Életrajzok - Dr. Maróth Miklós

Prof. Maróth Miklós tanszékvezetõ

Elérhetõségek:

levelezési cím:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar
Arab Tanszék
Augustineum I.em.112.
2087. Piliscsaba, Egyetem út 1.

SZAKMAI ÉRDEKLÕDÉS:

Életem során hosszan foglalkoztam a görög és arab filozófiával, elsosorban a logikával. Ez jelentette a kulcsot más területek muveléséhez is: például az irodalom-elmélethez és az iszlám vallásának a „racionális theológia” néven ismert ágához. Ugyancsak szerepe volt logikai ismereteimnek abban, hogy megértettem az iszlám politikai filozófiáját, és még néhány más érdekes szakterületét. Egyedül az arab földrajz tanulmányozásában nem volt segítségemre a logika.
Legutóbbi megjelent muvem a legelso arab prózában írt mu kiadása. A munkát az Omajjád kalifátus idején fordították görögbol arabra.

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

Születési ido: 1943 február 5.
1998: Az Ókortudományi Kutatócsoport vezetoje.2002: Az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének létrehozása.
1992-2001: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK-jának létrehozása és vezetése dékáni minoségben.

Iskolák:
1957-61: Pannonhalmi Szent Benedek Rendi Gimnázium
1961-1962: Betanított segédmunkás
1961-1967: arab-latin-görög szak az ELTE BTK-n. Tanári és orientalista oklevél.
1967-1970: Ókori egyetemes történelem (asszirológia) szak az ELTÉ-n. Diploma.

Fokozatok:
1970: egyetemi doktorátus a „KözépÁzsia al-Khwárizmí Ptolemaios átdolgozásá-ban” címu disszertációval.
1974: kandidátus: A görög logika Keleten c. dissszertációval.
1988: DSc : Az arabok és az ókori tudományelmélet.

Külföldi ösztöndíjak és munka:
1964-65: Baghdadi Állami Egyetem.
1973-74: Bécsi Egyetem (Harmatta János Herder ösztöndíjasaként)
1978: egy év a SZUTA Leningrádi Orientalista Intézetében.
1986: egy szemeszter a Harvard Egyetemen, Bostonban
1999: egy szemeszter Cambridg-ben

Munkahelyek:
1967-1970: MTA Könyvtár
1970- MTA Ókortudományi Kutatócsoport
1992- egyetemi tanár a PPKE BTK-n

Tagságok:
MTA Ókortudományi Társaság
Körösi Csoma Társaság

1995: MTA levelezo tagja
1996: Academia Europaea tagja
1998: Az Európai Arabisták Szövetségének a tagja
2000: Société International pour les Études del’Histoire des Sciences Islamiques (Paris)
2000 az MTA képviseloje az Union Académique Internationale-ban
2001-2004: az Academia Europaea vezetoségi tagja
2004: MTA rendes tagja
2004: az Union Académique International vezetoségi tagja
2005: az MTA I. osztályának osztályelnöke

PUBLIKÁCIÓK

Könyvek (a hivatkozásokkal együtt):

1, A görög logika Keleten. Bp. l980.
Ref.: R.T. Wallis: Az újplatonizmus, Budapest, 2002, p. 275.
2, Aristoteléstol Avicennáig. Bp. l983.
Ruzsa Imre-Máté András: Bevezetés a modern logikába, Budapest, 1997, p. 415, 422.
R.T. Wallis: Az újplatonizmus, p. 275.
3, Baal és Anat. Ugariti eposzok. Bp. l986.
4, Miskawaihi: A boldogságról. Bp. 1987
5, Dictionarium medicinae latino-arabicum, compositum a N. Maróth, Budapestini, 1988.
5, Ibn Sina und die peripatetische "Aussagenlogik", Leyden, 1989.
Referenciák:
E. E., ZDMG, Heft 2, 142, 1992, 438-439.
C. Gilliot, Révue des sciences philosophiques et théologiques, 75, 1991, 641-642.
H. Hugonnard-Roche, Bulletin critique des annales islamologique, 43, Nr. 8, 68-69.
J. Janssens: Tijdschrift voor filosofie, Jaargang 1992, Nr. 2, Leuven.
D. Machovec, EIRÉNÉ, 28, 1992, 162-163
T. Street: Óusi on Avicenna’s Logical Connectives, History and Philosophy of Logic, 16,
1995, pp. 258, 259, 267.
T. Street: „The Eminent Later Scholar” in Avicenna’s Book of the Syllogism, Arabic Sciences and Philosophy, 11, 2001, pp. 205, 209, 217.
T. Street, Philosophy, East ? West, 45/2, 281-286
K. Algra – J. Barnes – J. Mansfeld – M. Schofield: The Cambridge History of Hellenistic Philosophy, Cambridge, 1999, 77 és 860.
K. Ierodiakonu: Byzantine Philosophy and its Sources, Oxford, 2004, p. 137.
6, Die Araber und die antike Wissenschaftstheorie, Leyden, 1994.
J. Jolivet, Bulletin critique des annales islamologique, 45, pp. 438-439.
L. Kropácek, Archív orientální, 63, 1995, p. 378.
D. Machovec, EIRENE, 32, 1996, pp. 119-120.
C. Gilliot, Révue des sciences philosophiques et théologiques, 75, 1995, pp. 512-514.
J. D., MIDEO, 23, 1998, pp. 538-539.
J. Puig, Anaquel de estudios arabes, (Madrid) VI, 1995, pp. 268-270.
J. Janssens: An Annotated Bibliography on Ibn Sina, Louvain-la-Neuve, 1999, pp.
24; 72.
H. Daiber: Biblography of Islamic Philosophy, p. 615.
7, A görög filozófia története, PPKE BTK (Piliscsaba), 2002. p. 575.
8, Jehuda Hallévi: Kuzári, ford. jegyzetek, utószó Maróth M. Piliscsaba, 2004.
9. The Correspondence between Aristotle and Alexander the Great. An Anonymous Greek Novel in Letters in Arabic Translation, Piliscsaba, 2006, pp. 112 + 149.

Egyetemi tankönyvek:

1. A görög filozófia története, I-II. Piliscsaba, 1997. p. 76, p. 99.
2. A görög filozófia története, Piliscsaba, 1998, p. 275.
3. A görög filozófia története, Piliscsaba, 1999, p. 384.
4. A görög filozófia története, I-II. Piliscsaba, 2000, p. 406.
5. A görög filozófia története, I-II. Piliscsaba, 2001, p. 463.
6. Arab filozófia, I-II, Piliscsaba, 1997, p. 74 és p.78.
7. Arab filozófia, Piliscsaba, 2000, p. 230.

Szerkesztések:

1. Problems in Arabic Philosophy, Piliscsaba, 2003.
2. Problems in Arabic Literature, Piliscsaba, 2004.

Cikkek (magyarul)

1. A KERET-eposz, Ant. Tan. 16 (1969), 126-142.
2. Közép-Ázsia al-Khwarizmi Ptolemaios átdolgozásában. Ért. Budapest. 1970.
3. Megjegyzések az Aqhat-költeményhez, Ant. Tan. 18 (1971), 272-277.
4. Ugariti--hettita kapcsolatok és a laryngális elmélet, Ant. Tan. 21 (1974), 7--14.
5. Ugariti és görög epikus stílus, Népi kultúra--népi társadalom, Budapest, VII, 1975.
6. Az eisagógé mufaja, Keletkutatás 2 (l975)
7. Al-Huwarizmi Közép-Ázsiáról, Ant.Tan. 23 (l976), l78--211.
8. Az iszlám társadalmi rendje al-Farabi filozófiájának fényében, Ant. Tan. 24 (1977), 201--206.
9. Nisibis 350-es ostroma szír források tükrében, Ant. Tan. 24 (1977), 224--228.
10. Világirodalmi lexikon, Gondolat, Budapest 1978. Ugariti és arámi irodalom.
11. A definició az Ókorban és a Középkorban, Opuscula classica mediaevaliaque in honorem J. Horváth, Budapest, 1978, 277--286.
12. A sztóikus logika kutatásának története és eredményei, Ant. Tan. 26--34 (1979), 13--48.
13. Galenos indiciuma Avicenna logikai munkásságában, Ant. Tan. 27 (1980), 74--80.
14. Avicenna konferencia az NDK-ban, Kongresszusi beszámoló, Ant. Tan. 27 (1980), 146--148.
15. Az orvostudomány helye a görög természettudományok sorában, Ant. Tan. 28 (1981).
16. Az "egység", "sokaság" és "mindenség" problémája a hellénizmus és az iszlám filozófiájában, Magyar Filozófiai Szemle, 30/3--4, 1986, 452-462.
17. Néhány szó a sztóikus esztétikáról, in: Mualkotás - esztétikum - közönség az antikvitásban, Debrecen, 1988, 28--38.
18. Mimézis az ujplatónikus filozófiában, u. o., 39--50.
19. Néhány szó a sztóikus esztétikáról, in: Mualkotás - esztétikum - közönség az antikvitásban, Debrecen, 1988, 28--38.
20. Mimézis az ujplatónikus filozófiában, u. o., 39--50.
21. A fejlodés gondolatának lehetosége az arab filozófiában. A fejlodés fogalma, Budapest, 1990, 127-138.
22. Epikureus elemek Horatius költészetében, Ant. Tan. 37, 1993, 74-82.
23. Egy ismeretlen Xenokratés-testimonium, Ant. Tan. 28, 1994, 30-36.
24. A fejlodés gondolatának a lehetosége az arab filozófiában. Debreceni Szemle, 3, 1995, 376-381.
25. Cicero a politikai közösség eredetérol, Ant. tan. 29, 1995, 17-23.
26. Az újplatónikusok esztétikai nézeteirol. In: Ikonológia és muértelmezés 5. Szeged, 1995, 15-22.
27. Filozófia és szerelem az arab gondolkodásban, i. m. 23-24.
28. Proklos: A metafizika elemei (egy részlet fordítása), i. m. 131-136.
29. Ibn Síná: A szerelemrol (a teljes mu fordítása), u. o. 169-184.
30. Picatrix (A könyv elso fejezetének fordítása), i. m. 185-188.
31. Proklos, Ibn Síná, Picatrix, i. m. 564-567.
32. Keresztény és muzulmán hittudomány, in: Teológus az Egyházban; Studia Theologica Budapestiensia, 12, 1995, 273-286.
33. Angyalok az iszlám tanításában, Pannonhalmi Szemle, 4, 1966, 43-43.
34. Hasonlóság a stilisztikában és a római jogban, in: Iustum, Aequum, Salutare, Emlékkönyv Zlinszky János tiszteletére, Budapest, 1998, 223-231.
35. Az ókori filozófia története, in: Bevezetés az ókortudományba, II., ed. L. Havas, Debrecen, 1999
36. Egy késo antik levél-regény az arab irodalomban, in: Levél, író, irodalom, szerk. Kiczenko Judit-Thimár Attila, Piliscsaba, 2000, 12-21.
i. Bitskey István, Helikon, 2001/1, 119-120.
1. A szelek, in: A klasszikus görög-római ókor a magyar muvelodésben és tudományban, Budapest, 2003, 39-46.

Cikkek (idegen nyelven, Magyarországon)

1. Bemerkungen zum ugaritischen Text KRT, Acta Or. 27 (1973), 301-307.
2. Epischer Stil im Ugaritischen und im Griechischen, Acta Ant. 23 (1975), 65--68.
3. Sistan nach den Arabischen Geographischen Quellen, Acta Ant. 24 (1976), 141--l47.
4. Drei mitteliranische Wörter für Sonne, (together with Jeremiás Éva), Acta Antiqua, 25 (1977), 221--226.
5. Griechische Theorie und orientalische Praxis in der Staatskunst von al-Farabi, Acta Ant. 26 (1978), 465--469.
i. S. Hosein-O. Leaman: History of Islamic Philosophy, …. (Routledge), ….., p. 880.
6. Die arabische geographische Literatur als Quelle zur Kenntnis Zentral-Asiens, Prolegemena to the Sources on the History of Pre-Islamic Central Asia, Budapest 1979. 249--255.
M. G. Schmidt: Die Nebenüberlieferung des 6. Buchs der Geographie des Ptolemaios, Wiesbaden (Reichert), 1999, az egész könyvben szerte.
7. Sistan nach den arabischen geographischen Quellen, Studies in the Sources on the History of Pre-Islamic Central Asia, Budapest 1979, 145--151.
8. Die hypothetischen Syllogismen, Acta Ant. 27 (1979), 407--436.
M.L. Colish: The Stoic Tradition from Antiquity to the Early Middle Ages, in: Classical Latin Literature, Leiden (Brill), …., p. 445.
9. Galenos und die vierte Figur der Syllogismen, Acta Ant. 27 (1979), 187--205.
10. Überlegungen zur geschichte der ugaritischen Literatur, Festschrift L. Matous, Budapest 1978, 139--149.
11. Le Siege de Nisibe en 350 Ap. J.-Ch.D apres des sources syriennes, Acta Ant. 27 (1979), 239-242.
12. Ptolemaic Elements and Geographical Actuality in al-Huwarizmi's Description of Central Asia, Acta Ant. 28 (1983), 317--352.
13. ua. From Hecataeus to al-Khuwarizmi, ed. J. Harmatta, Budapest, 1984, 317-352.
M. G. Schmidt: Die Nebenüberlieferung des 6. Buchs der Geographie des Ptolemaios, Wiesbaden (Reichert), 1999, az egész könyvben szerte.
14. Apodeiksis und Endeiksis bei Galen, Orvostörténeti Közlemények, 93--96 (1981), 55--62.
15. Die Xalads in den arabischen Quellen, Acta Ant. 28 (1983), 269--272.
M. G. Schmidt: Die Nebenüberlieferung des 6. Buchs der Geographie des Ptolemaios, Wiesbaden (Reichert), 1999, az egész könyvben szerte.
16. Die Topik Avicennas und ihre Rolle in den arabischen Wissenschaften, Acta Antiqua 29 (1984), 33--41.
J. Janssens: An Annotated Bibliography on Ibn Sina, Louvain-la-Neuve, 1999, 73.
17. Der erste Beweis des Proklos für die Ewigkeit der Welt, Acta Antiqua, 30, 1988, 181--189.
18. Zur Geschichte der arabisch-türkischen Beziehungen am Anfang des VIII. Jh., Acta Antiqua, 31, 1985--1988, 441--446 [together with Harmatta János].
19. Die politische Geographie Afghanistans im VII. - VIII. Jh., Acta Antiqua, 31, 1985-1988, 435--439.
Tafazzoli Memorial Volume, Teheran, 2001, 274-284
20. Greek Philosophical Tradition in Islam, Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 28, 1992, 107-121
21. Die Poetik und Physik des Aristoteles, Acta Antiqua, 34, 1993, 95-101.
Ritoók Zsigmond-Bolonyai Gábor: Arisztotelész. Poétika, Budapest, 1997, 185.
22. Epikureische Elemente in der Dichtkunst des Horaz, Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 29, 1993, 99-109.
23. Late Antique Science and Islam, in: Proceedings of the Colloquium on Popular Customs and the Monotheistic Religions in the Middle East and North Africa, The Arabist, Budapest, 1994, 17-36.
24. Ein arabischer Fürstenspiegel und seine platonische Wurzel, Acta Antiqua et Archaeologica, 25, 1994, Szeged, 71-76.
25. Rhetorik und Philosophie, Acta Ant. Hung. 35, 1994, 61-71.
26. Die biologische Erklärung der Geschichte bei Ibn Khaldún, Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, Debrecen, 30, 1995, 231-242.
27. The Ten Intellects Cosmology and its Origin, in: Proceedings of the 14th Congress of the Union Européenne des Arabisants et Islamisants, I. Budapest, 1995, 103-111.
28. The Role of Qiyâs in Arabic Grammar, Acta Or. Hung. 48, 1995, 101-108.
29. Die stoischen Bücher Ciceros De finibus bonorum et malorum, Acta Classica Univ. Scientiarum Debreceniensis, 1996, 173-180.
30. Homer im Urteil des Proklos, Acta Antiqua et Archaeologica, 27, Szeged, 1998; 59--66.
31. Similarity in Stylistics and Roman Law, Acta Antiqua, 38, 1998, 201-209.
32. Die Wurzel der Veritas duplex-Lehre, Acta Ant., 39, 1999, 203-213.
33. An Unknown Xenocratic Testimony, Acta Ant. Hung. 42 (2002), 19-28.
34. Correspondence Between Aristotle and Alexander the Great: the Earliest Piece of the Adab-Literature, The Arabist, 24-25, 2002, 101-109.
35. Political Theory in Ps.-Callisthenes and an Anonymous Novel of Letters, Acta Classica Univ. Sc. Debrecen., 38-39, 2003-2004, pp. 159-168.
36. Logic and Stylistics, in: Problems in Arabic Philosophy, ed. M. Maróth, Piliscsaba, 2003, 25-35.
37. Greek Logic and Arabic Stylistics, ibid. 87-107.
38. The Library of Sultan Bayazit II, in: Irano-Turkic Cultural Contacts in the 11-th-17th Centuries, ed. Éva M. Jeremiás, Piliscsaba, [2002] 2003, pp. 11-132.
39. Literature in the Rising Ottomaman Empire, in: Problems in Arabic Literature, ed. Maróth M., Piliscsaba, 2004, 103-121.
40. The Correspondence between Aristotle and Alexander the Great. An Anonymous Greek Novel in Letters in Arabic Translation, Acta Antiqua, 45, 2005, 1-73.

Cikkek (külföldön)

1. Termini der Logik bei Porphyrios und bei den Arabern. Actets de la XIIe Conférence Internationale d'Études Classiques EIRENE Cluj-Napoca 1972, Bucuresti-Amsterdam 1975, 51-54.
2. Die Eisagógé bei den Arabern, Živa Antika (Sarajevo), 25 (1975), 457--460.
J. Puig: Logic of Avempace, in: Problems in Arabic Philosophy, 2001, p. 98.
1. Das System der Wissenschaften bei Ibn Sina, Halle--Wittenberg 1980. KTB II. 27--34.
2. Politikos, In: Soziale Typenbegriffe im alten Griechenland, Bd. 3. Berlin 1981, 392--403.
3. Der politische Wortschatz altgriechischer Herkunft im Syrischen, Soziale Typenbegriffe im alten Greichenland, Bd. 7. Berlin 1982, 485--507.
4. Akoluthia--consequentia, Concilium. Eirene XVI.l. Praha 1983, 206--209.
J. Barnes: Aristoteles - Werk und Wirkung, I. Berlin-New York, 1987.
5. Die Stellung der Medizin unter den Naturwissenschaften in der Antike, EIRENE, Studia Graeca et Latina, 21, 1984, 115--125.
6. Fragment eines syrischen pharmazeutischen Rezeptbuches aus Turfan, Altorientalische Forschungen, 11, 1984, 115--125.
7. Ein Brief aus Turfan, Altorientalische Forschungen, 12, 1985, 283--287.
8. Aristoteles und Ibn Khaldun. Zur Entstehung einer Aristotelischen Geschichtsphilosophie, in: Aristoteles. Werk und Wirkung. Paul Moraux gewidmet. ed. J. Wiesner, Berlin--New York 1987, II. 390--408.
9. Die syrischen Handschriften in der Turfan-Sammlung, In: Egypten, Vorderasien, Turfan. Probleme der Edition und Bearbeitung altorientalischer Handschriften, Tagung Berlin, Mai 1987, Berlin (Akademie Verlag), 126--128.
10. TaNawwur and taNdiq, in: Knowledge and Sciences in Medieval Philosophy. Proceedings of the Eight Internatinal Congress on Medieval Philosophy, II. ed. S. Knuuttila. R.Työrinoja-St. Ebbesen, Helsinki, 1990, 265-274.
a. J. Janssens: An Annotated Bibliography on Ibn Sina, Louvain-la-Neuve, 1999, 73.
1. Eine unbekannte Version der Georgios-Legende aus Turfan, Altorientalische Forschungen, 18, 1991, 86-108 és 5 tábla.
2. Galen als Seelenheiler. In: Galen und das hellenistische Erbe, Verhandlungen des IV. Internationalen Galen-Symposiums, ed. J. Kollesch-D. Nickel, Franz Steiner Verlag, Stuttgart, 1993, 145-155.
3. The Reception of Arabic Philosophy at the University of Budapest, in: The Introduction of Arabic Philosophy into Europe, ed. C. E. Butterworth-B. A. Kessel, Brill, 1994, 98-111.
4. Classical Scholarship in Hungary, in: The Classics in East Europe, Ed.: American Philological Association, V. Bers and G. Nagy, Worcester, Mass., 1995, 24--33.
5. The Science of Dreams in Islamic Culture, Jerusalem Studies in Arabic and Islam, 1996, 20, 229--236.
6. Islâmî Kültürde Rüyalar Bilimi, Öneri, Marmara Üniversitesi Sosyal Bilimler Enstitüsü Dergisi, Istanbul, 12, 1999, 265-269.
7. Epicurean Elements in Ibn Íazm’s Writings, Oriente Moderno, 19 N.S. 2000, 591-596.
8. SistÁn der mÁkhid ÉografiyÁyi arabi, in: YÁdnÁme-ye doktor AÎmad Tafazzoli, ed. Ali Ashraf Sadegi, Teheran (Sokhen), 1379 (= 2001), 279-287.
9. Stylistics in Ibn Sina's Philosophy, in: Avicenna and his Heritage, ed. J. Janssens-D. De Smet, Leuven, 2002, 57-66.
10. The Changes of Metaphor in Arabic Literature, Arabic Sciences and Philosophy, 12 (2002), 241-255.
11. Avicennas politische Philosophie, in: Studies in Arabic and Islam, Orientalia Lovanensia, Analecta, Leuven, 108 (2002), 13-22.
12. The dawn of Greek influence on Arabic sciences, in: Publications of the Faculty of Letters and Human Sciences – Rabat, Mohammad V University, ed. Bennacer el Bouazzati, 98 (2002), 19-28.
13. Al-Farabi’s treatise on Political Philosophy, MagÁz. Culture e contatti nell’area del Mediterraneo. Il ruolo dell’Islam, ed. A. Pellitteri, Palermo, 2003, pp. 95-101.
14. History Arabic Studies in Hungary, ‘Arin, 2003, Márc. pp. 87-98.
15. Ta’rikh al-dirÁsÁt al-‘arabiyya fi HanghÁriya, ‘Arin, 2003, Márc. pp. 79-86.
16. Averroes on the Method of Research, in: Averroes and the Aristotelian Heritage, ed. C. Baffioni, Napoli, 2004, 63-71.
17. Two Traditions of Moral Philosophy in Islam, in: Les éléments paradigmatiques thématiques et stylistiques dans la pensée scientifique, ed. Bennacer al-Bouizzati, Rabat, 2004, 131-139.

Recenziók:
1. Képes Géza: Eloször magyarul. Az ugariti epika forditásának kérdéséhez, Ant. Tan., 23 (1976), 110--114.
2. Komoróczy Géza: Sumer magyar? Ant. Tan. 24 (1977), 250--252.
3. 127. Kákosi László: A fény fiai, Magyar Tudomány, 1985, 12.
4. A Metafizika új magyar kiadásáról, Magyar Filozófiai Szemle, 1993/1-2, 281-288.
5. R. Brague: A római modell, Ant. Tan. 40, 1966, 227-229.
6. Bielawski--M. Plezia: Lettre d'Aristote a Alexandre sur la politique envers les cités, Ant. Tan. 20 (1973), 75--77.
7. Klein-Franke: Die klassische Antike in der Tradition des Islams, Darmstadt 1980, Acta Or. 37 (1983), 141--142.
8. Afsaruddin-A.H.M. Zahniser: Humanism, Culture ? Language in the Near East. Studies in Honor of Georg Krotkoff, Winona Lake, Indiana (Eisenbrauns), Acta Orientalia, 54, 2001, 373-374.
9. P. Cachia: The Arch Rhetorician or the Schemer’s Skimmer. A Handbook of Late Arabic badi‘ drawn from ‘Abd al-Ghani an-NÁblusi’s NafaÎÁt al-AzhÁr ‘alÁ NasamÁt al-AshÁr, Wiesbaden (Harrasowitz), 1998. Acta Orientalia, 54, 2001, 374.
10. Schmidt, Rudolf T. Die Grammatik der Stoiker, Review: Kratylos, 29, 1985, 140--142.
11. Arens: Aristotle's Theory of Language and its Tradition, Kratylos, 31 (1987), 180--182.
12. Sprachphilosophie in Antike und Mittelalter. Bochumer Kolloquium 2-4. Juni 1982, Hrsg. von B. Mojsisch, Amsterdam 1986, Review: Kratylos, 34, 1989, 10--1
13. Franz Dornseiff in Memoriam. Kolloquium des Fachbereichs "Antike Literatur/Neogräzistik" der Karl-Marx-Universität Leipzig anlässlich des 20. Todestages von Franz Dornseiff, Hrsg. v. Jürgen Werner, Amsterdam: Hakkert 1986, 134 S. Deutsche Literaturzeitung, 110, Heft 10/11. 1989, 799--801.
14. Aristotelian Logic and the Arabic Language in Alfarabi, by Sb. Abed; History of Philosophy and Life Sciences, 16 (1994), 508-509.
15. Kinberg, Naphtali: A Lexicon of al-Farra’s Terminology in his Qur’an Commentary, ..., Bibliotheca Orientalis, 57, 2000, 209-211 (review).
16. 140. Aristotle’s Meteorology and its Reception in the Arab World, JRAS, 10, 2000, 373-376.
17. Philosophic and Scientific Works of al-Kindi, JRAS, 10, 2000, 376-378.
18. Magic, Causality and Intentionality. The Doctrine of Rays in al-Kindi, JRAS, 11, 2001, 69-71.
19. Suffering in the Mutazilite Theology. Abd al-Jabbar’s Teaching on Pain and Divine Justice, JRAS, 11, 2001, 260-262.
20. Occasionalism. Theories of Causality in Arabic-Islamic and European Thinking, JRAS, 11, 2001, 263-266.

Népszerusíto muvek:

1. Régi könyvek és kéziratok, Budapest 1974, Keleti írások, keleti kéziratok, 37--43.
2. Világirodalmi lexikon. Szír és ugariti irodalom címszavai. Gondolat 197
3. Klengel: Az ókori Sziria története. (Ugariti szövegek fordítása) Bp. 1977.
4. A gondolkodás évszázadai. Gólyavári esték. Ismeret és tudás Európán kívül. Bp. Minerva 1986.
5. Az iszlám tudományeszménye, Magyar Tudomány, 1986, 1, 16--24.
6. A mértékletesség, Vigilia, 1990/6, 407-410.
7. A bátorság, Vigilia, 1990/7, 491-495.
8. A bölcsesség, Vigilia, 1991/10, 736--741.
9. Hámori Tibor-Roska Tamás-Maróth Miklós: Funkcionális aszimetriák élo és mesterséges rendszerekben, Magyar Tudomány, 1991/3, 260-280.
10. A hellenisztikus kor kozmológiája, Iskolakultúra, 12, 2002/1, 3-18.
11. Kereszténység és iszlám, Vigilia, 1991/3, 176--183 = in: Muszlim muvelodéstörténeti eloadások, Iskolakultúra-könyvek, szerk. Tüske László, Pécs, 2001, 9-20.
12. Az iszlám, Magyar Tudomány, ú.f. 48, 2002/2, 134-143
13. Liberté et esclavage, in: Qui est libre? Szerk.: Szávai János, Paris-Montreal (Orphéus, Harmattan), 2001, 39-52.
14. Az erkölcsi nevelés új perspektívái, in: Mester és tanítvány, Piliscsaba, 2004, 98-104.
Heti Válasz, IV/6, 2004, 02, 06, 47. lap
15. The History of Arabic Studies in Hungary, Prospects: The Euro-Arab Dialogue: An Educational Bridge, UNESCO, 128, 2003, pp. 405-411.
16. A három világvallás találkozása, A földgömb, 22, 2004, október, 14-19.

Egyebek:
A IV. szekció ülése [Oktatással és tudománnyal kapcsolatos kutatások], Magyar Tudomány, 41, 1966, 1372-1373.

Vissza az Oktatókhoz >>>