KÖZLEMÉNYEK - A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása

KÖZLEMÉNYEK

A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása

A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére.

A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgató.

A pályázatokat általános, ifjúsági és joghallgatói tagozaton lehet benyújtani az alábbiak szerint:

- az általános tagozatra minden ügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott;

- az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és ügyészségi titkár;

- a joghallgatói tagozatra egyetemi alapképzésben jogi tanulmányt folytató egyetemi hallgató (joghallgatói jogviszonyban álló)

adhat be magyar nyelvű pályázatot.

Elsősorban az alábbi témakörökhöz kapcsolódóan lehet pályamunkát benyújtani:

BÜNTETŐJOGI TERÜLETEN

1. Az ok-okozati összefüggés kérdése, az objektív felelősség kizárása és az elvárhatóság a közlekedési bűncselekmények körében

2. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

3. A személyiségi jogok büntetőjogi oltalma

4. A pénzforgalom és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök védelmét szolgáló büntetőjogi tényállások elmélete és gyakorlata

5. A fogyasztók és a versenytársak büntetőjogi védelme a Büntető Törvénykönyvben valamint a háttér jogszabályokban és a védelem gyakorlati megvalósulása

6. A lobbi-tevékenység és a befolyással üzérkedés elhatárolása

7. Hálapénz, korrupció, illetve vagyon elleni bűncselekmények a közegészségügyben

8. Valódi Reform vagy látszólagos változtatások? A Büntető Törvénykönyvet módosító 2009. évi LXXX. törvény büntetési rendszert érintő rendelkezéseinek értékelése.

9. A büntetőpolitika változásai a kábítószer bűnözésben

10. A jogos védelem reformja a 2009. évi LXXX. törvényben. A módosítás jogi és társadalmi hatásai

11. A hivatali és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények megítélésének jogdogmatikai dilemmái

12. Az üzletszerűség, mint a bűncselekmény minősítő körülménye

2

13. A megtévesztéssel megvalósuló gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények elhatárolási kérdései

14. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme

***

15. A Be. XXVI. fejezetében szabályozott külön eljárás újraszabályozása által felvetett jogalkalmazási kérdések

16. A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés. Ezek eredményeinek felhasználása a büntetőeljárásban

17. Az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében az ügyész által, a büntetőeljárás során igénybe vehető jogintézmények alkalmazásának korlátai

18. Az óvadék jogintézménye alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai

19. Az ügyész szerepe az eljárás gyorsításában

20. Az igazságszolgáltatás jóvátételi elemeinek érvényesülése a sértett eljárási jogosultságainak tükrében

21. Az ügyész szerepe és felelőssége a nyomozás irányításában, az eszközrendszer vizsgálata

22. A távoltartás jogintézménye, alkalmazásának tapasztalatai az ügyészi ügyintézés során

23. Pótmagánvád a büntetőeljárásban; a nyomozás megszüntetés (feljelentés elutasítás, vádemelés részbeni mellőzése, stb.) megalapozottsága a pótmagánvád alapján indult eljárás eredményének tükrében

24. A büntetőeljárás átadásának jövője (előnyök és hátrányok)

25. A bűnügyi nyilvántartási rendszer újraszabályozásának eredményei. A nyilvántartási rendszer nyomozási, ügyészi, bírósági és büntetés-végrehajtási szakban szolgáltatott adatainak koherenciája és egyéb jogalkalmazási kérdései. Bűnözői karrier és profil kialakításának és nyomon követésének informatikai és jogi kérdései

26. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések nyilvántartási, ügyviteli és statisztikai kérdései és a lehetséges megoldások

27. A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések alkalmazásának aktuális problémái

28. A szakértői bizonyítás szerepe a rendes, a rendkívüli, a különleges, valamint a határozatok végrehajtásával kapcsolatos eljárásban

29. A harmadfokú eljárás szabályai és értelmezésük a bírósági gyakorlatban. Betölti-e ez a jogintézmény a neki szánt szerepet a jogorvoslati rendszerben?

30. A bizonyítékok szabad mérlegelésének korlátai. Elkerülhetőek-e a téves elítélések?

***

31. Diverziós jogintézmények a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban

32. Az agresszió, mint a kiskori deviancia egyik kedvezőtlen jelensége

33. A Btk. 195. §-a szerinti kiskorú veszélyeztetésének jogalkalmazási problémái

34. A fiatalkorúak bűnözése és a média összefüggései

***

35. Az új európai börtönszabályok érvényesülése Magyarországon

3

36. A törvényesség és hatékonyság jogállami összeegyeztetése a büntetés-végrehajtásban

37. A büntetés-végrehajtási bíró szerepének, eljárásának változásai és benne az ügyész szerepének fontossága

38. A restoratív igazságszolgáltatás jövője a büntetés-végrehajtásban

39. A börtönpopuláció szociológiai és kriminálpszichológiai összetételének hatása a büntetés-végrehajtási intézetek működésére

40. A büntetések szigorításának hatása a büntetés-végrehajtásra és az összhang kérdései a strasbourgi esetjoggal, ajánlásokkal

41. A bv. törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenység többletfeladatai a jogalkotás és a nemzetközi követelmények változása tükrében

42. A PPP konstrukciójú bv. intézetek működésének visszásságai, az ügyészi törvényességi felügyeleti tapasztalatok

43. Az alternatív szankciók alkalmazását és végrehajtását meghatározó tényezők és az érvényesülés szempontjai

44. A jogsértő külföldi állampolgárok szabadságkorlátozásának időszerű kérdései

45. Az egyes speciális fogvatartotti csoportok ( nők, fiatalkorúak, külföldiek, drogfüggők stb.) helyzete a szabadságvesztés végrehajtása alatt

***

46. Katonai igazságszolgáltatás az Európai Unió és a NATO tagállamaiban

47. Valóságos, vagy látszólagos alaki halmazat? A Btk. 348.§-a szerinti szolgálatban kötelességszegés és egyes nem katonai bűncselekmények halmazati kérdései. (különös tekintettel a vagyon elleni bűncselekményekre, a hivatali bűncselekményekre és a vesztegetésre)

48. A korrupciós bűncselekmények nyomozásával kapcsolatos nehézségek a büntetés-végrehajtási állomány körében

49. A véleménynyilvánítás szabadságának büntetőjogi korlátai a fegyveres és rendvédelmi szervezetekben

50. Bizonyítási nehézségek a rendőrök által elkövetett katonai bűncselekmények vonatkozásában, különös tekintettel a konkrét szolgálatok normatív szabályozottságának hiányosságaira

***

51. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés gyakorlata

52. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Közösségek Bírósága. Az eseti döntéseik hatása a magyar jogalkalmazásra

53. Anyagi jogi jogharmonizációs törekvések az Európai Unióban, különös tekintettel a környezetvédelemre

54. Eljárásjogi jogharmonizációs törekvések az Európai Unióban, különös tekintettel a sértettek, ( áldozatok ) jogaira

55. A közvetlen nemzetközi bűnügyi jogsegélyforgalom gyakorlati tapasztalatai

56. Az Eurojust igénybe vételének lehetőségei és nehézségei az EU tagállamokkal való bűnügyi együttműködés hazai gyakorlatában

***

4

BÜNTETŐJOGON KÍVÜLI TERÜLETEN

1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2009. október 1-jén hatályba lépő módosulásai

2. A környezetünkért való felelősség érvényre juttatásában való ügyészi közreműködés lehetőségei

3. A fogyasztóvédelem új szervezeti rendszere és az újraszabályozott fogyasztóvédelmi jog

4. A vétkességi alapú és az objektív felelősség párhuzamos szabályozásából eredő dilemmák a közlekedési szabályszegések körében

5. A távoltartás jogintézménye, különös tekintettel a büntetőjogon kívüli jogterületre

***

6. Az ügyész magánjogi szerepének összehasonlítása az 1959. évi IV. törvényben, valamint az új Polgári Törvénykönyvben

7. Az ügyész magánjogi szerepe az Európai Unió egyes tagállamaiban

8. A társasházak törvényességi felügyeletének kérdései

9. A tömegmozgalmak jogi szabályozásának problémái

10. Elektronikus dokumentumkezelő rendszerrel szemben támasztott informatikai, szakmai és jogi követelmények, ügyészségi alkalmazás esetén

11. A közérdek, mint az ügyészi perindítás feltétele

12. A sportszövetségek létrejöttének és nyilvántartásba vételének problematikája a 2004. évi I. törvény tükrében, figyelemmel a sportági szövetségekről szóló l989. évi 9. tvr-re, a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvényre és 2000. évi CXLV. törvényre

13. A társadalmi szervezetek és az alapítványok nonprofit és gazdálkodó tevékenységének viszonya, az elhatárolás nehézségei és tapasztalatai a gyakorlat tükrében

14. Az ügyészi magatartás etikai kérdései a tárgyalóteremben és azon kívül

15. A gyermek- és ifjúságvédelem helyzete Magyarországon az új évezred elején

***

16. Az ügyészségi jogkörben okozott kár

17. A polgári per bíróságának vizsgálati lehetőségei az igényérvényesítés alapjául szolgáló büntetőügyek tekintetében az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben. A bizonyítás egyes kérdései

18. Egyetemleges felelősség a rendőrség, az ügyészség és a bíróság között az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben

19. A hivatala ellátása során jóhírnevének, becsületének, emberi méltóságának megsértése esetén az ügyész és a bíró igényérvényesítési lehetősége, ennek gyakorlata. A jóhírnév védelme iránti személyhez fűződő jog megsértése esetén az igényérvényesítés lehetőségei az ügyészség és a bíróság által

***

5

20. Verseny- és tömegsport rendezvények megtartásával kapcsolatos problémák a katonai rendeltetésű, de természetvédelmi oltalom alatt álló területeken

21. A cselekvőképesség korlátozása az Európai Unióban

22. A közérdekű keresetindítás formái és az ügyész magánjogi hatásköre az Európai Unió országaiban (összehasonlító elemzés)

23. Az EU Tanács Eurojustról szóló 2009/426/IB határozatának innovatív megoldásai a 2002/187/IB határozathoz képest

***

A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó, vagy az ügyészség érdeklődésére számot tartó témakörben is beadható pályázat.

A pályázatok terjedelme legalább 20, legfeljebb 80 gépelt oldal lehet.

P Á L Y A D Í J A K

Valamennyi tagozaton, külön a büntetőjogi, külön a büntetőjogon kívüli témákban egységesen:

1-1 első díj

150.000 – 150.000 Ft

1-1 második díj

100.000 – 100.000 Ft

1-1 harmadik díj

80.000 – 80.000 Ft

A kiemelkedő pályamunkák szerzői ezen túlmenően külön díjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.

Pályázatokat kizárólag postai úton fogadunk el a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya címére (1372 Budapest, Pf: 438.). Postára adási határidő: 2010. március 12.

A pályázatokat egy nagy méretű borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: „TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT KOZMA SÁNDOR EMLÉKÉRE”. A borítékban el kell helyezni a pályázatot két -tűzött vagy bekötött- példányban és mellékelni kell egy A/5-ös kis méretű lezárt borítékban a pályázó nevét, címét, telefonszámát, beosztását, szolgálati helyét, illetőleg az oktatási intézmény megnevezését tartalmazó iratot.

Mindkét beküldött tanulmányi példány külső borítóján fel kell tüntetni:

- a jeligét;

- a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói);

- a terület megjelölését (büntető, büntetőjogon kívüli);

- azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában a kiíró dönt a besorolásról.

A tanulmányokon más, a szerző kilétére utaló adat nem szerepelhet.

6

A mellékelt A/5- ös boríték felzetén jól olvashatóan meg kell jelölni:

- a jeligét;

- a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói);

- a terület megjelölését (büntetőjogi, büntetőjogon kívüli);

- azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában a kiíró dönt a besorolásról;

- továbbá nyilatkozatot, hogy a szerző eredménytelenség esetén hozzájárul-e a boríték felbontásához, tartalmának megismeréséhez.

A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói viszony tekintetében a 2010. március 12. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni.

Az írásműveket az adott területek kiemelkedő szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével Bíráló Bizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére.

A Bíráló Bizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzőket azonosítja. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a szerző nem a megfelelő tagozatra nyújtotta be dolgozatát, úgy a díjazásból kizárja.

A pályadíjak kiosztására 2010. júniusában az Ügyészség Napja alkalmából rendezett ünnepségen kerül sor.

A pályázatokkal kapcsolatos további ügyintézésre (pl.: a lektori vélemény megismerése, stb.) kizárólag az azonosítható pályázók jogosultak. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a pályázatokat nyilvántartja. Az adott terület iránt érdeklődők - a díjkiosztás után 2 évig- a Legfőbb Ügyészség könyvtárában azokba betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerző neve, elérhetősége is nyilvánosságra hozható.

***

A pályázati hirdetmény hivatalos megjelenési helyei: Ügyészségi Közlöny, illetve a Magyar Köztársaság Ügyészségének hivatalos honlapja (www.mklu.hu).

Dr. Kovács Tamás s. k.,

legfőbb ügyész