mert íme az Úr ezt mondja az Evangéliumban: "Akik drága ruhában és puhaságban élnek" és "akik puha ruhát viselnek, a királyok házaiban élnek." És, ha mindjárt képmutatóknak mondják is őket, sohase szűnjenek meg jót cselekedni. Ne keressék a drága ruhákat ezen a világon, hogy a mennyországban magukra ölthessék majd a dicsőség és halhatatlanság palástját.
3. A zsolozsmáról és böjtről.
Az Úr ezt mondja az evangéliumban: "Ez a fajtája az ördögöknek sehogy másként ki nem mehet, mint imádság és böjt által." És ismét: "Mikor pedig böjtöltök, ne legyetek búsak, mint a képmutatók." Majd megint: "Ébren legyetek és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek." Végül: "Midőn imádkoztok ezt mondjátok: Mi Atyánk stb." Ezért tehát az összes testvérek, akár áldozópapok, akár laikusok, mondják el a napi officiumot, dicséreteket és könyörgéseket úgy, ahogyan elmondani tartoznak.
Éspedig az áldozópapok végezzék a zsolozsmát és a római Egyház papjainak szokása szerint imádkozzanak az élőkért és holtakért. A testvérek hibáiért és mulasztásaiért mondják el naponkint a Könyörülj rajtam, Isten kezdetű zsoltárt egy Miatyánkkal, a holtakért pedig a Mélységből kiáltok hozzád, Uram zsoltárt egy Miatyánkkal. És ne tartsanak más könyveket, mint amelyek a zsolozsma végzéséhez okvetlenül szükségesek. Az olvasni tudó laikus testvéreknek szintén jogukban áll zsoltáros könyvet szerezni; akik azonban nem tudnak olvasni, azoknak egyáltalában nem szabad könyvet szerezniök.
A laikus testvérek a Matutinum helyett mondják el a Hiszekegyet és huszonnégy Miatyánkot, végén a Dicsőséggel. A Laudes helyett öt Miatyánkot, a Prima helyett pedig egy Hiszekegyet és hét Miatyánkot mondjanak a Dicsőséggel. A Tertiát, Sextiát és Nonát külön-külön hét, a vesperást pedig tizenkét Miatyánkkal váltsák meg. Végül a Completorium helyett végezzenek egy Hiszekegyet és hét Miatyánkot végén a Dicsőséggel. Ezenfelül a holtakért mondjanak naponkint hét Miatyánkot, az Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik fohász hozzáadásával, a testvérek hibáiért és mulasztásaiért pedig még külön három Miatyánkot.
Hasonlóképpen böjtöljenek az összes testvérek Mindenszentek ünnepétől karácsonyig, úgyszintén, Vízkereszttől, amikor Krisztus Urunk is megkezdte a maga böjtjét húsvét napjáig. Máskor azonban, regulánk értelmében, nem kötelesek böjtölni, leszámítva természetesen a pénteki napot. És az evangélium szava szerint szabad nekik minden ételből "enniök, amit csak eléjök tesznek."
4. Az elöljárók és a többi testvérek egymáshoz való viszonyáról.
Azok a testvérek, akik a többi testvérek vezetésére és szolgálatára vannak rendelve az Úr nevében osszák be testvéreiket tartományok és helységek szerint, ahol kolostoraik vannak. Azután keressék fel őket gyakran s intsék és biztassák őket. Áldott testvéreim pedig, valahányan csak vannak, mindnyájan készségesen engedelmeskedjenek nekik mindenben, ami lelküknek üdvösségére válik és nem áll ellentétben regulánkkal. Egymással pedig úgy bánjanak, ahogyan az Úr tanítja: "Mindent, amit akartok, hogy nektek cselekedjenek az emberek, ti is cselekedjétek nekik." És másutt: "Amit nem akarsz, hogy más neked cselekedjék, vigyázz, hogy azt másnak sohase cselekedjed." Az elöljárók és alattvalók tartsák szüntelenül szemük előtt az Úr mondását: "Nem azért jöttem, hogy nekem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak."
Gondolják meg, hogy a testvérek lelkének gondja ő rájuk van bízva, ha hibájukból vagy rossz példaadásuk következtében csak egy is veszendőbe megy közülük, az ítélet napján szigorú számadással tartoznak majd az Úr Jézus Krisztus színe előtt.
5. A hibázó testvérek megintéséről.
Nagyon vigyázzatok tehát lelketekre és testvéreitek lelkére, mert rettenetes az élő Isten kezébe esni. Ha azonban egyik vagy másik elöljáró olyasmit találna parancsolni valamelyik testvérnek, ami ellenkezik regulánkkal és a lelkiismerettel, az illető testvér nem köteles engedelmeskedni neki. Mert ahol hiba, vagy éppen bűn forog fenn, ott nem lehet szó engedelmességről.
Mindazonáltal a testvérek, valahányszor csak elöljárók, helyesebben szolgák vezetése alatt állanak, nagyon óvatosan és körültekintéssel mérlegeljék az elöljárók, illetve szolgák tetteit. És ha mégis úgy látnák, hogy valamelyikük csak test szerint és nem egyúttal lélekben is járja életutunk ösvényét, az ilyent, ha harmadszori megintésre is vonakodik megjobbítani életét, minden melléktekintet félretételével a legközelebbi pünkösdi káptalanon jelentsék fel a rend egyetemes főnökének és szolgájának.
Ha pedig a testvérek sorában akadna valaki, aki testi és nem lelki ember módjára akarna élni, a vele egy födél alatt élő testvérek ne szűnjenek meg őt kitartóan és egyben kellő alázattal inteni, feddeni és dorgálni. Ha harmadik intésre sem javul meg, amilyen gyorsan csak tehetik, küldjék őt az elöljáró elé, vagy legalább tegyenek róla jelentést.
Vigyázzanak azonban a testvérek, az elöljárók, illetve szolgák éppúgy, mint a közrendűek, hogy másnak bűnén, vagy rossz példáján ne háborodjanak fel, se ne haragudjanak, mert az ördög azon mesterkedik, hogy egynek bűnével sok mást megrontson; ellenkezőleg amennyire csak tehetik, legyenek lelki támogatására a hibázó testvérnek. Mert: "Nem szükséges az orvos az egészségeseknek, hanem a betegeknek."
Hasonlóképpen egyik testvér se törekedjék semmiféle néven nevezhető hatalomra, vagy uralomra, kiváltképpen rendtársai fölött. Mert miként az Úr mondja az evangéliumban: A népek fejedelmei uralkodnak rajtuk és nagyjaik hatalmat gyakorolnak fölöttük, nem úgy leszen a testvérek között, hanem "aki nagyobb akar lenni közöttük, az lesz az ő szolgájuk" és "aki nagyobb közöttük, legyen mint a kisebb."
Senki a testvérek közül ne merészeljen rosszat tenni, vagy mondani a másiknak, hanem ellenkezőleg a szeretet szellemében szolgáljanak és engedelmeskedjenek egymásnak. Mert ebben vagyon a mi Urunk Jézus Krisztus igazi és szent engedelmessége. Tudják meg az összes testvérek azt is, hogy valahányszor eltérnek az Úr parancsaitól és a próféta szava szerint az engedelmesség aklán kívül kószálnak, átok alatt maradnak mindaddig, míg csak ki nem lábolnak bűneikből. Ha ellenben kitartanak az Úr parancsai mellett, melyekre a szent evangélium nevében regulánkkal elkötelezték magukat, tudják meg, hogy igazi engedelmességben élnek és áldottak az Úrtól.
6. A testvéreknek az elöljárókhoz való folyamodásáról és, hogy egy testvér se hivassék priornak.
Ha valamely helyen a testvérek nem tudnak regulánk szerint élni, amilyen gyorsan csak tehetik, forduljanak elöljárójukhoz és jelentsék ezt neki. Az elöljáró pedig olyan szorgoskodással igyekezzék rajtuk segíteni, amilyennel kívánná, hogy hasonló helyzetben rajta is segítsenek. És senkit az égvilágon ne hívjanak priornak, hanem általában mindenkit kisebb testvérnek szólítsanak. És egyik mossa meg a másiknak lábát.
7. A szolgálat és dolgozás helyes rendjéről.
Senki a testvérek közül, bárhol is állottak be mások szolgálatába, vagy munkájába, ne legyen se kamarása, se pincemestere, se házfelügyelője munkaadójának. Hasonlóan óvakodjanak olyan tisztséget vállalni, mellyel botrányt okozhatnának, vagy amely miatt lelküknek kárát vallhatják. Ellenkezőleg legyenek mindenkinél kisebbek és alárendeltjeik mindenkinek, akik velük az illető házban tartózkodnak.
Azok a testvérek, akik dolgozni tudnak, dolgozzanak és folytassák azt a mesterséget, melyhez értenek, természetesen csak annyiban, amennyiben nincsen lelkük üdvössége ellen, és botrányokozás nélkül tehetik. Mert a próféta szava szerint: "Mivel kezed munkáját eszed, boldog vagy és jól lészen dolgod." Az Apostol pedig ezt mondja: "Aki nem akar dolgozni, ne is egyék." És ki-ki maradjon meg abban a mesterségben, illetve tisztségben, melyben meghívatott. Munkájuk ellenértékeként pénzen kívül minden tisztességes dolgot elfogadhatnak. Ha a szükség úgy hozza magával, más szegények módjára menjenek alamizsnát gyűjteni. A mesterségük folytatásához szükséges eszközökkel szabadon rendelkezhetnek a testvérek.
Minden testvér iparkodjék minél több jó cselekedetet mívelni, mert írva vagyon: "Mindig tégy valami jót, hogy az ördög elfoglalva találjon." És ismét: "A tétlenség a lélek ellensége." Ezért szükséges, hogy Isten szolgái szüntelenül el legyenek foglalva imádsággal, vagy más jó cselekedettel.
Bárhol tartózkodnak a testvérek, akár remeteségben, akár egyebütt, nagyon vigyázzanak, hogy egy talpalatnyi helyet se mondjanak magukénak, se pedig másét védelmükbe ne vegyék. És akárki jön hozzájuk, jó barát vagy ellenség, útonálló vagy rabló, mindenkit szeretettel fogadjanak. Akárhol vannak és akárhol találkoznak, mindig szeretettel és bensőséggel és zúgolódás nélkül tiszteljék és becsüljék egymást. Arra is legyen gondjuk, hogy kifelé ne mutassák magukat szomorúaknak és komortekintetű képmutatóknak, hanem legyenek örvendezők, vidámak és hozzájuk illően kedvesek az Úrban.
8. Hogy pénzt ne fogadjanak el a testvérek.
Az evangéliumban ezt mondja az Úr: "Vigyázzatok és őrizkedjetek minden gonoszságtól és kapzsiságtól" és "Óvjátok magatokat e világ nyugtalanságától és az élet gondjaitól." Ezokból senki a testvérek közül, bárhol van és bárhová indul, semmi szín alatt ne vigyen magával, se pedig útközben ne fogadjon, illetve fogadtasson el pénzt, még apró pénzt sem: még ruha, vagy könyvek vásárlása címén: vagy munkabér fejében sem. Mert a pénznek nem szabad nagyobb értéket tulajdonítanunk, mint egy kődarabnak. Akik törik magukat utána és nagyobb értéket tulajdonítanak neki, mint egy kődarabnak, azokat az ördög vaksággal igyekszik megverni. Nagyon vigyázzunk tehát, hogy akik mindent elhagytunk, ilyen csekélységért el ne veszítsük a mennyországot.
Ha valahol esetleg pénzt találnának, a testvérek még annyi figyelemre se méltassák, mint a port, melyet lábukkal tapodnak. Mert hiúságok hiúsága és minden hiúság. És ha mégis megtörténnék, amitől Isten óvjon, hogy valamelyik testvér pénzt gyűjtene, vagy magánál tartana, a többiek olybá tartsák őt, mint hamis testvért, hittagadót, tolvajt, rablót és pénzhalmozót, mindaddig, amíg igazán meg nem tér. Semmi szín alatt ne fogadjanak, illetve fogadtassanak el a testvérek pénzt, se pénzbeli adományt ne gyűjtsenek, illetve gyűjtessenek valamely kolostoruk, illetve megtelepedési helyük számára; sőt ne is menjenek olyan személlyel, aki ilyen célra pénzt gyűjteni indul.
Minden más szolgálatot ellenben, mely nem ellenkezik életmódunkkal, Isten nevében szabadon vállalhatnak a testvérek. A bélpoklosok sürgető szükségében az ő számukra is vállalkozhatnak alamizsnagyűjtésre. A pénztől azonban ebben az esetben is óvakodniok kell.
9. Az alamizsnagyűjtésről.
Valamennyi testvér iparkodjék követni a mi Urunk Jézus Krisztus alázatosságát és szegénységét. Vegyék fontolóra, hogy az égvilágon semmi másra nincsen szükségünk, mint amit az Apostol is említ: "Ha van eledelünk és ruházatunk, elégedjünk meg velük." Örüljenek tehát, ha alacsonysorsú és megvetett, szegény és ügyefogyott emberek, betegek, bélpoklosok és útszéli koldusok közt forgolódhatnak.
Ha a szükség úgy hozza magával, menjenek alamizsnát gyűjteni. És ne szégyelljék magukat, hanem inkább gondoljanak arra, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus, a mindenható Isten Fia olyanná tette orcáját, mint az igen kemény kőszikla és nem átallott érettünk szegénnyé és jövevénnyé lenni, és hogy Ő maga is, a Boldogságos Szűz is és tanítványai is alamizsnából éltek. És ha az emberek meg is szégyenítenék őket és vonakodnának alamizsnát adni nekik, adjanak hálát Istennek, mivelhogy a megszégyenítésért majdan nagy jutalmat nyernek a mi Urunk Jézus Krisztus bírói széke előtt. Mert jegyezzék meg jól, hogy a megszégyenítés nem azoknak fog felrovatni, akik szenvedték, hanem azoknak, akik okozták.
Az alamizsna az az örökség, mely jog szerint megilleti a szegényeket s melyet a mi Urunk Jézus Krisztus szerzett számukra. Azok a testvérek tehát, akik megszerzésében fáradoznak, nagy jutalmat fognak nyerni és kiérdemlik, hogy az adakozók is részt nyerjenek a jutalomból. Mert minden, amit a világon hagynak az emberek, elenyészik; amit ellenben szeretetből és alamizsnálkodásból tettek, azért jutalmat nyernek az Úrtól.
Az egyik testvér tartózkodás nélkül fedje fel szükségletét a másik előtt, hogy ily módon megtalálja és előteremtse magának mindazt, amire pillanatnyilag szüksége van. Amennyire az Úr kegyelme engedi, mindenki úgy szeresse és táplálja testvérét, miként az anya szereti és táplálja gyermekét. És aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik; és aki nem eszik, ne kárhoztassa azt, aki eszik. Ha a szükség úgy hozza magával, minden testvérnek, bárhol is van, szabad minden ételt élveznie, amit általában szabad enniök az embereknek, miként Dávidról mondja az Úr, aki evett a kitett kenyerekből, melyekből nem volt szabad másnak ennie, mint a papoknak. Gondoljanak az Úr szavára: "Vigyázzatok magatokra, hogy el ne nehezedjenek szíveitek tobzódásban és részegségben, és az élet gondjai között, és hirtelen meg ne lepjen ama nap. Mert tőr gyanánt fog lecsapni mindazokra, kik az egész föld színén laknak." Égető szükség esetén, az összes testvérek úgy járjanak el szükségleteiket illetőleg, ahogyan az Úr kegyelme adja nekik erre, mert a szükség nem ismer törvényt.
10. A beteg testvérekről.
Ha valamelyik testvér bárhol megbetegszik, a többi testvérek ne hagyják őt magára, hanem ellenkezőleg, rendeljenek melléje egy, sőt ha a szükség úgy kívánja, esetleg több testvért is. És ezek olyan odaadással szolgáljanak neki, amilyennel maguk is szeretnék, hogy nekik szolgáljanak. Végső szükség esetén azonban rábízhatják a beteget egy arra alkalmas személyre, aki azután betegsége egész tartama alatt gondozza őt. És kérve-kérem a beteg testvért, hogy mindenért adjon hálát a Teremtőnek; és olyan kívánjon lenni, amilyennek Isten akarja: akár egészséges, akár beteg, mert mindazokat, akiket az örök életre rendelt az Úr, csapásokkal, betegségekkel és lelki gyötrődésekkel alakítja és formálja. Ő mondja: "Akiket szeretek, azokat megkorholom és megfenyítem." Ha pedig a beteg testvér elveszti türelmét és haragra gerjed akár Isten, akár az ápoló testvérek ellen, vagy túlzott mohósággal töri magát orvosságok után, ily módon akarván megmenteni a hamar halandó testet, mely ellensége a léleknek, ez a gonosz lélek sugallatából történik. Az ilyen merőben testi ember és nem látszik a testvérek közé valónak, mert jobban szereti a testét, mint a lelkét.
11. Hogy a testvérek ne szidalmazzák és ócsárolják, hanem kölcsönösen szeressék egymást.
Vigyázzanak a testvérek, valahányan csak vannak, hogy senkit ne gyalázzanak és ne folytassanak szóharcot, hanem inkább törekedjenek megtartani a csendet, amennyiben Isten kegyelmét adja erre. Hasonlóan ne civódjanak se egymással, se másokkal, hanem igyekezzenek alázatosan felelgetni, mondván: Haszontalan szolgák vagyunk. És ne haragudjanak, mert mindaz, aki haragszik atyjafiára, méltó az ítéletre; aki pedig azt mondja atyjafiának: raka, méltó a főtörvényszékre, aki pedig azt mondja: bolond, méltó a gehenna tüzére. És szeressék egymást, miként az Úr parancsolja:
"Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket." "Cselekedetükkel mutassák meg szeretetüket," mellyel egymásnak tartoznak. Mert ím az Apostol ezt mondja: "Ne szeressünk szóval, se nyelvvel, hanem cselekedettel és igazsággal." És senkit ne szidalmazzanak, ne zúgolódjanak, se ne ócsároljanak másokat, mert írva vagyon: az árulkodók és rágalmazók gyűlöletesek Isten előtt. Legyenek szerények és tanúsítsanak minden ember iránt szelídséget. Ne ítéljenek, senkit ne kárhoztassanak, és miként az Úr mondja, ne hánytorgassák mások parányi hibáit, hanem a magukét gondolják át lelkük keserűségében. Törekedjenek a szűk kapun bemenni, mert ezt mondja az Úr: "Szűk a kapu és keskeny az út, mely az életre viszen; és kevesen vannak, kik azt megtalálják."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!