Életrajzok - Dr. Goretity József

Dr. Goretity József

habilitált egyetemi docens

C.Sc.

Szakmai önéletrajz

Konferencia-szereplés

Témavezetés

Publikációs lista

Fokozatok (fokozatszerzés éve):

Dr. Univ. (1991)

CSc (1993)

Habilitáció: 2004

Beosztások:

adjunktus (1993-1994)

docens (1995-)

tanszékvezető (1996-)

Kutatási területek: 20. századi orosz irodalom, komparatisztika, mítoszkrtitika

Diploma: magyar nyelv és irodalom - orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár (JATE - Szeged, 1985)

Nyelvtudás: orosz, német

Közéleti tevékenység: MEGY elnökségi tagság

Intézeti közéleti tevékenység: Intézeti titkár (1993-1996)

Munkahelyek: KLTE Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet (1992-1999)

NKÖM - Magyar Kulturális Központ (Moszkva) (2000-2002)

Balassi Bálint Intézet (2002-2003)

DE Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet (2003-)

Vendégoktatás: Miskolci Egyetem, Világirodalmi Tanszék (1992-1999)

MGU (Moszkva) (2001-2002)

Elérhetőség:

főépület, 342/a. szoba

tel.: 52/512-900/22117

fax: 52/512-934

e-mail: goretity@puma.unideb.hu

Fogadóórák:

hétfő 17.30–18.30 342/a

kedd 14.00–15.00 342/a

DR. GORETITY JÓZSEF SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

Egyetemi tanulmányaimat 1985-ben fejeztem be a szegedi József Attila Tudományegyetem magyar-orosz szakán. Tanulmányi eredményem és sikeres diákköri tevékenységem révén 1985 augusztusától a Kossuth Lajos Tudományegyetem Orosz Irodalmi Tanszékének tanársegédeként kezdtem dolgozni. Vezettem XIX. és XX. századi orosz irodalmi és kultúratörténeti szemináriumokat, később előadást tartottam a századforduló irodalmáról.

1991-ben a JATE-n megvédtem bölcsészdoktori értekezésemet, majd 1993-ban a Fjodor Szologub prózájáról írott disszertációmmal elnyertem az irodalomtudományok kandidátusa fokozatot.

1992-től a KLTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusaként, 1994-től docenseként, 1996 júliusától tanszékvezetőjeként dolgoztam. Előadásokat, szemináriumokat és speciálkollégiumokat tartottam a XIX. és XX. századi nyugat-európai és orosz irodalom egyes területeiről, elsősorban a jelzett időszak regényirodalmának mitopoétikai problémáiról.

1997 őszén elindult A klasszikus orosz regény komparatív megközelítésben című PhD-program, melynek keretében XIX. századi orosz irodalmi problémákról szóló kurzust vezettem, PhD-dolgozati témákat vezettem. Az ELTE Keleti Szláv Tanszékének PhD-programjában komparatisztikai tárgyú előadásokat tartottam.

1992 szeptemberétől a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán is oktattam világirodalmat: XIX. és XX. századi európai irodalomról tartottam előadásokat és vezettem szemináriumokat.

Több mint egy évtizedig tanítottam a Debreceni Nyári Egyetemen. Magyar nyelv- és kultúra kurzusokat tartottam külföldi hallgatók számára.

2000 januárjában kineveztek a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ tudományos igazgatójává. Feladatom elsősorban tudományszervezés, konferenciák, szimpóziumok szervezése, kiadványszerkesztés, a magyar irodalom oroszországi népszerűsítése volt. A 2001-2002-es tanévben magyar irodalmi kurzust vezettem az MGU magyar szakos hallgatóinak.

2002 szeptemberétől – a Debreceni Egyetemtől kapott fizetés nélküli szabadságom leteltéig – a Balassi Bálint Intézet alkalmazásában álltam, és a magyar irodalom oroszországi recepciójának kutatásával foglalkoztam.

2003 szeptemberétől újra a Debreceni Egyetem Magyar- és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetében dolgozom.

1985 óta folyamatosan jelennek meg publikációim különféle tudományos kiadványokban, folyóiratokban. Másfél évtizedre tekint vissza műfordítói tevékenységem. Jelent meg orosz irodalmi tárgyú könyvem magyarul és svédül, társszerzője voltam a XX. század második felét feldolgozó orosz irodalomtörténetnek, különféle tudományos kiadványok szerkesztését végeztem, alapvető kultúratörténeti és kortárs orosz irodalmi könyveket és kisebb műveket fordítottam le. 1985 óta rendszeresen részt veszek hazai és külföldi konferenciákon. 2003-tól a Műfordítók Egyesületének elnökségi tagja vagyok. 2004-ben a Debreceni Egyetemen hagyományteremtő szándékkal elindítottuk a Debreceni Könyvszemle rendezvénysorozatát, amelynek szakmai vezetői teendőit látom el.

2006. február 7.

Goretity József

TÉMAVEZETÉS (DR. GORETITY JÓZSEF)

Doktorandusz neve

Képzés formája

Képzés ideje

Abszolutórium szerzésének éve

Fokozatszerzés éve

Disszertáció címe

Kis Gábor nappali 2007-2010

Gyürky Katalin Ibolya nappali 2001-2004 2004 2008 "Mindannyian nihilisták vagyunk". Dosztojevszkij és az orosz nihilizmus

Jobban József egyéni 2000-2001 -- 2001 Lélektaniság és elbeszéléstechnikai párhuzamok Lev Tolsztoj és Arthur Schnitzler néhány prózai írásában

Fazekas Attila Győző nappali 1997-2000 2000

DR. GORETITY JÓZSEF KONFERENCIA-SZEREPLÉSEI

A konferencia címe A konferencia helye A konferencia éve Az előadás címe

Magyarok és szlávok. (Nemzetközi szlavisztikai konferencia) JATE, Szeged 1992 A szolipszizmus változatai (Babits Mihály és Fjodor Szologub korai lírájáról)

Problemi obucsenyija szlavjanszkim jazikam (Nemzetközi szlavisztikai konferencia) JPTE, Pécs 1992 antasztyika i katasztrofa: Rokovije jajca Mihaila Bulgakova

Problemi obucsenyia szlavjanszkim jazikam (Nemzetközi szlavisztikai konferencia) JPTE, Pécs 1993 Dve osznovnije formi demonyizma v tvorcsesztve F.Szologuba

Új Holnap-konferencia Miskolci Egyetem 1996 Mi történik akkor, ha egy átlag-és világpolgár elfoglalja Hazáját, a

Földet? (Gondolatok Határ Győző Éjszaka minden megnő című regényéről)

A kultúrköziség dilemmái (Vajda György Mihály tiszteletére) JATE, SzAB, Szeged 1997 Shakespeare-történetek – alulnézetből

Magyar irodalom – fordításokban KLTE, DAB, Debrecen 1998 Az Antologija vengerszkoj poeziji (Magyar költészeti antológia) tanulságai

M. Volosin i russzkij szimvolizm (Mezsdunarodnaja naucsnaja konferencija Muzej-kvartyira M.Volosina, Koktebel 1993 Esztyetyicseszkije vzgljadi Vjacseszlava Ivanova a Fjodora Szologuba

Tvorcsesztvo I.Sz.Turgenyeva i russzkaja kultura XIX veka (Mezsdunarodnaja

naucsnaja konferencija Puskinszkij Dom (SzPb), Muzej Turgenyeva, Orjol 1998 Rol’ lityeraturnih i hudozsesztvennih alljuzij v proizvegyenyijah I.Turgenyeva, Th.

Fontane i Zs. Moricza

Nemzetközi Hungarológiai Konferencia Jyväskylä 2001 A magyar mint idegen nyelv oktatása Oroszországban

Rol’ i znacsimoszty dvorjanszkoj uszagybi v vengerszkoj i russzkoj lityerature Mezsdunarodnaja naucsnaja konferencija) Collegium Hungaricum, Moszkva 2000 Rol' uszagybi v tvorcsesztve Kalmana Mikszata

Rogyilisz’ v 1900-om godu. (Lityeratura Centralnoj i Vosztocsnoj Jevropi)

(Mezsdunarodnaja naucsnaja konferencija) RAN Insztyitut Szlavjanovegyenyija,

Moszkva 2000 Russzkije perevodi sztyihotverenyij Ljorinca Szabo

Posztmodernyizm v Centralnoj i vosztocsnoj Jevrope (Mezsdunarodnaja naucsnaja

konferencija) RAN, Insztyitut Iszkussztvovegyenyija, Moszkva 2001 Posztmodernyizm v szovremennoj vengerszkoj proze

Aktualnije voproszi finno-ugrovegyenyija i prepodovanyija finno-ugorszkih jazikov (Mezsdunarodnaja naucsnaja konferencija) MGU – Collegium Hungaricum,

Moszkva 2001 Hudozsesztvennaja lityeratura v prepodovanyii vengerszkogo jazika

Nemzetközi kerekasztal-konferencia MTA Történettudományi Intézet, Budapest 2003 Az orosz irodalom magyar fordításai a rendszerváltás(ok) óta

DR. GORETITY JÓZSEF PUBLIKÁCIÓI

Önálló monográfia, könyvfejezet:

1. Idézet, paródia és mítosz Fjodor Szologub két regényében

(Studia Litteraria, Debrecen, 1995. 155 old.)

2. Regénymodell és nevetés-esztétika (Vladimir Nabokov regényei)

in.: Motívumkutatás és mítoszkritika. Komparatisztikai tanulmányok (Debrecen, 1998. 174-209.)

3. En resa fran Leningrad till S:t Petersburg i sällskap med nagra nutida ryska prosaister

(Storlind Förlag, 2001. 208 pp.)

4. Az orosz irodalom története 1941-től napjainkig (szerk.: Hetényi Zsuzsa)

(Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.)

5. Töredékesség és teljességigény. Huszadik századi orosz prózai művek értelmezése.

(Palatinus Kiadó, 2005. 314 oldal)

Tanulmányok:

1. Parametri poslosztyi v romannom mire Dosztojevszkovo i Szologuba

Dissertationes Slavicae XVIII. Szeged, 1986. 169 - 183.

2. Antyiutopiji v XX-om veke (Orwell i Zamjatyin)

Slavica XXV. Debrecen, 1991. 167 - 175.

3. Egy orosz szimbolista regény

A Monarchia a századfordulón /szerk.: Fried István/, Szeged, 1991. 97 -103.

4. Az alkoholizmus orosz evangéliuma - Venyegyikt Jerofejev: Moszkva - Petuski

Nagyvilág, 1992/4. 554 - 559.

5. A szolipszizmus változatai (Babits Mihály és Fjodor Szologub korai lírájáról)

Magyarok és szlávok, Szeged, 1993. 73 - 81.

6. Dve osznovnije formi demonyizma v tvorcsesztve F.Szologuba

Problemi obucsenyija szlavjanszkim jazikam, Pécs, 1994. 91 - 101.

7. „Olyan ez a ház, mint valami kölcsönkönyvtár” - Vladimir Nabokov Lolitájáról

Nagyvilág, 1995/9-10. 750 - 758.

8. Fantasztikum és katasztrófa Mihail Bulgakov Végzetes tojások című kisregényében

Nagyvilág, 1996/5-6. 406-412.

9. Világvége és halhatatlanság - Vlagyimir Szolovjov: Három beszélgetés

Debreceni Szemle, 1996/4. 530-547.

10. Mi történik akkor, ha egy átlag- és világpolgár elfoglalja Hazáját, a

Földet? (Gondolatok Határ Győző Éjszaka minden megnő című regényéről)

Új Holnap, 1997/5. 57-62.

11. Végtelen zsákutca: töredékesség és teljességigény (Dmitrij Galkovszkij művéről)

Jelenkor, 1997/7-8. 738-745.

12. Angyalvárás - ördögidézés: a mágia mint szimbolista hitvallás(?)

(Valerij Brjuszov: Tüzes angyal)

Jelenkor, 1997/10. 1028-1039.

13. Meggyeskert vagy Cseresznyéskert?

Nagyvilág, 1997/7-10. 488-496.

14. Konyec szveta i besszmertyije (Tri razgovora Vlagyimira Szolovjova)

Studia Slavica, 1997. 331-348.

15. Vladimir Nabokov kísérlete egy regényírási modell megalkotására

Jelenkor, 1998/5. 556-566.

16. Fiktív önéletrajz – variációkban. Szergej Dovlatov prózájáról.

Jelenkor, 1999/1. 52-56.

17. Jevgenyij Popov és a poszt-posztmodern állapot

Jelenkor, 1999/3. 277-280.

18. Mese, legenda, mítosz: Tatyjana Tolsztaja prózájáról

Jelenkor, 1999/4. 380-384.

19. Konceptualizmus a kortárs orosz prózában: Viktor Pelevin prózájáról

Jelenkor, 1999/6. 621-625.

20. Szoc-art és ur-realizmus. Vlagyimir Szorokin prózájáról

Jelenkor, 1999/12 1241-1245

21. Shakespeare-történetek – alulnézetből

In.: A kultúraköziség dilemmái (Szeged, 1999. 137-148)

22. Az Antologija vengerszkoj poeziji (Magyar költészeti antológia) tanulságai

In.: Magyar irodalom – fordításokban (Debrecen, 1999.)

23. The Demonism of Everyday Existence and Creative Will. The basic conception

of Fedor Sologub’s novels.

Annali della Facolta di Lingue e Letterature Straniere dell’ Universita di Sassari

211-243. Sassari, 2000.

24. Leonyid Andrejev „racionális démonizmusa”

In honorem Tamás Attila. 178-187. Debrecen, 2000.

25. Rol' lityeraturnih i hudozsesztvennih alljuzij v proizvegyenyijah I.Turgenyeva, Th.

Fontane i Zs. Moricza

In.: Studia Slavica, 2001.

26. Mif i hudozsesztvennoje isszledovanyije

Voproszi lityeraturi, 2001/5 176-186.

27. Puskin és a Disneyland. Szergej Dovlatov prózájáról

Szergej Dovlatov: Puskinland. Ezek vagyunk mi

Európa Kiadó, 2001., 301-313.

28. Szovremennaja vengerszkaja lityeratura. Poszleszlovije

In.: Vszemirnaja Lityeratura, Minszk, 2001/2

29. Rol’ i znacsimoszty dvorjanszkoj uszagybi v vengerszkoj i russzkoj lityerature

Naucsnije izdanyija Moszkovszkovo Vengerszkovo Kolledzsa, I.

(Moszkva, 2001, 167-175)

30. A mítoszregény hagyományainak továbbélése Bitó László regénytrilógiájában

Az Irodalom Visszavág, 16. szám (2003)

31. Tyema Centralnoj is vosztocsnoj Jevropi v szovremennoj vengerszkoj proze

Lityeraturnije itogi XX veka. Centralnaja i Jugo-vosztocsnaja Jevropa (Moszkva,

2003., 301-311.)

32. A magyar irodalom oroszországi recepciója 1945-2002

In.: Bernáth Árpád - Bombitz Attila (szerk.): Magyar irodalmi jelenlét idegen

kontextusban (Szeged, 2003., 66-89.)

33. Az „érett” Csehov kisprózája, avagy az „áttetsző” realizmus.

In: A. P. Csehov: A fekete barát. Elbeszélések 1892-1903. 757-767. Osiris, 2004.

34. Varlam Salamov és az „új próza”.

In.: Varlam Salamov: Szentencia. 359-371. Európa Kiadó, 2005.

35. A kortárs orosz irodalom. Szerzők és irányzatok.

litera.hu 2005. április 19.

36. Obraz Vlagyimira Szolovjova v knyige Dmitrija Galkovszkovo „Beszkonyecsnij

tupik”

In: Sub rosa. In honorem Lenae Szilárd. 219-226. Budapest, 2005.

37. Az objektivitás poétikája. Csehov prózája 1887-1891 között

In.: A. P. Csehov: Unalmas történet. Elbeszélések 1887-1891. 725-731. Osiris,

2005.

Szerkesztések:

1. Komparatisztikai szöveggyűjtemény (szerk.: G.J.) (Debrecen, 1998.)

2. Válogatás a mai orosz kritikából (Válogatás, szerkesztés, fordítás) Jelenkor, 2000/11

3. Naucsnije izdanyija moszkovszkovo Vengerszkovo Kolledzsa I.

(Moszkva, 2001)

4. Naucsnije izdanyija moszkovszkovo Vengerszkovo Kolledzsa, II/1-2.,

(Moszkva, 2002)

5. Naucsnije izdanyija moszkovszkovo Vengerszkovo Kolledzsa, III.

(Moszkva, 2002)

6. Vengri i Jevropa. Szbornyik essze. (Moszkva, 2002.) (Vjacseszlav Szeredával

közösen)

7. Szentpétervár 300 éves (Válogatás, szerkesztés, fordítás) Jelenkor, 2003/7-8

8. A. P. Csehov: A fekete barát (Válogatás, szerkesztés, jegyzetek)

Osiris Kiadó, 2004.

9. A. P. Csehov: Unalmas történet (Válogatás, szerkesztés, jegyzetek)

Osiris Kiadó, 2005.

10. Varlam Salamov: Szentencia (Válogatás, szerkesztés)

Európa Kiadó, 2005.

11. Oroszok – ma (Válogatás, szerkesztés, fordítás) Korunk, 2004/5.

12. „Újoroszok” (Válogatás, szerkesztés, fordítás) Kalligram, 2005/3-4

13. Régiók Oroszországban (Válogatás, szerkesztés, fordítás) Kalligram, 2005/7-8

Recenziók:

1. Regény az adminisztratív rendszer mûködésérõl (Alekszandr Bek: Új megbízatás)

Napjaink, 1988/11. 28.

2. Munkások, parasztok, pártvezetõk - kollektivizálás a sztálinizmus idején

(Szergej Antonov: Ovragi)

Nagyvilág, 1989/1 135-137.

3. Napfényes Ukrajna és a polgárháború (Ivan Mikitenko: Vagányok)

Nagyvilág, 1989/9 1419-1420.

4. Istenítélet. Alekszej Remizov válogatott elbeszélései.

Nagyvilág, 1990/4. 612-613.

5. Orosz szimbolizmus és avantgárd

Nagyvilág, 1990/8. 1255-1256.

6. Az egyéniség megõrzésének lehetõségei a sztálini szakbörtönökben (A.Szolzsenyicin:

A pokol tornáca)

Nagyvilág, 1990/12 1895-1897.

7. D.J.Makszimov: Russzkije poeti nacsala veka

Helikon, 1991/3-4. 448-449.

8. Leonyid Dolgopolov: Andrej Belij i jevo roman „Petyerburg”

Helikon, 1992/1-2

9. Az egyéniség és a gépezet (Percs Zejtuncjan: A XX. század legendája)

Nagyvilág, 1992/3. 427-428.

10. Tegnap elõtt (Irodalmi utazások a Monarchiában) /szerk.: Fried István/

Tiszatáj, 1995/11. 93 - 96.

11. I.Sz.Turgenyev. Zsizny, tvorcsesztvo, tradiciji. (szerk.: D.Zöldhelyi Zsuzsa)

Helikon, 1996/1-2. 181 -182.

12. „Vigyázz, vigyázz, sose repülja zangyalokkal” (M.Nagy Miklós: Nikkelszamovár)

Holmi, 1997/2. 298-301.

13. Pjotr Vajl - Alekszandr Genisz: Rodnaja recs'

Holmi, 1997/8. 1184-1187.

14. Meggyalázott szépség. Viktor Jerofejev elbeszélései

Szó-Kép, 1997/7. 6.

15. A „szükséges népszövetség” a mûvelõdés történetében (Irodalmi-kulturális

érintkezések a Monarchiában, szerk.: Fried István)

Tiszatáj, 1997/9. 86-91.

16. Lehet-e ma irodalomtörténetet írni? (Az orosz irodalom története a kezdetektõl

1940-ig, szerk. D.Zöldhelyi Zsuzsa)

Élet és Irodalom, 1998. április 17.

17. Hatalom, halál, szerelem (Alekszandr Etkind: A lehetetlen Erósza)

Élet és Irodalom, 1999. április 23.

18. Irodalmi séták a Duna mentén (Fried István: Irodalomtörténések Kelet-Közép-

Európában)

Élet és Irodalom, 1999. május 7.

19. „Minden embernek érdekes az élete” (Tolsztojnál Jasznaja Poljanában. Dusan

Makovický naplója.)

Élet és Irodalom, 1999. július 2.

20. Ex Libris. Lev Sesztov: Teremtés a semmibõl, Venyegyikt Jerofejev: Moszkva -

Petuski, Viktor Jerofejev: Az élet öt folyója, Viktor Pelevin: A rovarok élete.

Élet és Irodalom, 1999. aug. 27.

21. „Mi, Csehovok...” (Csehov szerelmei. Lika Mizinova, Olga Knyipper és

A.P.Csehov levelei)

Élet és Irodalom, 2003. február 28.

22. Egy XX. századi orosz saga (Vaszlij Akszjonov: Moszkvai történet)

Élet és Irodalom, 2003. március 21.

23. Szigetlakók - börtönlakók (Dalos György: Szahalin - Csehov szigete.

Élet és irodalom, 2003. június 13.

24. Ex libris. Vilcsek Béla: Az irodalomtudomány „provokációja”, Szerb Antal:

Hétköznapok és csodák, Wellek-Warren: Az irodalom elmélete, A posztmodern

irodalomtudomány kialakulás)

Élet és Irodalom, 2003. július 11.

25. A „nem hivatalosan megformált” orosz irodalom (Szőke Katalin: Álommúzeum)

Élet és Irodalom, 2003. augusztus 15.

26. „Ami nem az emberről szól, az engem nem érdekel”. Ljudmila Ulickaja prózájáról

www.litera.hu/terepjaro/bestseller/14023.html, 2003. december 6.

27. Mítoszváros (Nagy István /szerk./: Történelem és mítosz. Szentpétervár 300 éve

Élet és Irodalom, 2003. november

28. Ex libris. Serena Vitale: A jégpalota, Maurice Lever: Isadora Duncan, Szergej

Jeszenyin: Testem viaszgyertyája, Szergej Bolmat: Klikk

Élet és Irodalom, 2004. január 2.

29. A hatalom kegyeltje. Száz éve született Mihail Solohov

Népszabadság, 2005. május 24.

30. Moszkva – Fjodor-Kuzmicsszk – Moszkva. Tatyjana Tolsztaja: Küsz

Az Élet és Irodalom orosz nyelvű száma. 2005 március

31. Ex libris.Vlagyimir Vojnovics: A kucsma, Valerij Zalotuha: A muzulmán, Téma

lezárva (Kortárs orosz elbeszélések), Orosz népi posta (Mai orosz drámák).

Élet és Irodalom, 2005. augusztus 5.

.

Interjúk:

1. „nem szeretném magamat gurunak vagy minek beállítani” – Beszélgetés Jevgenyij

Popovval

Könyvpiac, 2001

1. „A sötétség makacsul tartja magát és önmagával táplálkozik” – Beszélgetés Vitalij

Sentalinszkijjel. Nagyvilág, 2002/8.

2. Szentségtörés kijavítani Arany János fordításait? – Beszélgetés M. Nagy Miklós

műfordítóval

Az Irodalom Visszavág, 15. szám (2003)

3. „az értéket nem a kiadó hozza létre, hanem a fordító” – Beszélgetés Halasi Zoltán

műfordítóval

Az Irodalom Visszavág, 16. szám (2003)

4. „Ha a Harry Potter valódi olvasóvá nem is tesz, íróvá talán igen” – Beszélgetés Tóth

Tamás Boldizsár műfordítóval

Az Irodalom Visszavág, 17. szám (2003.)

5. „Én a cinkosa vagyok az írónak” – Beszélgetés Pávai Patak Márta műfordítóval

Az Irodalom Visszavág, 18. szám (2003)

6. „Lengyelország piacán nagy számú író működik” – Beszélgetés Pálfalvy Lajos

irodalomtörténésszel és műfordítóval

Az Irodalom Visszavág, 20. szám (2004)

7. Híradás a peremlétről – Beszélgetés Gállos Orsolya műfordítóval

Az Irodalom Visszavág, 21. szám (2004)

8. Oroszország kiszámíthatatlan hely, ezért is szeretem – Beszélgetés Vlagyimir

Szorokinnal

Népszabadság, 2005. szeptember 13.

8. „Az írásnak bombára kell hasonlítania” – Beszélgetés Vlagyimir Szorokinnal

Élet és Irodalom, 2005. szeptember 23.

Fontosabb fordítások:

1. Alekszej Loszev: A mítosz dialektikája.

Európa Kiadó, 2000. 301 old.

2. Szergej Dovlatov: Külföldi nő

Európa Könyvkiadó, 2003. 147 old.

3. Ljudmila Ulickaja: Médea és gyermekei

Magvető Kiadó, 2003. 298 old.

4. Ljudmila Ulickaja: Kukockij esetei

Európa Könyvkiadó, 2003. 562 old.

5. Ljudmila Ulickaja: Életművésznők

Magvető Kiadó, 2004.

6. Andrej Platonov: Dzsan

Nagyvilág Könyvkiadó, 2004.

7. Ljudmila Ulickaja: Vidám temetés

Magvető, 2005.

8. Viktor Jerofejev: A jó Sztálin

Európa Kiadó, 2005.

9. Ergali Ger: Telefonmesék

Palatinus Kiadó, 2005.

10. Pjotr Vajl: A hely zsenije (a Paradicsom felé és az Aranykapu című fejezetek)

Európa Könyvkiadó, 2003., 37-84., 169-206.

11. Andrej Platonov: Technikai regény

Nagyvilág, 2003/1-2. 19-82.

12. Mihail Epstejn: Az információrobbanás és a posztmodern trauma. In: A

posztmodern és Oroszország

Európa Könyvkiadó, 2001., 301-335.

13. Vlagyimir Makanyin: A lyuk

Nagyvilág, 2004/3

14. A szó mint komoly játék – az oroszországi Esterházy-recepcióból.

ÉS, 2002. június 28. 8-9.

15. Igor Kleh: Bevezetés a galíciai kontextusba

Az Irodalom Visszavág, 2002 tavasz-nyár, 72-98.

Szakmai előadások

1. Magyarok és szlávok. (Nemzetközi szlavisztikai konferencia, JATE, Szeged, 1992.)

A szolipszizmus változatai (Babits Mihály és Fjodor Szologub korai lírájáról)

Kötetben megjelent: Magyarok és szlávok, Szeged, 1993. 73 - 81.

2. Problemi obucsenyija szlavjanszkim jazikam (Nemzetközi szlavisztikai konferencia,

JPTE, Pécs, 1992.)

Fantasztyika i katasztrofa: Rokovije jajca Mihaila Bulgakova

3. Problemi obucsenyia szlavjanszkim jazikam (Nemzetközi szlavisztikai konferencia,

JPTE, Pécs, 1993.)

Dve osznovnije formi demonyizma v tvorcsesztve F.Szologuba

Kötetben megjelent: Problemi obucsenyija szlavjanszkim jazikam, Pécs, 1994. 91 -

101.

4. Új Holnap-konferencia (Miskolci Egyetem, 1996.)

Mi történik akkor, ha egy átlag-és világpolgár elfoglalja Hazáját, a

Földet? (Gondolatok Határ Győző Éjszaka minden megnő című regényéről)

Megjelent: Új Holnap, 1997/5. 57-62.

5. A kultúrköziség dilemmái (Vajda György Mihály tiszteletére) (JATE, SzAB, Szeged)

Shakespeare-történetek – alulnézetből

Kötetben megjelent: A kultúraköziség dilemmái (Szeged, 1999. 137-148)

6. Magyar irodalom – fordításokban (KLTE, DAB, Debrecen, 1998.)

Az Antologija vengerszkoj poeziji (Magyar költészeti antológia) tanulságai

Kötetben megjelent: Magyar irodalom – fordításokban (Debrecen, 1999.)

7. M. Volosin i russzkij szimvolizm (Mezsdunarodnaja naucsnaja konferencija,

Muzej-kvartyira M.Volosina, Koktebel, 1993.)

Esztyetyicseszkije vzgljadi Vjacseszlava Ivanova a Fjodora Szologuba

8. Tvorcsesztvo I.Sz.Turgenyeva i russzkaja kultura XIX veka (Mezsdunarodnaja

naucsnaja konferencija, Puskinszkij Dom (SzPb), Muzej Turgenyeva, Orjol, 1998.)

Rol’ lityeraturnih i hudozsesztvennih alljuzij v proizvegyenyijah I.Turgenyeva, Th.

Fontane i Zs. Moricza

9. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia, Jyväskylä, 2001

A magyar mint idegen nyelv oktatása Oroszországban

10. Rol’ i znacsimoszty dvorjanszkoj uszagybi v vengerszkoj i russzkoj lityerature

(Mezsdunarodnaja naucsnaja konferencija, Collegium Hungaricum, Moszkva, 2000.)

Rol' uszagybi v tvorcsesztve Kalmana Mikszata

Kötetben megjelent: Naucsnije izdanyija Moszkovszkogo Vengerszkogo Kolledzsa

I. (Moszkva, 2001, 167-175)

11. Rogyilisz’ v 1900-om godu. (Lityeratura Centralnoj i Vosztocsnoj Jevropi)

(Mezsdunarodnaja naucsnaja konferencija, RAN Insztyitut Szlavjanovegyenyija,

Moszkva, 2000.)

Russzkije perevodi sztyihotverenyij Ljorinca Szabo

12. Posztmodernyizm v Centralnoj i vosztocsnoj Jevrope (Mezsdunarodnaja naucsnaja

konferencija, RAN, Insztyitut Iszkussztvovegyenyija, Moszkva, 2001.)

Posztmodernyizm v szovremennoj vengerszkoj proze

13. Aktualnije voproszi finno-ugrovegyenyija i prepodovanyija finno-ugorszkih jazikov

(Mezsdunarodnaja naucsnaja konferencija, MGU – Collegium Hungaricum,

Moszkva, 2001.)

Hudozsesztvennaja lityeratura v prepodovanyii vengerszkogo jazika

14. Nemzetközi kerekasztal-konferencia, MTA Történettudományi Intézet, Budapest,

2003.

Az orosz irodalom magyar fordításai a rendszerváltás(ok) óta