Adam Mickiewicz
KRÍMI SZONETTEK
A zarándok
A Csatirdágra nevezetes barlangok látványossága is csábítja az utast. Több barlangból patak, folyó tör felszínre, ezeknek egyike a Szalhir.
"A S z a l h i r krími folyó, a Csatirdág tövéből ered" - írja Mickiewicz.
Vajon a Zarándok szívében milyen érzést és milyen emléket ébreszt a csodálatosan szép táj?
Lábam előtt a bőség és pompa varázsa,
Fejem fölött tiszta ég, mellettem szép orcák.
Miért vágyódik hát szivem, hogy egy messzi ország
S egy - hajh! - még messzibb idő képét újra lássa?
Drágább ének a litván zord vadon zúgása,
Mint bajdari csalogány-, szalhiri lány-nóták.
Drágább szőnyeg amott a zsombékok, a tócsák,
Mint e föld rubin epre, arany ananásza.
Oly távoli, oly tarka képek csalogatnak,
Hő sóhajaim hát miért nem szünnek percig sem
Azért, akit szerettem ifju éveimben?
Ő szép hazámban, honnét engem kiragadtak,
S hol hű szerelmeséről beszél neki minden,
Gondol-e még reám, ha hűlt nyomomban ballag?
(Radó György fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!