Albert Ferenc - Angyaljárás

Albert Ferenc


Angyaljárás

Angyaljárásnak idején
lobban, fenyőág végen
picinyke gyertya fénye
imbolygón a vaksötétben.
Viasz csöppen tűlevélre,
mikor sarkcsillag fénye
takarja be e földtekét,
a szeretetet hintve szét.

Angyal járja a határt,
s a város szürke csöndjét,
hirdetve: Jézus jöttét.
Repülése milyen könnyed;
szemeidből gördül könnyed,
mikor szíved kitárod,
s szeretteid arcán látod,
miként ragyog a boldogság.

Lelket ölel igézőn
kicsi fenyő illata,
s az édes otthon varázsa.
Angyalodnak üzenete
harmatként száll a lelkedre,
s csillan fénylő szemeden
áldott, szentkarácsony esten,
érzelemnek ékes gyöngye.

Látom a történelem is az asztalod.
Jó része az írásaimnak történelemről szól.
Nem tudom mi az a terjedelem, amit még elviselsz.
Két nagyobb "művem" is van.
Az egyik: "A Pozsonyi csata" rockopera szövegkönyv.
A másik: "Mária Királynő" musical dráma szövegkönyv.