Életrajzok - Dr. Szirák Péter

Dr. Szirák Péter

habilitált egyetemi docens

C.Sc.

Szakmai önéletrajz

Konferencia-szereplés

Témavezetés

Publikációs lista

Fokozatok (fokozatszerzés éve):

CSc (1998)

Habilitáció: habilitált (2003)

Beosztások:

aspiráns (1991-1994)

tanársegéd (1994-1998)

adjunktus (1998-2000)

docens (2000)

a Debreceni Egyetem Kommunikáció és Médiatudományi Központjának igazgatója (2007)

Kutatási területek:

20. századi magyar irodalom, kortárs magyar irodalom, medialitás

Diploma:

magyar nyelv és irodalom - történelem szakos középiskolai tanár (KLTE BTK - Debrecen, 1991)

Nyelvtudás:

angol

Közéleti tevékenység:

1993- az Alföld szerkesztője (1999- rovatvezető szerkesztője)

1996-2001: az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport (ÁITK) tagja (szakmai irányító: Kulcsár Szabó Ernő és Szegedy-Maszák Mihály)

2007-2009 a MAB Szabad Bölcsészet Szakbizottságának tagja

2007- a Magyar Kommunikáció és Médiatudományi Társaság tagja

2007- a Magyar Kommunikáció és Médiatudományi Oktatási Szakosztály tagja

Egyetemi közéleti tevékenység:

2004- az intézeti Tudományos Diákkör vezetője; a Hatvani István Szakkollégium magyar szakcsoportjának vezetője; a kommunikáció és médiatudomány szakirány-felelőse és kari koordinátora

Intézeti közéleti tevékenység:

1995- speciális képzés vezetése

Munkahelyek:

KLTE majd DE BTK Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet (1991-)

Kitüntetések, díjak:

Juhász Géza-díj, 1990

Alföld-nívódíj, 1992

Pro Literatura-díj, 2003

József Attila-díj, 2004

a József Attila Kör díja (irodalomtudomány és irodalomkritika kategóriában), 2004

Vendégoktatás:

1999 január: CEEPUS vendégtanári ösztöndíj Bécsben (Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien)

2000 május: Socrates vendégtanári ösztöndíj Bécsben (Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien)

Elérhetőség:

főépület, 331/2. szoba

tel.: 52/512-900/22291; fax: 52/512-934

e-mail: pepin@puma.unideb.hu

Fogadóórák:

DR. SZIRÁK PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

Dr. Szirák Péter PhD, habil. egyetemi docens

Születési hely, dátum: Debrecen, 1966. december 28.

1986-1991: KLTE magyar-történelem szak

1988-1991: speciális huszadik századi magyar irodalmi képzés

1988-91: köztársasági ösztöndíj

1988-89: a Határ című irodalmi folyóirat szerkesztése

1990: Juhász Géza-díj

1990- az Alföld Stúdió (az Alföld irodalmi folyóirat körül szerveződő szellemi műhely) tagja, 1998- a kritikai szakosztály vezetője

1991: kiemelt első helyezés az OTDK-n, a 20. századi magyar irodalom szekcióban

1991: diploma (magyar nyelv és irodalom, történelem)

1991-1994: MTA TMB-ösztöndíj (aspirantúra); témavezető: Dr. Tamás Attila akadémiai doktor, KLTE, egyetemi tanár

1992– előadások a Debreceni Nyári Egyetemen és az Ady Endre Akadé mián;

1992: Alföld-nívódíj

1993: kandidátusi szigorlat

1993- az Alföld szerkesztője (1999- rovatvezető szerkesztője)

1994-1998: tanársegéd a KLTE Modern Magyar Irodalmi Tanszékén

1994: Soros-ösztöndíj

1995: Móricz Zsigmond-ösztöndíj

1995– speciális képzés vezetése

1996-98: MTA-TKI-ösztöndíj, programvezető: Dr. Tamás Attila akadémiai doktor, KLTE, egyetemi tanár

1996- az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport (ÁITK) tagja (szakmai irányító: Kulcsár Szabó Ernő és Szegedy-Maszák Mihály)

1997: 1 OTDK-dolgozat témavezetője (második helyezés)

1997: előadások a csíkszeredai Bolyai Akadémián

1998: a kandidátusi értekezés megvédése (Folytonosság és változás. A nyolcvanas évek magyar elbeszélő prózája)

1998-2000: adjunktus a KLTE Modern Magyar Irodalmi Tanszékén

1998- hat Phd-értekezés (Kulcsár-Szabó Zoltán, Palkó Gábor, Nagy Éva, Molnár Sára, Lőrincz Csongor, Vári György) opponense, bizottsági elnöki poszt egy PhD-eljárásban (Baranyai Norbert), bizottsági tagság egy akadémiai doktori (Balassa Péter), két habilitációs (Kiss Gabriella, Szkárosi Endre) és tíz PhD-eljárásban (Kiss Noémi, Vallasek Júlia, Nemes Péter, Beke Zsolt, Török Lajos, Kovács Béla Lóránt, Ködöböcz Gábor, Kalmár György, Tóth Péter, Golden Dániel)

1998- OTKA- majd 2001- NKFP-pályázatok bírálása

1998-99 - Bolyai János-ösztöndíj

1999. január: CEEPUS vendégtanári ösztöndíj Bécsben (Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien)

1999: 3 OTDK dolgozat témavezetője (két második helyezés)

1999: a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron a magyar szakmai stáb tagja

2000- docens a KLTE Modern Magyar Irodalmi Tanszékén

2000-2003 - Széchenyi professzori Ösztöndíj

2000. május: Socrates vendégtanári ösztöndíj Bécsben (Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien)

2001: 1 OTDK-dolgozat témavezetője (kiemelt első helyezés)

2001-2004: az NKFP kutatási program témafelelőse (az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékével egy konzorciumban; a kutatási projekt témája: Az irodalomtudomány és kultúrakutatás horizontjai az ezredfordulón)

2002 január: Sándor Márai in der deutschen Rezeption, Márai-Kolloquium, Berlin,

2003 január: The Testimony of a Survivor (Imre Kertész), Magyar Kulturális Hét, Helsinki-Turku-Tallinn

2003: 2 OTDK-dolgozat témavezetője (két második helyezés)

2003. június: Pro Literatura-díj

2003. november: habilitáció

2004-2007: az NKFP kutatási program témafelelőse (az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékével egy konzorciumban; A magyar irodalomtudomány eredményei a 20. századi európai kultúraelmélet távlatában)

2004. március 15.: József Attila-díj

2004. március 27.: a József Attila Kör díja (irodalomtudomány és –kritika kategóriában)

2004-2006: az intézeti Tudományos Diákkör vezetője

2004- a Hatvani István Szakkollégium magyar szakcsoportjának vezetője; a kommunikáció és médiatudomány szak kari koordinátora

2005: OTDK-dolgozat témavezetője (egy második helyezés) és OTDK szekció zsüri-elnök

2006. június: CEEPUS vendégtanári ösztöndíj Bécsben (Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien)

2006- MAB akkreditációs pályázatok bírálása

2007- a Debreceni Egyetem Kommunikáció és Médiatudományi Központjának igazgatója

2007-2009 a MAB Szabad Bölcsészet Szakbizottságának tagja

2007: 2 OTDK-dolgozat témavezetője (2 első helyezés) és OTDK szekció zsüri-elnök

2007- a Magyar Kommunikáció és Médiatudományi Társaság, illetve a Magyar Kommunikáció és Médiatudományi Oktatási Szakosztály tagja

TÉMAVEZETÉS

Doktorandusz neve

Képzés formája

Képzés ideje

Abszolutórium szerzésének éve

Fokozatszerzés éve

Disszertáció címe

Marcsek György nappali tagozatos 2007-2010

Kári Viktória

nappali tagozatos

2006-2009

Lapis József

nappali tagozatos

2006-2009

Riskó Éva

(kárpátaljai)

nappali tagozatos

2005-2008

Maksa Gyula

nappali tagozatos

2004-2007

Tari Istvánné

nappali tagozatos

2003-2008

Balogh Ágnes Éva

levelező tagozatos

2003-2005 (kilépett)

Fodor Péter

nappali/levelező tagozatos

1999-2002

2002. aug. 31.

2007

Jelenlét és jelentés.

A sport tematizálása a magyar késő modern és posztmodern epikában

DR. SZIRÁK PÉTER KONFERENCIA-SZEREPLÉSEI

A konferencia címe A konferencia helye A konferencia éve Az előadás címe

A Nappali ház-folyóirat konferenciája

Budapest

1993. április 24.

Folytonosság és változás a nyolcvanas évek magyar elbeszélő prózájában

A József Attila Kör Tanulmányi Napjai

Pécs

1993. október 3-5.

A bizonytalanság szabadsága. Szempontok az évtizedforduló prózájának értelmezéséhez

Debreceni Irodalmi Napok

Debrecen

1995. november 8.

Merre tart az irodalom(tudomány)?

Az Újvidéki Magyar Irodalmi Tanszék és az MTA Irodalomtudományi Intézetének konferenciája

Újvidék

1995. december 11-12.

A mai magyar próza irányzatai

Az Irodalomtörténeti Társaság Hajdú-Bihar megyei szekciójának ülése

Debrecen

1996. október 25.

Mészöly Miklós elbeszéléseinek poétikájáról

Bolyai Akadémia

Csíkszereda

1997. július 24-27.

Szubjektum-képzetek az irodalomban

Debreceni Irodalmi Napok

Debrecen

1997. november 11-12.

Novella és más műfajok a többirányú olvasás összjátékában

Ady-újraolvasó konferencia

Miskolc

1998. február 18-20.

Kanonizációs stratégiák, történeti konstrukciók az Ady-recepcióban

A DeKon-csoport konferenciája

Szeged

1998. április 17-18.

Esterházy Péter Fuharosok című művének értelmezési lehetőségei

Németh László-konferencia

Debrecen

1998. május 8.

Olvasásmód és (ön)megértés. (Hozzászólás a Németh László-esszék olvasástörténetéhez)

Az Irodalomtörténeti Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szekciójának ülése

Nyíregyháza

1999. november 7.

Az ösztön „nyelve” és a nyelv cselekedtető ereje. Szempontok Móricz Zsigmond néhány regényének újraolvasásához

A Bolyai-ösztöndíjasok konferenciája

MTA, Budapest

1999. november 15.

Regionalitás a huszadik századi magyar irodalomban

Kosztolányi-emléknapok

Szabadka

2001. március 27-29.

Az emlékezés elevensége. (Kosztolányi Dezső az irodalmi jelenben)

Horvát-cseh-német-magyar irodalomtudományi tanácskozás

Budapest

2001. április 9-11.

Lesen und (Selbst)Verständnis. (Bemerkungen zur Rezeption der Essays von László Németh)

Próza-fesztivál

Békéscsaba

2001. július 17.

A magyar elbeszélő prózáról 2001 júliusában

Nemzetközi Hungarológiai Konferencia

Jyväskylä

2001. augusztus 6-11.

A hatalom kérdése a kortárs magyar elbeszélő prózában

Márai-Kolloquium

Berlin

2002. január 17-19.

Sándor Márai in der deutschen Rezeption

Történelem-kultúra-medialitás tudományos szimpózium

Debrecen

2002. március 22-23.

A kultúrák sokfélesége: a történelem partikularitása és univerzalitása. Jörn Rüsen történelem-elmélete

A József Attila Kör Műfordító Tábora

Gödöllő

2002. július 15.

Irányzatok és fordíthatóság a kortárs magyar prózában

Szabadkai Nyári Akadémia

Szabadka

2002. augusztus 9.

A magyar irodalmi posztmodernség értelmezéséhez

Illyés Gyula-konferencia

Debrecen

2002. szeptember 27.

Kései intelem, posztumusz végrendelet. Illyés Gyula: Szellem és erőszak

Irodalom és antropológia-konferencia

Miskolc

2002. október 10-11.

A holokauszt-diskurzus és a Sorstalanság I

Debreceni Irodalmi Napok

Debrecen

2002. november 7-8.

A másolat-lét mesterkedései. Megjegyzések a posztmodern elbeszélő prózáról

Magyar Kulturális Hét

Helsinki-Turku-Tallinn

2003. január 18-24.

The Testimony of a Survivor (Imre Kertész)

Identitás és kulturális idegenség

Budapest

2003. március 27-29.

Az idegenség-tapasztalat Kertész Imre életművében

Irodalomelmélet-konferencia

Budapest

2003. április 17-18.

A recepcióesztétika hatástörténete

Az esztétikai tapasztalat medialitása

Debrecen

2003. szeptember 25-26.

A lélek és a véletlen. A medialitás nyomai a huszadik század elejének magyar művészetfilozófiájában

Művészet és hatalom – a Kádár-korszak művészete, 12. JAK Tanulmányi Napok

Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

2004. október 1-2.

Magyar-zsidó-sors

Németh László-konferencia

DAB-székház, Debrecen

2004. november 5.

A képzés szenvedélye – a mese csábereje (Németh László: Kocsik szeptemberben)

Debreceni Irodalmi Napok

Debrecen

2004. november 18.

Történelem nem volt, hanem lesz (A kortárs magyar történelmi regény változatairól)

– előadás a Hatvani István Szakkollégium Kultúra és medialitás című kurzusában

Debreceni Egyetem

2005. április 27.

Archiváció, protézis, interaktivitás

előadás az ELTÉ-n a Balassa-szemináriumban

Budapest

2005. október 25.

„kimondhatatlanságunk az, ami állandóan értelmezésre szorul”. Balassa Péter Nádas Péter-interpretációja

Szerep és közeg Debrecen 2006. április 28. A technika „társadalmiassága”. Hajnal István archívuma

VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Debrecen 2006. augusztus 23. A test olvashatósága Nádas Péter: Párhuzamos történetek című regényében

előadás a Hatvani István Szakkollégium Irodalom, film, vizualitás című kurzusában Debreceni Egyetem 2007. április 24. A Sorstalanság regényben és filmen

előadás a Pázmány Péter Tudományegyetem Irodalmi Doktori Iskolájában Pazmaneum 2007. április 27. Narráció és diskurzus (Nádas Péter: Párhuzamos történetek)

Prózafordulat Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum 2007. május 25. Ragasztás és/vagy újraírás (A vendégszöveg-technika módosulásai Örkény, Mészöly és Esterházy írásművészetében)

DR. SZIRÁK PÉTER PUBLIKÁCIÓI

A tudományos tevékenység adatai

1. Lektorált szakkönyv:

önálló könyvek:

1. Grendel Lajos. Kalligram, Pozsony, 1995

2. Az Úr nem tud szaxofonozni. Jak-Balassi, Bp. 1995

3. Folytonosság és változás. A nyolcvanas évek magyar elbeszélő prózája. Csokonai, Debrecen, 1998

4. Pályák emlékezete. (Beszélgetések irodalomtudósokkal). Balassi, Bp. 2002

5. Kertész Imre. Kalligram, Pozsony, 2003

antológia-szerkesztés:

1. Vándor szövevény. Az Alföld Stúdió antológiája. Csokonai, Debrecen, 2001.

2. A magyar irodalmi posztmodernség. Szöveggyűjtemény (előszóval). Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001

3. Az újraértett hagyomány. Az Alföld Stúdió antológiája. (Keresztury Tiborral és Mészáros Sándorral), Debrecen, 1996

4. Történelem, kultúra, medialitás. (Kulcsár Szabó Ernővel), Balassi, Budapest, 2003

5. Az esztétikai tapasztalat medialitása. (Kulcsár-Szabó Zoltánnal), Ráció, Budapest, 2004

6. Szerep és közeg. Medialitás a magyar kultúratudományok 20. századi történetében. (Oláh Szabolccsal és Simon Attilával), Ráció, Bp. 2006

7. Juvenilia I. Debreceni bölcsész diákkörösök antológiája (Kovács Zoltánnal), Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2006

2. Lektorált tudományos közlemény:

1. Tanulmány

1. Ariadne fonala elszakadt. (Grendel Lajos prózájáról). Alföld. 1992. 5. 66-71.

2. Viszonylag derűsen. Alföld. 1993. 6. 86-88.

3. Látja, az egész nincsen. (Krasznahorkai László prózájáról). Alföld. 1993. 7. 44-51.

4. Folytonosság és változás a nyolcvanas évek magyar prózájában. In: Károlyi Csaba szerk. Csipesszel a lángot. Tanulmányok a legújabb magyar irodalomról. Bp. 1994. 23-32.

5. A bizonytalanság szabadsága. Szempontok az évtizedforduló prózájának értelmezéséhez. Jelenkor 1994. 2. 136-142.

6. Az Úr nem tud szaxofonozni. (Esterházy Péter prózájáról). Alföld. 1994. 7. 30-46.

7. A hely, mint hagyomány. (Grendel Lajos pályakezdése). Alföld. 1995. 1. 62-78.

8. Az ész reménye a sors ellenében. (Nádas Péter prózájáról). Jelenkor 1995. 2. 125-137.

9. Nincs pont, csak folytatás. (Mészöly Miklós prózájáról). Alföld. 1995. 11. 60-76.

10. Nem tudom, de. (Merre tart az irodalom(tudomány)?) Alföld. 1996. 2. 75-79.

11. S a kovácsot ki tanítja ütni a vasat? (A mai magyar próza irányzatai). Hungarológiai Közlemények. Újvidék, 1996. 1-2. 64-70.

12. Esszé a védelem ügyében. (Az ezredvégi magyar esszé némely kérdése hatástörténeti távlatból). Jelenkor. 1997. 2. 189-193.

13. Emlékezés és példázat — Lengyel Péter, Kertész Imre és Szilágyi István elbeszélő prózájában. Studia Litteraria. XXXV. 1997. 71-94.

14. Rövid jelentés Mészöly Miklós poétikájáról. In: Juhász Béla szerk. Prózai művek elemzése és a verstan tanítása a középiskolában. Debrecen, 1997. 37-45.

15. A példázat és tanúságtétel retorikája. (A Krasznahorkai-olvasás). Bárka 1997. 1. 78-87.

16. A periféria poétikája? (A Bodor-olvasás dilemmái). Alföld. 1997. 7. 43-48.

17. Mettől (mitől) van hagyomány? Szépliteraturai ajándék. 1997. 3-4. 145-149.

18. Novella és más műfajok a többirányú olvasás összjátékában. Alföld. 1998. 2. 95-100.

19. Ha még egyszer azt üzeni. (Hozzászólás az Új regénykorszak-körkérdéshez). Tiszatáj. 1998. 5.

20. Már megint itt van a Fuharosok. (Vázlat a Fuharosok olvasási lehetőségeinek dekonferálásához). Alföld. 1998. 9. 44-49.

21. Kanonizációs stratégiák, történeti konstrukciók az Ady-recepcióban. Literatura 1998. 2. 173-180.

22. Olvasásmód és (ön)megértés. (Hozzászólás a Németh László-esszék olvasástörténetéhez). It. 1998. 3. 482-492.

23. Az olvasás „visszatérése”. Iskolakultúra, 1999. 2. 82-84.

24. Regionalitás a huszadik századi magyar irodalomban. Literatura, 1999. 4. 396-415.

25. Nyelv, történet, képzelet. A kanonizált posztmodern folytonossága és változásai). In: Bednanics Gábor-Bengi László-Kulcsár Szabó Ernő-Szegedy-Maszák Mihály szerk. Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai. Bp. 2000. 171-186.

26. A posztmodernség távlatai. In: Görömbei András szerk. In honorem Tamás Attila. Debrecen, 2000. 407-429.

27. A magyar irodalmi posztmodernség értelmezéséhez. In: A magyar irodalmi posztmodernség, szerk. és az előszót írta: Szirák Péter, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001, 9-28.

28. Az emlékezés elevensége. (Kosztolányi Dezső az irodalmi jelenben). Üzenet, 2001. tavasz, 45-53.

29. Szóval nehéz. A magyar prózáról 2001 júliusában. Bárka, 2001. 5. 53-71.

30. Az ösztön „nyelve” és a nyelv cselekedtető ereje. Szempontok Móricz Zsigmond néhány regényének újraolvasásához. In: A kifosztott Móricz? Tanulmányok. Szerk. Fenyő D. György. Bp. 2001. 226-240.

31. Kertész Imre Sorstalanságáról. Magyar Lettre Internationale, 2002/2003, Tél, 1-2.

32. Kései intelem, posztumusz végrendelet. Illyés Gyula: Szellem és erőszak. Studia Literaria. XL. Debrecen, 2002, 62-69. újraközlés: in: Csak az igazat. Tanulmányok Illyés Gyula születésének centenáriumán, szerk. Görömbei András, Kortárs, Budapest, 2003, 317-325.

33. „Ha egyszer megtudhatnám, ki és mi vagyok…” Kertész Imre: Gályanapló. Hungarológiai Közlemények, Újvidék, 2002, 2. 28-42.

34. A másolat-lét mesterkedései. Megjegyzések a posztmodern elbeszélő prózáról. Alföld, 2003. 2. 58-68.

35. Kulcsár Szabó Ernő-Molnár Gábor Tamás-Szirák Péter: Alakzatváltások az irodalmi modernségben, In: Hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben. Szerk. Bednanics Gábor-Bengi László-Kulcsár Szabó Ernő-Szegedy-Maszák Mihály, Bp. Osiris, 2003, 7-25.

36. Az „én” társszerzői. Kertész Imre: Valaki más. Alföld, 2003/5, 67-79.

37. A kultúrák sokfélesége: a történelem partikularitása és univerzalitása. Jörn Rüsen történelem-elmélete. In: Kulcsár Szabó Ernő-Szirák Péter: Történelem, kultúra, medialitás. Balassi, Bp. 2003, 53-70.

38. A megelevenítő megőrzés. Vázlat a recepcióesztétika hatástörténetéhez. PIM, megjelenés előtt

39. A lélek és a véletlen. A medialitás nyomai a huszadik század elejének magyar művészetfilozófiájában. In: Az esztétikai tapasztalat medialitása, szerk. Kulcsár-Szabó Ernő és Szirák Péter, Racio, Bp. 2004, 261-272.

40. Ember és lap. Németh László és a Tanu. Alföld, 2004/7, 59-74. ill. In: A magyar irodalom történetei III: 1920-tól napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Gondolat, 2007, 215-229.

41. Magyar-zsidó-sors, in: Művészet és hatalom. A Kádár-korszak művészete, szerk. Kisantal Tamás-Menyhért Anna, József Attila Kör-L’Harmattan, 2005, 55-67.

42. A képzés szenvedélye – a mese csábereje (Németh László: Kocsik szeptemberben), In: A prózaíró Németh László, szerk. Görömbei András, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2005, 164-170.

43. Történelem nem volt, hanem lesz (A kortárs magyar történelmi regény változatairól), Alföld, 2005/3, 48-53.

44. A saját sors idegensége. Kertész Imre: Sorstalanság, In: A magyar irodalom történetei III: 1920-tól napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Gondolat, 2007, 689-700.

45. A technika „társadalmiassága”. Hajnal István archívuma, In: Szerep és közeg. Medialitás a magyar kultúratudományok 20. századi történetében. Szerk. Oláh Szabolcs, Simon Attila és Szirák Péter. Ráció, Bp. 2006, 238-254.

46. Ballada a világ valószerűtlenségéről. Örkény írásművészete az ötvenes évek derekán, Alföld, 2007/7, 55-70.

47. A valóság fellazítása. A Tóték drámaváltozata, Irodalomtörténet, s. a.

48. „Mi mennyi?” Örkény „egypercesei”, Kortárs, 2007/11, 94-110.

49. A távbeszélés szenvedélye. A Macskajáték regény- és drámaváltozata, Alföld, 2008/1, 78-92.

50. Ragasztás és/vagy újraírás (A vendégszöveg-technika módosulásai Örkény, Mészöly és Esterházy írásművészetében), s.a.

2. . idegen nyelvű publikáció:

1. Lajos Grendel: Galeri. In: Kindlers Literatur Lexikon. München, 1998. 868.

2. Sprache, Erzählung, Phantasie, Kontinuität und Wandel der kanonisierten Postmoderne: Die Rezeption der Werke von László Garaczi, László Márton und László Darvasi. Hungarian Studies, 1998/99, 263-284.

3. Wege der Prosa. In: Hg. von Ernő Kulcsár-Szabó: Im Sog der Sprache. Ungarische Literatur und Literaturkritik in den 90er Jahren. Ü: Christina Kunze. Bp. 1999. 21-57.

4. Sprache, Erzählung, Phantasie. In: Hg. von Ernő Kulcsár-Szabó und Mihály Szegedy-Maszák: Epoche-Text-Modalität. Diskurs der Moderne in der ungarischen Literaturwissenschaft. Niemeyer, Tübingen. 1999. 291-310.

5. Szvobodata neszigurnoszti. Literaturen Vesztnik. Szófia, 14. 12. 1999. 10-11.

6. Miklós Mészöly. In: Dictionary of Literary Biography (DLB). Volume 232: Twentieth-Century Eastern European Writers. Third Series. New York, 2000. 262-269.

7. Lesen und (Selbst)Verständnis. (Bemerkungen zur Rezeption der Essays von László Németh). Berliner Beiträge, 2001.

8. The Testimony of a Survivor. A summary of Imre Kertész’s work/Bezeugung des Überlebendes. Über das Lebenswerk von Imre Kertész. Nyári Egyetem, 2003/1, 4-5.

9. Die Bewahrung des Unverständlichen. Imre Kertész: Roman eines Schicksallosen. Ü: Karl Vajda, In: Hg. von Mihály Szegedy-Maszák und Tamás Scheibner: Der lange, dunkle Schatten. Studien zum Werk von Imre Kertész. Passagen, Wien, 2004, 17-66.

10. Biogram über Józsi Jenő Tersánszky, In: Kindlers Literatur Lexikon, 2005

11. Józsi Jenő Tersánszky: Kakuk Marci, In: Kindlers Literatur Lexikon, 2005

12. Biogram über Lajos Grendel, In: Kindlers Literatur Lexikon, 2005

13. Lajos Grendel: Scharfschiessen, In: Kindlers Literatur Lexikon, 2006

14. Biogram über Dezső Kosztolányi, Kindlers Literatur Lexikon, 2007

15. Das lyrische Werk von Dezső Kosztolányi, Kindlers Literatur Lexikon, 2007

16. Das essayistische Werk von Dezső Kosztolányi, Kindlers Literatur Lexikon, 2007

17. Dezső Kosztolányi: Der goldene Drachen, Kindlers Literatur Lexikon, 2007

18. Dezső Kosztolányi: Lerche, Kindlers Literatur Lexikon, 2007

19. Dezső Kosztolányi: Anna Édes, Kindlers Literatur Lexikon, 2007

20. Dezső Kosztolányi: Kornél Esti, Kindlers Literatur Lexikon, 2007

21. Biogram über Imre Kertész, Kindlers Literatur Lexikon, 2007

22. Imre Kertész: Roman eines Schicksallosen, Kindlers Literatur Lexikon, 2007

23. Imre Kertész: Die exilierte Sprache, Kindlers Literatur Lexikon, 2007

24. Biogram über Péter Esterházy, Kindlers Literatur Lexikon, 2007

25. Péter Esterházy: Harmonia caelestis, Kindlers Literatur Lexikon, 2007

26. Péter Esterházy: Verbesserte Ausgabe, Kindlers Literatur Lexikon, 2007

27. Socialising Technology – The Archives of István Hajnal, In: Studies in East European Thought, sa.

3. szakmai interjú:

1. Ami a mi dolgunk. (Beszélgetés Szegedy-Maszák Mihállyal). Alföld. 1995. 4. 34-51.

2. A jóindulat beszéde. (Beszélgetés Kulcsár Szabó Ernővel). Alföld. 1995. 7. 39-58.

3. Keserűség és derű. (Beszélgetés Szabolcsi Miklóssal). Alföld. 1996. 3. 37- 47.

4. Nem katekizmus, hanem ízlés. (Beszélgetés Németh G. Bélával). Alföld. 1996. 6. 47-60.

5. „Hisz nem mentünk át a hídon” (Beszélgetés Tamás Attilával). Alföld. 1996. 8. 35-50.

6. Siet valahová? (Beszélgetés Dávidházi Péterrel). Alföld. 1996. 12. 45-65.

7. „A banánnal máig nem tudtam megbarátkozni” (Beszélgetés Veres Andrással). Alföld. 1997. 6. 45-58.

8. Coincidentia oppositorum (Beszélgetés Kenyeres Zoltánnal). Alföld. 1997. 10.

9. Szófia beszéd (Beszélgetés Angyalosi Gergellyel). Alföld. 1998. 1. 35-52.

10. Térpoétika (Beszélgetés Thomka Beátával). Alföld. 1998. 6. 38-49.

11. Kaland és komoly játék. (Beszélgetés Balassa Péterrel). Alföld. 1998. 12. 53-78. ill. Végtelen beszélgetés. Interjúk. Balassa Péter művei 2. szerk. Korányi Margit, Új Palatinus, 2004

12. Egy ember két élete. (Beszélgetés Deréky Pállal). Alföld. 1999. 6. 37-54.

13. „Szakmai számvetés” (Beszélgetés Poszler Györggyel). Alföld. 1999. 12. 43-66.

14. Makacsul őrzött igazságok (Beszélgetés Tamás Attilával), Debreceni Disputa, 2004/11-12, 80-83.

15. A művészet ennyit tehet. Beszélgetés Dr. Szirák Péterrel, a Kertész Imre monográfia szerzőjével a Sorstalanság című filmalkotásról, Szkholion, 2005/1, 17-20.

16. A kultúra változékonysága. (Beszélgetés Kulcsár Szabó Ernővel), Debreceni Disputa, 2006/7-8. 16-19.

III. Tudományos előadás:

1. Folytonosság és változás a nyolcvanas évek magyar elbeszélő prózájában, A Nappali ház-folyóirat konferenciája, Budapest, 1993. április 24.

2. A bizonytalanság szabadsága. Szempontok az évtizedforduló prózájának értelmezéséhez, A József Attila Kör Tanulmányi Napjai, Pécs, 1993. október 3-5.

3. Merre tart az irodalom(tudomány)? Debreceni Irodalmi Napok, 1995. november 8.

4. A mai magyar próza irányzatai. Az Újvidéki Magyar Irodalmi Tanszék és az MTA Irodalomtudományi Intézetének konferenciája, Újvidék, 1995. december 11-12.

5. Mészöly Miklós elbeszéléseinek poétikájáról. Az Irodalomtörténeti Társaság Hajdú-Bihar megyei szekciójának ülése, Debrecen, 1996. október 25.

6. Szubjektum-képzetek az irodalomban, Bolyai Akadémia, Csíkszereda, 1997. július 24-27.

7. Novella és más műfajok a többirányú olvasás összjátékában. Debreceni Irodalmi Napok, 1997. november 11-12.

8. Kanonizációs stratégiák, történeti konstrukciók az Ady-recepcióban. Ady-újraolvasó konferencia, Miskolc, 1998. február 18-20.

9. Esterházy Péter Fuharosok című művének értelmezési lehetőségei, A DeKon-csoport konferenciája, Szeged, 1998. április 17-18.

10. Olvasásmód és (ön)megértés. (Hozzászólás a Németh László-esszék olvasástörténetéhez). Németh László-konferencia, Debrecen, 1998. május 8.

11. Az ösztön „nyelve” és a nyelv cselekedtető ereje. Szempontok Móricz Zsigmond néhány regényének újraolvasásához. Az Irodalomtörténeti Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szekciójának ülése, Nyíregyháza, 1999. november 7.

12. Regionalitás a huszadik századi magyar irodalomban. A Bolyai-ösztöndíjasok konferenciája, MTA, Budapest, 1999. november 15.

13. Az emlékezés elevensége. (Kosztolányi Dezső az irodalmi jelenben). Kosztolányi-emléknapok, Szabadka, 2001. március 27-29.

14. Lesen und (Selbst)Verständnis. (Bemerkungen zur Rezeption der Essays von László Németh). Horvát-cseh-német-magyar irodalomtudományi tanácskozás, Budapest, 2001. április 9-11.

15. A magyar elbeszélő prózáról 2001 júliusában. Próza-fesztivál, Békéscsaba, 2001. július 17.

16. A hatalom kérdése a kortárs magyar elbeszélő prózában, Nemzetközi Hungarológiai Konferencia, Jyväskylä, 2001. augusztus 6-11.

17. Sándor Márai in der deutschen Rezeption, Márai-Kolloquium, Berlin, 2002. január 17-19.

18. A kultúrák sokfélesége: a történelem partikularitása és univerzalitása. Jörn Rüsen történelem-elmélete. Történelem-kultúra-medialitás tudományos szimpózium, Debrecen, 2002. március 22-23.

19. Irányzatok és fordíthatóság a kortárs magyar prózában. A József Attila Kör Műfordító Tábora, Gödöllő, 2002. július 15.

20. A magyar irodalmi posztmodernség értelmezéséhez. Szabadkai Nyári Akadémia, 2002. augusztus 9.

21. Kései intelem, posztumusz végrendelet. Illyés Gyula: Szellem és erőszak. Illyés Gyula-konferencia, Debrecen, 2002. szeptember 27.

22. A holokauszt-diskurzus és a Sorstalanság, Irodalom és antropológia-konferencia, Miskolc, 2002. október 10-11.

23. A másolat-lét mesterkedései. Megjegyzések a posztmodern elbeszélő prózáról. Debreceni Irodalmi Napok, 2002. november 7-8.

24. The Testimony of a Survivor (Imre Kertész), Magyar Kulturális Hét, Helsinki-Turku-Tallinn, 2003. január 18-24.

25. Az idegenség-tapasztalat Kertész Imre életművében, Identitás és kulturális idegenség című konferencia, Budapest, 2003. március 27-29.

26. A recepcióesztétika hatástörténete. Irodalomelmélet-konferencia, Budapest, 2003. április 17-18.

27. A lélek és a véletlen. A medialitás nyomai a huszadik század elejének magyar művészetfilozófiájában. Az esztétikai tapasztalat medialitása című tudományos szimpózium, Debrecen, 2003. szeptember 25-26.

28. Magyar-zsidó-sors, Művészet és hatalom – a Kádár-korszak művészete, 12. JAK Tanulmányi Napok, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2004. október 1-2.

29. A képzés szenvedélye – a mese csábereje (Németh László: Kocsik szeptemberben), Németh László-konferencia, DAB-székház, Debrecen, 2004. november 5.

30. Történelem nem volt, hanem lesz (A kortárs magyar történelmi regény változatairól), Debreceni Irodalmi Napok, 2004. november 18.

31. Archiváció, protézis, interaktivitás – előadás a Hatvani István Szakkollégium Kultúra és medialitás című kurzusában, Debreceni Egyetem, 2005. április 27.

32. „kimondhatatlanságunk az, ami állandóan értelmezésre szorul”. Balassa Péter Nádas Péter-interpretációja – előadás az ELTÉ-n a Balassa-szemináriumban, 2005. október 25.

33. A technika „társadalmiassága”. Hajnal István archívuma, Előadás a Szerep és közeg című konferencián Debrecenben, 2006. április 28-án.

34. A test olvashatósága Nádas Péter: Párhuzamos történetek című regényében, Előadás a VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, Debrecenben, 2006. augusztus 23-án.

35. A Sorstalanság regényben és filmen, – előadás a Hatvani István Szakkollégium Irodalom, film, vizualitás című kurzusában, Debreceni Egyetem, 2007. április 24.

36. Narráció és diskurzus (Nádas Péter: Párhuzamos történetek), - előadás a Pázmány Péter Tudományegyetem Irodalmi Doktori Iskolájában, Pazmaneum, 2007. április 27.

37. Ragasztás és/vagy újraírás (A vendégszöveg-technika módosulásai Örkény, Mészöly és Esterházy írásművészetében), - előadás a Prózafordulat című konferencián, Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 2007. május 25-én

IV. Recenzió:

1. Egy nem regényes regény. (Konrád György: Agenda I. Kerti mulatság). Alföld, 1990. 12. 87-90.

2. A remény folytatja örökös repülését. (Vasadi Péter: Fahíd). Alföld. 1991. 6. 84-85.

3. „a születésen innen vagy a halálon túl” (Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről). Alföld. 1991. 12. 85-88.

4. A túlzás poétikája. (Határ Győző: Heliane). Alföld. 1992. 1. 71-75.

5. Kárpáti Kamil: A menyasszony vetkőztetése. Kortárs. 1992. 3. 93-95.

6. Bella István: Arccal a földnek. Kortárs. 1992. 5. 116-117.

7. Közel s távol. (Marno János: A vers akarata). Jelenkor. 1992. 6. 571-573.

8. A lélek lelassulása. (Szijj Ferenc: A futás napja). Alföld. 1992. 9. 88-91.

9. Van hová nézni. (Lengyel Péter: Holnapelőtt, nem-regény). Alföld. 1992. 11. 81-84.

10. A szűk az most tágasabb. (Kertész Imre: Gályanapló). Kortárs, 1992. 11. 96-100.

11. Egy gyanútlan könyv. (Csejdy András: Meddőhányó). Jelenkor. 1993. 1. 92-94.

12. A csíkrend szabó. (Lator László: Szigettenger). Népszabadság. 1994. február 2. 15.

13. Marilyn és Lukács. (Porogi András: Mars és Vénusz). Alföld. 1994. 3.

14. Megőrzés, méltóság, derű. (Bányai János: Talán így). Népszabadság. 1995. augusztus. 8. 15. Hét mondat Bertók Lászlóról. Irodalmi Szemle. 1995. 10. 16.

16. Hamiskritika: áradás. (Mészöly Miklós: Hamisregény; Családáradás). Kalligram. 1996. 1. 63-65.

17. Sem eltévedni, sem elbizakodni. (Szilágyi Márton: Kritikai berek). Alföld. 1996. 6. 91-95.

18. Vida Gábor: Búcsú a filmtől. Kortárs. 1996. 8. 120-123.

19. Komoly, gyógyító figyelem. (Pályi András: Suszterek és szalmabáb). Népszabadság, 1998. július 25.

20. Legalább szelídíteni a végzetet. (Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak). Népszabadság, 1999. május 29.

21. Nem azé, aki fut. (Ottlik Géza: Iskola a határon). Hajdú-Bihari Napló, 2000. március 18.

22. Ne kerteljünk! (Esterházy Péterről). Hajdú-Bihari Napló, 2000. október 21.

23. Az idő túlvisz mindenen (Kukorelly Endre: Rom). Hajdú-Bihari Napló, 2000. december 9.

24. Nyelv által lesz (Esterházy Péter: Harmonia caelestis). Alföld, 2001. 1. 94-101. ill. Böhm Gábor szerk. Másodfokon. Írások Esterházy Péter Harmonia caelestis és Javított kiadás című műveiről. Kijárat, Bp. 2003, 135-148.

25. Ha nem alszunk is, elforog (Bán Zoltán András: Az elme szabad állat). Hajdú-Bihari Napló, 2001. február 17.

26. Az idő túlvisz mindenen (Kukorelly Endre: Rom). Alföld, 2001. 3. 90-94.

27. Mérték, esemény, esztétika, erkölcs (Balassa Péter: Törésfolyamatok). Hajdú-Bihari Napló, 2001. március 30.

28. Egy kész átverés regény (Németh Gábor-Szilasi László: Kész regény). Hajdú-Bihari Napló, 2001. április 7.

29. Szextett. Kritikai beszélgetéssorozat. (Podmaniczky Szilárd: „...hidraulikus meny–asszony...”). Törökfürdő, 2001 Tél-Tavasz, 46-51.

30. Mérték és esemény. (Balassa Péter: Törésfolyamatok). Alföld, 2001. 10. 106-109.

31. A múlás értelme. (Szilágyi István: Hollóidő). Hajdú-Bihari Napló, 2002. január 5.

33. A múlás elviselhetetlen értelme. (Szilágyi István: Hollóidő). Alföld, 2002. 4. 88-94.

34. Tartsd a szemed a nívón! (Bónus Tibor: Garaczi László). Alföld, 2002. 9. 109-112.

35. Ex libris, Élet és Irodalom, 2004. január 9.

36. A remény utoljára. (Bojtár Endre-Esterházy Péter-Kertész Imre-Nádas Péter: Kalauz), Jelenkor, 2004/5, 575-580.

37. Egy nagy olvasó segédigéi (Balassa Péter: Segédigék), Élet és Irodalom, 2006. február 10.

38. A test végtelenbe nyíló könyve (Nádas Péter: Párhuzamos történetek), Alföld, 2006/10, 91-101.

39. A megértetés szükségessége (Scheibner Tamás-Szűcs Zoltán Gábor szerk. Az értelmezés szükségessége), ItK, 2006/5, 578-582.