Biblia (Katolikus) -Ószövetség - Példabeszédek könyve

Példabeszédek könyve

Péld 1
Péld 1.1
Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának mondásai,
Péld 1.2
hogy bölcsességet, fegyelmet tanuljunk, és megértsük az értelmes beszédet;
Péld 1.3
hogy világos útmutatást kapjunk, igazságosságra, jogra, becsületre;
Péld 1.4
hogy a tapasztalatlan okosságra tegyen szert, az ifjú meg tudásra és körültekintésre.
Péld 1.5
Ha bölcs hallgatja őket, gyarapítja tudását, az értelmes megtudja, hogyan kormányozzon.
Péld 1.6
Hogy megértsük a mondást és a hasonlatot, a bölcsek szavait s fogós kérdéseit.
Péld 1.7
A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, ám a balgák megvetik a bölcsességet és az intést.
Péld 1.8
Hallgass, fiam, atyád intelmére, s ne vedd semmibe anyád tanítását!
Péld 1.9
Hisz díszes koszorú ez a fejedre, ékes aranylánc a nyakadba.
Péld 1.10
Fiam, ha a bűnösök rosszra csábítanak, ne egyezz bele!
Péld 1.11
Ha így szólnak hozzád: "Gyere velünk, vérre leselkedünk, ártatlannak ok nélkül tőrt vetünk,
Péld 1.12
úgy elnyeljük őket élve, mint az alvilág, az egészségest csakúgy, mint azt, aki sírba készül,
Péld 1.13
mindenféle drága kincset szerzünk, megtöltjük zsákmánnyal a házunkat,
Péld 1.14
s velünk együtt részesedsz a sorsoláskor, mindannyiunknak közös lesz az erszényünk."
Péld 1.15
Fiam, ezekkel ne indulj el egy útra, tartsd távol lábadat ösvényüktől.
Péld 1.16
[Mert hisz a gonosz után fut a lábuk, és vért ontani sietnek.]
Péld 1.17
Valójában nem hoz az a háló semmit, amit minden madár szeme láttára vetnek.
Péld 1.18
Hisz a saját vérükre leselkednek, a saját életüknek vetnek csapdát.
Péld 1.19
Így végzi mind, aki rablott holmit szerez, életét veszi az saját gazdájának.
Péld 1.20
Hangosan kiált az utcán a bölcsesség, és a tereken is fölemeli hangját.
Péld 1.21
Kiabál a lármás utcáknak elején, szót emel a kapuk nyílásánál, a városban.
Péld 1.22
Meddig kedvelitek, ó, ti éretlenek, az éretlenséget, ó, ti szemtelenek, a pimasz fecsegést? Meddig gyűlölik az észt az esztelenek?
Péld 1.23
Hallgassatok korholó szavamra! Kiöntöm előttetek egész lelkemet, és a szavaimat elétek tárom:
Péld 1.24
Mert amikor hívtalak benneteket, nem jöttetek, oda sem néztetek, amikor a kezemet nyújtottam;
Péld 1.25
semmibe vettétek minden tanácsomat, és a feddésemmel mit sem törődtetek.
Péld 1.26
Ezért most én is nevetek bajotokon, gúnyolódom, ha hatalmába kerít titeket a rettegés,
Péld 1.27
ha rátok tör a félelem, mint a zivatar, ha szélvihar módján közeleg romlásotok, ha utolér az ínség és a szorongattatás.
Péld 1.28
Akkor hívnak, de én nem felelek, akkor keresnek, de nem találnak.
Péld 1.29
Mivel gyűlöletes volt előttük a belátás, és az Úr félelmét kevésre becsülték,
Péld 1.30
mivel elvetették a tanácsomat, és a korholásomat megvetették,
Péld 1.31
azért most csak egyék tetteik gyümölcsét, lakjanak jól azzal, amit kiterveltek.
Péld 1.32
A balgákra pusztulást hoz elpártolásuk, jómódjuk tönkreteszi a bolondokat.
Péld 1.33
De aki rám hallgat, biztonságban élhet, nyugodt lehet, nem kell rettegnie bajtól.
Péld 2
Péld 2.1
Fiam, ha magadévá teszed szavaimat és megtartod a parancsaimat,
Péld 2.2
megnyitva füledet a bölcsességnek s kitárva szívedet az okosságnak,
Péld 2.3
igen, csak ha tudásért kiáltasz, és bölcsesség után sóvárog a hangod,
Péld 2.4
ha mint ezüst után, úgy kutatsz utána, és mint a kincsnek, úgy keresed nyomát,
Péld 2.5
akkor érted meg az Úrnak félelmét, s nyered el az Úrnak ismeretét.
Péld 2.6
Mert csak az Úr adhat bölcsességet, az ő szájából származik tudás és értelem.
Péld 2.7
Készen tartja üdvét az igazaknak, akik tisztán élnek, védőpajzs azoknak.
Péld 2.8
Védelmezi az igazság ösvényét, s akik hűek hozzá, azoknak szemmel tartja útját.
Péld 2.9
Akkor megérted az igazságosságot, a törvényt, a becsületet, s mind a helyes utat.
Péld 2.10
Mert bölcsesség költözik szívedbe, és felvidítja lelkedet a tudás;
Péld 2.11
a megfontolás virraszt fölötted, és az értelem lesz az oltalmazód,
Péld 2.12
hogy megóvjon a rossz úttól, s az emberektől, akik hamisságot szólnak,
Péld 2.13
s elhagyják az egyenes utat, hogy a sötétség útjain járjanak;
Péld 2.14
akiknek örömet szerez, ha rosszat tehetnek, s akik ujjonganak a rút álnokságon;
Péld 2.15
akiknek az útja tele kanyarokkal, és akik szeretnek görbe úton járni.
Péld 2.16
Megóv más embernek a feleségétől, és megóv a csábos szavú idegen nőtől.
Péld 2.17
Az ilyen elhagyja lánykora kedvesét, és megfeledkezik az Isten kötötte szövetségről.
Péld 2.18
Igen, a háza a halálba vezet, a holtak országába visznek ösvényei.
Péld 2.19
Aki betér hozzá, nem jön többé vissza, nem jut el többé az élet útjára.
Péld 2.20
Ezért te csak a jóknak útját járd, és csak az igazak ösvényét kövesd!
Péld 2.21
Mert csak az igazak lakják majd a földet, csak az ártatlanok maradnak meg rajta.
Péld 2.22
A gonoszok kivesznek a földről, és a hűtleneket kitépik belőle.
Péld 3
Péld 3.1
Fiam, ne feledd el a tanításomat, parancsaimat őrizd meg szívedben!
Péld 3.2
Mert hosszú életet hoznak neked, szerencsés éveket s boldogulást.
Péld 3.3
Szeretet és hűség ne hagyjon el soha, kösd a nyakadba, és írd fel a szíved táblájára.
Péld 3.4
Akkor megkedvelnek, és tetszésre találsz az Isten és az emberek szemében.
Péld 3.5
Szíved minden bizalmát Istenbe vesd, saját értelmedre ne igen hagyatkozz.
Péld 3.6
Minden utadon próbáld fölismerni, akkor egyenessé teszi ösvényedet.
Péld 3.7
Ne tartsd magadat bölcsnek, inkább féld az Urat és kerüld a rosszat!
Péld 3.8
Javára lesz ez a testednek, üdítő balzsam a csontjaidnak.
Péld 3.9
Tiszteld meg az Urat minden vagyonodból, minden bevételed elsejéből.
Péld 3.10
Csűreid akkor megtelnek gabonával, s kádjaidból kicsordul a bor.
Péld 3.11
Ne hárítsd el, fiam, az Úr intelmét, és ne állj ellen a dorgálásának.
Péld 3.12
Az Úr megfeddi azt, akit szeret, mint apa a fiát, akinek jót akar.
Péld 3.13
Boldog ember, aki megtalálta a bölcsességet, az az ember, aki okosságra tesz szert!
Péld 3.14
Ennek birtokába jutni jobb, mint ezüstöt szerezni, aranynál többet ér ennek elérése.
Péld 3.15
A korallénál is nagyobb az értéke, nem vetekszik vele semmi drágaságod.
Péld 3.16
A jobb kezében a hosszú életet tartja, a balban meg a vagyont és a dicsőséget.
Péld 3.17
Az ő útjai mind barátságos utak, és az ösvényein mindenütt jólét van.
Péld 3.18
Aki utána nyúl, annak az életfája lesz, boldog ember, aki belekapaszkodik.
Péld 3.19
Az Úr bölcsességgel alkotta a földet, értelemmel tette az eget szilárddá.
Péld 3.20
Ahogy elgondolta, úgy törtek föl a vizek, s a felhők tudtával harmatoznak esőt.
Péld 3.21
Fiam, ne téveszd szemed elől soha, vigyázz a bölcsességre és a megfontoltságra.
Péld 3.22
Így majd a lelked életévé válnak, és ékesség lesznek a nyakadon.
Péld 3.23
Biztos léptekkel jársz akkor utadon, és nem botlik meg soha a lábad.
Péld 3.24
Hogyha leülsz, nincs miért aggódnod, s ha lefekszel, jót pihensz, úgy alszol.
Péld 3.25
Nem kell tartanod hirtelen ijedségtől, sem a gonoszok támadásától.
Péld 3.26
Mert hiszen az Úr lesz az oltalmad, vigyáz a lábadra, nehogy tőrbe essék.
Péld 3.27
Jótettedet ne tagadd meg a rászorulótól, hogyha módodban van jót tenni vele.
Péld 3.28
Ne mondd embertársadnak: "Menj, gyere máskor, holnap majd adok!", ha mindjárt adhatnál.
Péld 3.29
Ne szőj gonosz tervet embertársad ellen, amikor gyanútlanul nálad üldögél.
Péld 3.30
Ne veszekedj soha ok nélkül senkivel, aki ellened semmi rosszat nem tett.
Péld 3.31
Ne irigyeld az erőszak emberét, s ne válassz magadnak az útjai közül.
Péld 3.32
A rossz úton járóktól iszonyodik az Úr, az igazakkal meg jó barátságban él.
Péld 3.33
Az Úrnak átka van a gonosz házán, hanem az igazak otthonát megáldja.
Péld 3.34
Akik gúnyolódnak, azokat ő is kigúnyolja, az alázatosakhoz jóindulattal van.
Péld 3.35
Megtiszteltetés lesz a bölcsek osztályrésze, megszégyenülés a balgák öröksége.
Péld 4
Péld 4.1
Fiaim, halljátok atyátok intelmét, jól figyeljetek, hogy megérthessétek!
Péld 4.2
Mert jó a tanítás, amelyet adok nektek, az útmutatásom, csak el ne hagyjátok!
Péld 4.3
Hisz én is atyám gyermeke voltam, szelíd és egyetlen anyám szemében.
Péld 4.4
Nos, tanított és így beszélt hozzám: "Őrizd meg szívedben a szavaimat, tartsd meg a parancsaimat és boldogan élsz.
Péld 4.5
Tégy szert bölcsességre, szerezz okosságot, ne feledd el és ne térj el számnak szavaitól.
Péld 4.6
Ne hagyd el, akkor majd megoltalmaz, szeresd, akkor majd őrködik fölötted.
Péld 4.7
A bölcsesség kezdete: szerezz bölcsességet, minden vagyonodon vegyél okosságot!
Péld 4.8
Öleld magadhoz, akkor majd fölemel, tisztességre juttat, hogyha átkarolod.
Péld 4.9
Díszes koszorúval ékesíti fejed, és pompás koronát ajándékoz neked."
Péld 4.10
Hallgasd hát meg, fiam, fogadd el szavaimat, akkor nagy lesz száma élted éveinek.
Péld 4.11
Megmutatom neked a bölcsesség útját, egyenes lesz az út, amelyen járatlak.
Péld 4.12
Semmi nem gátolja lépteid, amikor jársz, és ha gyorsan szaladsz, akkor sem botlasz meg.
Péld 4.13
Tartsd meg intelmemet, ne tágíts tőle! Őrizd meg, hiszen az életed!
Péld 4.14
Ne lépj a gonoszok ösvényére, és a gonosztevők útján ne járj!
Péld 4.15
Hagyd el, s ne menj rajta tovább, kanyarodj el tőle, s úgy folytasd utadat!
Péld 4.16
Ha nem tesznek rosszat, aludni sem tudnak, nincs nyugtuk, ha mást tőrbe nem csalhatnak.
Péld 4.17
Amit esznek, az a gonoszság kenyere, és az erőszak borát isszák.
Péld 4.18
Az igaz ember útja, mint a hajnal pirkadása, egyre világosabb, míg fényes nap nem lesz.
Péld 4.19
A gonoszok útja olyan, mint a sötét éjszaka, maguk sem tudják, miben botlanak meg.
Péld 4.20
Figyelj, fiam, a szavaimra, nyisd ki a füledet a beszédemre!
Péld 4.21
Ne téveszd el őket soha a szemed elől, és őrizd meg a szíved közepében!
Péld 4.22
Mert élet annak, aki megleli őket, gyógyulás az egész testének.
Péld 4.23
Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet.
Péld 4.24
Tartsd távol magadtól a száj hamisságát, távolítsd el az ajkak álnokságát!
Péld 4.25
Egyenest előre nézzen a szemed, legyen egyenes a szemed pillantása.
Péld 4.26
Egyengess sima utat a lábadnak, legyenek biztosak mind az útjaid.
Péld 4.27
Se jobbra, se balra ne térj le az útról, és a gonosztól tartsd távol a lábad.
Péld 5
Péld 5.1
Figyelj, fiam, a bölcsességemre, és okosságomnak nyisd ki a füledet,
Péld 5.2
ne veszítsd el megfontoltságodat, és az ajkad őrizze meg a tudást. Ne vess ügyet romlott nőszemélyre!
Péld 5.3
Mert méztől csepeg az idegen nő ajka, és az olajnál is simább az ínye,
Péld 5.4
de végül keserű, akárcsak az üröm, és olyan éles, mint a kétélű kard.
Péld 5.5
Lába lefelé, a halálba viszi, szilárd léptekkel az alvilágba tart.
Péld 5.6
Útjai csapongók, nem törődik vele, így aztán nem is jár az élet ösvényén.
Péld 5.7
Éppen ezért, fiam, hallgass most rám, s ne tántorodj el számnak szavaitól!
Péld 5.8
Tartsd utadat mindig távol tőle, háza ajtajához közel sose kerülj!
Péld 5.9
Különben kiszolgáltatod méltóságodat, kegyetlen embernek adod éveidet.
Péld 5.10
Javaidból akkor mások laknak jól, más házába jut, amit összekuporgattál.
Péld 5.11
Végül aztán sóhajtoznod kell, amikor majd elveszted testedet, húsodat,
Péld 5.12
s be kell vallanod: "Gyűlöltem az intő szót, és szívem utálta, hogyha megdorgáltak.
Péld 5.13
Nevelőim szavát hallatlanra vettem, nem fordítottam fülem tanítóim felé.
Péld 5.14
Kicsi híja volt és majdnem rosszul jártam az egybesereglett közösség előtt."
Péld 5.15
A saját ciszternádból igyad a vizet, csak azt, ami a saját kutadban buzog fel.
Péld 5.16
Forrásaid ne csorduljanak ki, patakjaid vize se ömöljön a közösség terére.
Péld 5.17
Egyes-egyedül a tieid legyenek, és rajtad kívül senki máséi.
Péld 5.18
Legyenek áldottak a forrásaid, örülj ifjúkori feleségednek:
Péld 5.19
kecses szarvasünő és bájos zerge! Veled beszélgessen, nyugodj meg a keblén, és szerelmétől légy szüntelen részeg.
Péld 5.20
Miért kellene, fiam, másba bolondulnod, idegen nő testét ölelgetned?
Péld 5.21
Mindenkinek útját tisztán látja az Úr, szemmel tartja az ösvényeidet.
Péld 5.22
Saját gaztettei fogják meg a gonoszt, a saját bűnének hurka kötözi meg.
Péld 5.23
Fegyelmezetlenség viszi halálba, nagy ostobasága dönti romlásba.
Péld 6
Péld 6.1
Fiam, ha kezességet vállaltál másért, idegennek adtad a kezed,
Péld 6.2
s így szád szava által tőrbe estél, ha foglyává váltál saját szavaidnak,
Péld 6.3
akkor, hogy szabadulj, fiam, ezt tegyed, mert embertársad kezébe kerültél: Menj, siess és zaklasd embertársadat.
Péld 6.4
Ne hunyd be szemedet álomra, a szempilládat ne hagyd elszunnyadni!
Péld 6.5
Mint zerge a hálóból, szabadítsd ki magad, vagy mint a madár a tőrből!
Péld 6.6
Te lusta, menj el a hangyához, nézd meg, hogy mit csinál és akkor bölcs leszel:
Péld 6.7
Nincsen főnöke, nincs, aki ösztökélné vagy parancsolna neki,
Péld 6.8
nyáron mégis megszerzi élelmét, aratás idején összegyűjti eledelét.
Péld 6.9
S te lusta, meddig akarsz még heverészni? Mikor akarsz végre fölkelni álmodból?
Péld 6.10
"Még egy kis alvás, még egy kis szendergés, keresztbefont karral még egy kis pihenés!"
Péld 6.11
Így rád tör a szegénység, mint az útonálló, s mint valami koldus, a nyomor.
Péld 6.12
Egy semmirekellő, igen, egy csirkefogó közelít, hamisság van a szájában,
Péld 6.13
hunyorít a szemével, meglök a lábával, az ujjával meg jelt ad,
Péld 6.14
álnokság lakik a szívében, mindig gonoszságon járatja az eszét, háborúságot szít szüntelen.
Péld 6.15
Ezért váratlanul rászakad a végzet, hirtelen tönkremegy és nincs menekvése.
Péld 6.16
Hat dolog van, amit gyűlöl az Úr, s hét, ami utálattal tölti el szívét:
Péld 6.17
A gőgös szem, a hamis nyelv, az ártatlan vért ontó kéz,
Péld 6.18
az álnokságot tervező szív, a gonosz ügyben járó láb,
Péld 6.19
a hazudozó, hamis tanú, s végül, aki viszályt kelt a testvérek között.
Péld 6.20
Fiam, tartsd hát meg apádnak parancsát, ne vedd semmibe anyád tanítását!
Péld 6.21
Egyszer s mindenkorra kösd a szívedre, és akaszd a nyakadba.
Péld 6.22
Vezessen jártadban-keltedben, amikor alszol, virrasszon fölötted, ha meg fölébredsz, beszélgessen veled.
Péld 6.23
Mert a parancs lámpás, fény a tanítás, életre vivő út az intelem s a feddés.
Péld 6.24
Megóv a más feleségétől, az idegen asszony hízelgő nyelvétől.
Péld 6.25
Ne vágyódj szívedben a szépségére, ne hagyd, hogy megfogjon a tekintete!
Péld 6.26
Mert a céda díja csak egy darab kenyér, de a házasságtörő nő drága életet hajszol.
Péld 6.27
Rejthet-e az ember tüzet a keblébe úgy, hogy a ruhája ettől meg ne gyúlna?
Péld 6.28
Lehet-e járkálni izzó szén parazsán, úgy, hogy az embernek meg ne égjen a lába?
Péld 6.29
Így van, ha valaki más asszonyához jár, aki megérinti, nem marad büntetlen.
Péld 6.30
A tolvajt, aki lop, mert hajtja az éhség, és jól akar lakni, nem veti meg senki.
Péld 6.31
De ha rajtakapják, hétszeresen fizet, rámegy a háza és egész vagyona.
Péld 6.32
Csöpp esze sincs annak, aki házasságot tör, az tesz ilyet, aki elszánta életét.
Péld 6.33
Ütlegeket s szégyent visz onnan magával, és a gyalázata nem múlik el soha.
Péld 6.34
Mert féltékenység a férfiember dühe, és a bosszú napján nem ismer irgalmat.
Péld 6.35
Nincs az a váltságdíj, amely kiengesztelné, akármennyit kínálsz, nem egyezik bele.
Péld 7
Péld 7.1
Őrizd meg, fiam, a szavaimat, jegyezd meg magadnak a parancsaimat!
Péld 7.2
Tartsd meg parancsaim, akkor boldogan élsz, őrizd tanításom, mint a szemed fényét.
Péld 7.3
Kösd őket az ujjaidra, és írd fel a szíved táblájára!
Péld 7.4
Mondd a bölcsességnek: "A nővérem vagy". És az okosságnak: "Te meg a rokonom".
Péld 7.5
Akkor megóv az idegen asszonytól, a hízelgő szavú idegen nőtől.
Péld 7.6
Mert házának ablakából kukucskál, a nyíláson át leskelődik,
Péld 7.7
hátha a gyanútlan fiatalok közt meglátna egy ifjút, akinek kevés az esze:
Péld 7.8
arra megy az utcán, a sarkon, és arra veszi az irányt, ahol az ő háza van.
Péld 7.9
Szürkület van éppen, a nappal és az éj közt, leszállóban az éj sötétje.
Péld 7.10
Összeakad vele egy nőszemély, cédán kiöltözve, fátyollal borítva.
Péld 7.11
Nem volt önuralma, nem volt maradása, lába nem tudott megmaradni otthon.
Péld 7.12
Egyszer az utcán, aztán a téren, végül minden utcasarkon leskelődött.
Péld 7.13
Megfogja az ifjút, már meg is csókolja, és azt mondja neki szégyentelen arccal:
Péld 7.14
"Adós voltam még egy áldozattal, és ma beváltottam, amit megfogadtam.
Péld 7.15
Azért jöttem ki, hogy találkozzam veled, és rád találjak most, lám, megleltelek.
Péld 7.16
Ágyamon a takarókat szépen elrendeztem, egyiptomi vásznat terítettem rá.
Péld 7.17
Fekvőhelyemet bepermeteztem: mirha, aloé meg fahéj illatos olajával.
Péld 7.18
Gyere, igyuk a szerelem italát reggelig, élvezzük örömmel a szerelem gyönyörét!
Péld 7.19
Mert a férjem éppen nincsen itthon, elment messzire, hosszú útra indult.
Péld 7.20
Elvitte magával az erszényt is a pénzzel, nem jön meg előbb, csak amikor holdtölte lesz."
Péld 7.21
Rábeszélő készségével így elcsábította, csalfa szájával tévútra vezette.
Péld 7.22
Mint aki megzavarodott, elindult utána, ahogyan az ökör megy a vágóhídra, vagy mint a szarvas, amely hurokba akad.
Péld 7.23
Míg aztán a máját egy nyíl át nem fúrja, vagy mint a madár, amely hálóba repül, s nem veszi észre, hogy az életével játszik.
Péld 7.24
Éppen ezért, fiam, hallgassál rám, és figyelj a szám szavaira!
Péld 7.25
Szíved ne hajoljon az útjaik felé, és ne tévelyedj az ösvényeikre!
Péld 7.26
Mert sokan elpusztultak, akiket tőrbe csalt, s nagy azoknak a száma, akiket megölt.
Péld 7.27
Az alvilágba visznek házán át az utak, lefelé a halálnak kamráiba.
Péld 8
Péld 8.1
Hát a bölcsesség nem kiált, és az okosság nem hallatja szavát?
Péld 8.2
Fönt a magaslaton az út fölött, ott áll, ahol az utak keresztezik egymást.
Péld 8.3
A város kapuinál, a kapuk nyílásánál hangosan kiáltja:
Péld 8.4
"Férfiak, hozzátok intézem szózatom, emberek, nektek szól a szavam!
Péld 8.5
Ó, ti együgyűek, legyetek okosak végre, és ti balgatagok, térjetek már észre!
Péld 8.6
Figyeljetek ide! Amit hirdetek, az helyes, őszinte szóra nyílnak ajkaim.
Péld 8.7
Mert az én számat az igazság mozgatja, ajkaim borzadnak minden álnokságtól.
Péld 8.8
Számnak minden szava színtiszta igazság, nincsen benne semmi kitekert vagy hamis.
Péld 8.9
Az értelmes embernek mind megfelel, aki szert tett a tudásra, az helyesli őket.
Péld 8.10
Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál,
Péld 8.11
Mert a bölcsesség jobb a korallnál, nem érhet föl vele semmilyen drágaság."
Péld 8.12
"Nekem, a bölcsességnek birtokomban van az eszesség, én találtam fel az éleslátás tudományát.
Péld 8.14
Az én tulajdonom a jó tanács és a siker, enyém az okosság és enyém a lelkierő.
Péld 8.13
[Az Úr félelme a rossznak utálata.] A gőg és a fennhéjázás, a gonosz élet és a száj hamissága gyűlöletes nekem.
Péld 8.17
Akik szeretnek, azokat szeretem, s aki keres, az rám is talál.
Péld 8.15
Általam kormányoznak a királyok, és tesznek igazságot a tisztségviselők.
Péld 8.16
Általam uralkodnak a fejedelmek, és ítélkeznek a főemberek az egész föld fölött.
Péld 8.18
Nálam van a gazdagság, s nálam a dicsőség, a tekintélyes vagyon és az igazságosság.
Péld 8.19
Gyümölcseim jobbak, mint az arany s a színarany, hasznom többet ér, mint a válogatott ezüst.
Péld 8.20
Az igazságosság útjain járok, annak ösvényén, ami jogos.
Péld 8.21
Azoknak, akik szeretnek, vagyont adok és megtöltöm csűreiket."
Péld 8.22
"Alkotó munkája elején teremtett az Úr, ősidőktől fogva, mint legelső művét.
Péld 8.23
Az idők előtt alkotott, a kezdet kezdetén, a föld születése előtt.
Péld 8.24
Amikor létrehozott, még ősvizek sem voltak, és a forrásokból még nem tört elő víz.
Péld 8.25
Mielőtt a hegyek keletkeztek volna, korábban hívott létre, mint a halmokat,
Péld 8.26
amikor a földet és a mezőket még nem alkotta meg, és a föld első rögét sem.
Péld 8.27
Ott voltam, amikor az eget teremtette, s az ősvíz színére a kört megvonta,
Péld 8.28
amikor a felhőket fölerősítette, s az ősforrások erejét megszabta;
Péld 8.29
amikor kijelölte a tenger határát - és a vizek nem csaptak ki -, amikor megrajzolta a föld szilárd részét.
Péld 8.30
Ott voltam mellette mint a kedvence, napról napra csak bennem gyönyörködött, mindig ott játszottam a színe előtt.
Péld 8.31
Ott játszottam az egész földkerekségen, s örömmel voltam az emberek fiai között."
Péld 8.32
"Nos hát, fiaim, hallgassatok rám! Jól járnak, akik megtartják útjaimat.
Péld 8.33
Halljátok meg intő szavamat: legyetek bölcsek, s ne tagadjátok meg tőle a figyelmet!
Péld 8.34
Boldog ember, aki hallgat rám, aki napról napra őrködik ajtómnál, s őrzi kapuim félfáit.
Péld 8.35
Aki megtalál, az életet talál, és elnyeri az Úrnak tetszését.
Péld 8.36
De aki vét ellenem, saját lelkének árt, akik elvetnek, a halált kedvelik."
Péld 9
Péld 9.1
Megépítette a házát a bölcsesség, s hét oszlopát is felállította.
Péld 9.2
Barmait levágta, borát megkeverte, és az asztalát is megterítette.
Péld 9.3
Kiküldte szolgálóit és kihirdettea város magasabb pontjain:
Péld 9.4
"Tapasztalatlanok, kerüljetek beljebb!" Az értetleneknek meg ezt mondja:
Péld 9.5
"Gyertek, egyetek a kenyeremből, igyatok a borból, amelyet kevertem!
Péld 9.6
Éltek, csak hagyjatok fel a dőreséggel és járjatok az értelem útjain!"
Péld 9.7
Aki a gúnyolódót feddi, szégyent arat, aki a gonoszt szidja, maga is foltot kap.
Péld 9.8
Ne szidd a gúnyolódót, mert még meggyűlöl, csak a bölcset fedd meg, az majd szeret érte!
Péld 9.9
Adj tanácsot a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, s gyarapítja a tudását.
Péld 9.10
A bölcsesség kezdete az Úr félelme, és a Szentet ismerni - az az okosság.
Péld 9.11
Általam gyarapszik napjaidnak száma, és megsokasodnak életed évei.
Péld 9.12
Ha bölcs vagy, neked válik javadra, ha gúnyolódsz, magad vallod kárát.
Péld 9.13
Dőre asszonynak nincsen nyugodalma, tele van butasággal, nem tud semmit sem.
Péld 9.14
Üldögél házának ajtaja előtt, trónszéken a város magaslatán,
Péld 9.15
hogy felszólíthassa, akik arra járnak, akiknek épp arra vezet el az útjuk:
Péld 9.16
"Térjen be ide mind, aki tudatlan!" Akinek kevés az esze, annak meg ezt mondja:
Péld 9.17
"Milyen édes a víz, amelyet úgy lopnak, s milyen jó az íze a titkos eledelnek!"
Péld 9.18
És nem veszi észre, hogy holtak laknak ott, az alvilág völgyében vannak vendégei.
Péld 10
Péld 10.1
Salamon mondásai: A bölcs fiú örömet szerez az apjának, de az ostoba fiú bánat az anyjának.
Péld 10.2
A bűnnel szerzett kincs nem hajt hasznot, de az igazságosság megment a haláltól.
Péld 10.3
Az igaz kívánságát teljesíti az Úr, de a gonosz vágyát megtagadja.
Péld 10.4
A tétlenkedő kéz szegénységet teremt, a szorgalmasok keze gazdagságot szerez.
Péld 10.5
Nyáron gyűjteni bölcs emberre vall, aratáskor aludni szégyen az emberre.
Péld 10.6
Az Úr áldása száll az igaz fejére, korai gyász fogja be a gonoszok száját.
Péld 10.7
Az igazak emlékét áldva emlegetik, a gonoszok neve feledésbe merül.
Péld 10.8
A bölcs fontolóra veszi a parancsokat, a fecsegő bolond a vesztébe rohan.
Péld 10.9
Biztos úton jár, aki tisztességben él, aki görbe utat választ, azt rajtakapják.
Péld 10.10
Aki csak szemével pislog, az szenvedést okoz, de békességet szerez, aki nyíltan dorgál.
Péld 10.11
Az igaz ember szája az élet forrása, a gonoszok szája erőszak rejteke.
Péld 10.12
Veszekedést kelt a gyűlölet, a szeretet fátyolt borít a hibákra.
Péld 10.13
Az okos ember ajkán bölcsesség van, de botot érdemel az ostoba háta.
Péld 10.14
A bölcsek csöndben meghúzódnak a tudásukkal, de a balga szája kész veszedelem.
Péld 10.15
A gazdagság erős vára a gazdagnak, a szegénynek romlása a szegénysége.
Péld 10.16
Az igaz keresménye az életet szolgálja, a gonosz szerzeménye a pusztulást.
Péld 10.17
Intő szóra hallgatni életre vivő út, aki megveti az intést, az eltévelyedik.
Péld 10.18
A gyűlöletet rejtve tartja az igaz ajak, bolond, aki terjeszti a rágalmakat.
Péld 10.19
Ahol sok a beszéd, nem marad el a bűn, okosan teszi, aki féken tartja az ajkát.
Péld 10.20
Tiszta ezüstből van az igaznak nyelve, milyen keveset ér a gonoszok szíve!
Péld 10.21
Az igaznak ajka sokakat vezérel, de az esztelenek nyomorban halnak meg.
Péld 10.22
Gazdaggá csak az Úr áldása tehet,
Péld 10.23
a magunk fáradsága semmit sem tesz hozzá. A balgának az szerez örömet, amit szégyellni kell, az okos embernek az, amit bölcsen tesz.
Péld 10.24
A gonoszt utoléri, amitől retteg, amit az igazak kívánnak, az osztályrészük lesz.
Péld 10.25
Ha kitör a vihar, a gonosz nincs többé, de örökre biztos lábon áll az igaz.
Péld 10.26
Mint az ecet a fognak, és a füst a szemnek, olyan a lusta azoknak, akik küldik.
Péld 10.27
Az Úr félelme nyújtja az életet, a gonosz évei megrövidülnek.
Péld 10.28
Az igaz reménye örömbe torkollik, amit a gonosz vár, az semmivé válik.
Péld 10.29
Az Úr útja a tisztességnek oltalom, a gonosztevőknek meg pusztulás.
Péld 10.30
Az igaz nem inog meg a lábán soha, a gonosznak nincs a földön maradása.
Péld 10.31
Az igaznak szája bölcsességet áraszt, a hamisságnak kitépik a nyelvét.
Péld 10.32
Az igazak ajka azt tudja, ami kedves, a gonoszoké meg csak a fonákságot.
Péld 11
Péld 11.1
Hamisított mérleg iszonyat az Úrnak, de a pontos súlyok megnyerik tetszését.
Péld 11.2
Az elbizakodottságnak gyalázat a társa, a szerényeknél a bölcsesség lakik.
Péld 11.3
Az őszintét bizton vezeti tisztasága, a hűtlent a hamisság romlásba dönti.
Péld 11.4
A haragnak napján mit sem ér a gazdagság, de az igazságosság megment a haláltól.
Péld 11.5
A tiszta embernek igazságossága elsimítja útját, de a bűnös elbukik a bűne által.
Péld 11.6
Az igazat megmenti igazságossága, a hűtleneket megfogja a saját vágyuk.
Péld 11.7
A gonosznak minden reménye elszáll halálával, csalóka ábrándjai meghiúsulnak.
Péld 11.8
Az igaz kiszabadul a szorongatásból, s a gonosz kerül a helyére.
Péld 11.9
Szájjal rontaná meg embertársát az istentelen, de az igazat megmenti okossága.
Péld 11.10
Az igazak javán örül a város, és ujjonganak a gonoszok vesztén.
Péld 11.11
Az igazak áldása emeli a várost, a gonoszok szája romlásba taszítja.
Péld 11.12
Aki embertársát lenézi, az ostoba, az okos férfi nem szól semmit.
Péld 11.13
A rágalmazó mindent kibeszél, amerre csak jár, a megbízható ember megtartja, amit hallott.
Péld 11.14
Ha nincsen vezetője, szétesik a nép, a sok tanácsadó sikerre viszi ügyét.
Péld 11.15
Rosszul jár, aki másért kezességet vállal, az van biztonságban, aki megmenekül tőle.
Péld 11.16
A csinos asszony becsületére van férjének, de aki nem jóravaló, az gyalázat trónja. Azok, akik lusták, szegények maradnak, a szorgalmasok gazdagságra jutnak.
Péld 11.17
Aki megkönyörül máson, az magával tesz jót, a saját húsába vág, aki irgalmatlan.
Péld 11.18
Csalóka nyereségre tesz szert a gonosz, aki igazságosságot vet, igaz bért szerez.
Péld 11.19
Az igazságos ember eljut az életre, a gonosz követése a halálba vezet.
Péld 11.20
Az álnok szívűektől iszonyodik az Úr, akik tisztességesek, elnyerik tetszését.
Péld 11.21
Kezet rá: a gonosz nem marad büntetlen, de az igaz ivadéka megmenekül!
Péld 11.22
Mint aranykarika a disznó orrában, olyan a csinos, de szemérmetlen asszony.
Péld 11.23
Az igazak vágyának boldogság a vége, semmivé válik a gonoszok reménye.
Péld 11.24
Van, aki bőven ad, mégis gazdagabb lesz, a másik meg kapzsi, mégis szegényedik.
Péld 11.25
Aki máson segít, maga is meghízik, maga is jóllakik, aki mást jól tart.
Péld 11.26
Aki tartogatja gabonáját, azt átkozza a nép, ha áruba bocsátja, áldás száll fejére.
Péld 11.27
Aki jóra törekszik, az rokonszenvet arat, de ha rosszra tör valaki, visszaszáll rá.
Péld 11.28
Aki vagyonában bízik, az elbukik, az igaz kihajt, mint a zöld falevél.
Péld 11.29
Szelet arat, aki házát nem gondozza, s a balga szolgája ahhoz (megy), aki bölcs.
Péld 11.30
Az igazságosság gyümölcse: életfa, időnap előtt elvesznek a rosszak.
Péld 11.31
Biztos megfizetnek az igaznak a földön, a gonosznak és a bűnösnek éppen úgy.
Péld 12
Péld 12.1
Aki szívesen veszi az intelmet, az szeret tanulni; aki haragszik, hogyha dorgálják, az buta.
Péld 12.2
A jó ember elnyeri az Úr kegyelmét, hanem az alattomost, azt elítéli (az Úr).
Péld 12.3
Aki nem igaz, annak nincsen maradása, az igazak gyökere nem lazul meg soha.
Péld 12.4
A derék feleség koronája a férjének, a gyalázatos olyan, mint szú a csontjában.
Péld 12.5
Az igaznak esze azon jár, ami helyes, a gonoszok terve csalásra irányul.
Péld 12.6
A gonoszok szavai vérre lesnek, de megmenti őket az igazak szája.
Péld 12.7
Elbuknak a rosszak és nincsenek többé, az igazaknak megmarad a házuk.
Péld 12.8
Okossága szerint dicsérik a férfit, megvetés tárgya lesz az, aki esztelen.
Péld 12.9
Jobb, aki észrevétlen magát szolgálja ki, mint aki nagyra van, de még kenyere sincs.
Péld 12.10
Gondját viseli az igaz a jószágnak, a gonosznak kegyetlen a szíve.
Péld 12.11
Dúskál a kenyérben, aki megműveli a földjét, aki üres dolgok után futkos, az esztelen.
Péld 12.12
Rossz a kívánsága annak, aki gonosz, de a jámborok gyökere szilárdan áll.
Péld 12.13
Az ajkak hibáiba bonyolódik a rossz, az igaz megmenekül a szorongatástól.
Péld 12.14
Szája gyümölcséből jóllakik jóval az ember, mindenki élvezi tettének jutalmát.
Péld 12.15
A bolond egyenesnek véli útját, az okos ember hallgat a tanácsra.
Péld 12.16
A balgán rossz kedve mindjárt meglátszik, az okos elrejti kudarcát.
Péld 12.17
Az igazat adja tovább, aki megmondja, mi hogy volt, a hamis tanú meg csak a hamisságot.
Péld 12.18
Egynémely fecsegő úgy hat, mint a kardszúrás, de a bölcsek nyelve gyógyulást hoz.
Péld 12.19
Az igazmondó ajak mindig megmarad, de a hazugság nyelve csak egy pillanatig.
Péld 12.20
A gonoszságot forralóknak keserűség a szívük, azoké, akik jótanácsot adnak, csupa öröm.
Péld 12.21
Az igazat nem éri soha veszedelem, hanem a rosszak tele vannak bajjal.
Péld 12.22
Iszonyat az Úrnak a hazug ajak, akik a jót teszik, elnyerik tetszését.
Péld 12.23
Az okos ember visszatartja ítéletét, a dőrék szíve kikürtöli bolondságát.
Péld 12.24
A szorgalmasok keze uralomra jut, a lusta kéz meg kényszermunkát végez.
Péld 12.25
A szívbeli bánat lesújtja az embert, de egy jóságos szó újra felvidítja.
Péld 12.26
Aki jóbarátunk, az pártatlan bíránk, a gonoszokat útjuk tévedésbe viszi.
Péld 12.27
Sohasem süt vadat magának a lusta, a serénység nagy kincs az embernek.
Péld 12.28
Az igazságosság útja az életre visz, a rosszindulatúak útja a halálba.
Péld 13
Péld 13.1
A bölcs fiú örül, ha megintik, az elbizakodott meg sem hallgatja a feddést.
Péld 13.2
Szája gyümölcséből jót eszik az ember, a hűtlenek terve erőszakoskodás.
Péld 13.3
Megőrzi életét, aki vigyáz a szájára, aki száját kitátja, arra pusztulás vár.
Péld 13.4
Vágyik a lustának a lelke, de hiába, a szorgalmasnak beteljesül a vágya.
Péld 13.5
Az igaz gyűlöli a hazug beszédet, a gonosz viszályt és gyalázatot terjeszt.
Péld 13.6
Az igazság megőrzi az úton a tisztességet, de a bűn a bűnös bukását okozza.
Péld 13.7
Van, aki játssza a nagyot, noha semmije sincs, más a szegényt adja, bár nagy a vagyona.
Péld 13.8
Az ember életéért váltságdíj a vagyon, ám a szegény nem hall fenyegetést.
Péld 13.9
Az igazak fénye lobogva világít, a gonoszok lámpása meg kialszik.
Péld 13.10
Ahol a kevélység tanyáz, ott csak veszekedés van, az alázatosaknál bölcsesség lakik.
Péld 13.11
A hirtelen harácsolt vagyon semmivé lesz, aki szép lassan gyűjtöget, az gazdag lesz.
Péld 13.12
A megcsalt reménységtől beteg lesz a szív, a beteljesülő vágy az élet fája.
Péld 13.13
Aki megveti a tanítást, az elpusztul, a parancs tisztelője sértetlen marad.
Péld 13.14
A bölcs tanítása az élet forrása a halál hálójának elkerülésére.
Péld 13.15
A jónak belátása kegyelmet szerez, a gonoszok útja hajlíthatatlan.
Péld 13.16
Az okos megfontolt szándékkal cselekszik, bolondságot kotor elő a balgatag.
Péld 13.17
A rossz követ szerencsétlenségbe taszít, a hűséges küldött boldogulást hoz.
Péld 13.18
Aki megveti az intést, annak szegénység és szégyen jut, aki meghallgatja a feddést, annak tisztességben lesz része.
Péld 13.19
A teljesült kívánság jólesik a szívnek, a balgának borzalom a rossznak kerülése.
Péld 13.20
Tarts a bölcsekkel és magad is bölcs leszel, aki bolondokkal tárgyal, az rosszul jár.
Péld 13.21
A bűnöst üldözi a szerencsétlenség, az igazakat jóval jutalmazzák.
Péld 13.22
A jónak öröksége unokáira száll, a bűnös vagyona az igaz része lesz.
Péld 13.23
A szegény új szántása bő kenyeret terem, van, aki tönkremegy, mert igazságtalan.
Péld 13.24
Aki nem használ pálcát, gyűlöli a fiát, aki meg szereti, az megfenyíti.
Péld 13.25
Az igaz addig eszik, amíg jól nem lakik, a gonoszoknak üres marad a gyomruk.
Péld 14
Péld 14.1
A bölcsesség fölépíti magának a házát, a balgaság meg lerontja a saját kezével.
Péld 14.2
Aki egyenesen jár az útján, az féli az Urat, de aki görbe utakon jár, az megveti.
Péld 14.3
A balgák szájából kevélység sarjadzik, hanem a bölcset megőrzi az ajka.
Péld 14.4
Akinek nincsen ökre, annak tiszta a jászola, de nagy jövedelmet csak erős ökör hoz.
Péld 14.5
A becsületes tanú nem vall hamisságot, a hamis tanú csupa hazugságot lehel.
Péld 14.6
Az arcátlan hiába keres, nem lel bölcsességet, az okosnak könnyű a belátás.
Péld 14.7
Hagyd ott a balga embert, nála nem találsz értelmes ajakra.
Péld 14.8
Megfontolni útját az okos bölcsessége, a bolondnak csalás a balgasága.
Péld 14.9
A bolondokat kigúnyolja az Isten, de az igazakban kedvét találja.
Péld 14.10
Belső bánatunkat csak a magunk szíve érti, belső örömünkbe nem szólhat idegen.
Péld 14.11
A gonoszok házát kiirtják, de az igazak sátra fennmarad.
Péld 14.12
Néha helyesnek lát az ember egy utat, de végül mégis a halálba visz.
Péld 14.13
Akkor is fájhat a szív, amikor nevetünk, és az örömnek is lehet szomorúság a vége.
Péld 14.14
A háborodott szívűt kielégíti útja is, de a jó embert csak az, amit tesz.
Péld 14.15
Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az okos azonban vigyáz lépésére.
Péld 14.16
A bölcs ember fél és kerüli a rosszat, a balgának nincsenek gátlásai és gőgös.
Péld 14.17
Aki hirtelen haragra gerjed, bolondságot csinál, a meggondolt ember sok mindent elvisel.
Péld 14.18
Az együgyűnek balgaság a szerzett vagyona, az okosak fejét tudás koronázza.
Péld 14.19
A jók előtt meghajolnak a rosszak, az igazak kapuja előtt a gonoszak.
Péld 14.20
A szegényt gyűlöli még a barátja is, a gazdagnak sok a jóbarátja.
Péld 14.21
Aki embertársát megveti, vétkezik, de jól jár, aki könyörül a szegényen.
Péld 14.22
Nem tévednek el, akik gonoszságot forralnak? A szeretet és a hűség a jóra törekvőké!
Péld 14.23
Minden fáradságnak nyereség a vége, az üres fecsegés szűkölködést von maga után.
Péld 14.24
A bölcseknek az okosság a koronájuk, a bolondság a balgák koszorúja.
Péld 14.25
Megbízható tanú életet ment, aki hazugságot kohol, az csaló.
Péld 14.26
Nagy bizalom van az Úr félelmében, a gyermekeinek is menedékül szolgál.
Péld 14.27
Az Úr félelme az élet forrása, a halál hálójának elkerülésére.
Péld 14.28
A király dicsősége a nép sokasága, megbukik a király, ha nincsen népe.
Péld 14.29
Annak, aki türelmes, nagy az okossága, balgasággal van tele, aki türelmetlen.
Péld 14.30
A nyugodt kedély élteti a testet, a szenvedély olyan, mint a csontszú.
Péld 14.31
Aki elnyomja a szegényt, Teremtőjét bántja, de aki megkönyörül a szegényen, az tiszteli.
Péld 14.32
A gonosz belebukik saját gonoszságába, az igaznak menedéke az ártatlansága.
Péld 14.33
Az okos ember szívében bölcsesség lakik, a balgák bensejében azt nem is ismerik.
Péld 14.34
A népet emeli az igazságosság, hanem a bűn a népek gyalázata.
Péld 14.35
Az okos szolga kedves a királynak, ügyessége folytán nem éri megvetés.
Péld 15
Péld 15.1
A szelíd felelet csillapítja a haragot, a sértő szó felkorbácsolja az indulatot.
Péld 15.2
Tudomány csepeg a bölcsek nyelvéről, a balga szájából bolondság csordul ki.
Péld 15.3
Az Úrnak mindenütt ott van a szeme, a rosszak és jók fölött egyaránt őrködik.
Péld 15.4
A nyelvnek higgadtsága az életnek fája, zabolátlansága megöli a lelket.
Péld 15.5
A bolond megveti apjának intését, de okos lesz, aki figyel a feddésre.
Péld 15.6
Az igaz házában gyarapszik a készlet, a gonosz jövedelme egyre csökken.
Péld 15.7
A bölcsek ajkai őrzik a tudományt, a balgák szívében nincsen állandóság.
Péld 15.8
A gonosz áldozata iszonyat az Úrnak, de az igazak imája tetszik neki.
Péld 15.9
Utálja az Úr a gonosz életét, de aki az igazság útján jár, azt kedveli.
Péld 15.10
Alaposan meglakol, aki letér az ösvényről, aki gyűlöli a dorgálást, az meghal.
Péld 15.11
Az alvilág s a temető nyitva az Úr előtt, de mennyivel inkább az emberek szíve!
Péld 15.12
A gúnyolódó nem szereti, ha feddik, ezért nem is szeret a bölcsekhez járni.
Péld 15.13
A vidám szív derűssé teszi az arcot is, a szív bánata megöl minden életkedvet.
Péld 15.14
Az okosnak szíve tudás után kutat, a balgák szája bolondságot áhít.
Péld 15.15
A szűkölködőnek minden napja rossz, a vidám kedélyű mindig ünnepet ül.
Péld 15.16
Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint ha nyugtalansággal párosul a tömérdek kincs.
Péld 15.17
Jobb egy tál főzelék és szeretet hozzá, mint egy kövér ökör gyűlölettel.
Péld 15.18
Az indulatos ember veszekedést okoz, a türelmes elcsitítja a viszályt.
Péld 15.19
A lustának útját tövisek zárják el, a szorgalmasok útja el van egyengetve.
Péld 15.20
A bölcs fiú örömet szerez az apjának, az ostoba ember megveti az anyját.
Péld 15.21
Akinek nincsen esze, az a balgaságnak örül, az okos ember egyenes úton jár.
Péld 15.22
Megbuknak a tervek, ha nem vitatják meg őket, sok tanácsadóval létrejön a dolog.
Péld 15.23
Öröm az embernek, ha meg tud felelni, az idejében kiejtett szó milyen sokat érhet!
Péld 15.24
Az értelmes ember útja fölfelé visz, hogy az alvilágot ott lent elkerülje.
Péld 15.25
A kevélyek házát lerombolja az Úr, az özvegy mezsgyéjét meg helyre állítja.
Péld 15.26
A gonosz terve iszonyat az Úrnak, de a barátságos szavak tiszták (előtte).
Péld 15.27
Aki gazdagságra tör, lerombolja házát, aki megveti az ajándékot, az élni fog.
Péld 15.28
Az igaz elméje tisztes dolgokon jár, a gonosz szája hitványságot buzog.
Péld 15.29
A gonoszoktól távol marad az Úr, de az igazak imáját meghallgatja.
Péld 15.30
A ragyogó szem öröm a szívnek, a jó hír felüdíti a testet.
Péld 15.31
Az életre intő szóra figyelő fül éjnek idején is a bölcsek körében van.
Péld 15.32
Eldobja életét, aki szélnek ereszti az intést, aki hallgat a feddésre, okosságra tesz szert.
Péld 15.33
Az Úr félelme a bölcsesség iskolája, az alázatosság megelőzi a dicsőséget.
Péld 16
Péld 16.1
A szívben meghányni-vetni - ez az emberek dolga, de a felelet az Úrtól jön a nyelvre.
Péld 16.2
A férfi útja tiszta a maga szemében, ám a lelket az Úr veti latra.
Péld 16.3
Bízd az Úrra, ami tennivalód akad, akkor a terveid valósággá válnak.
Péld 16.4
Az Úr mindent a maga céljára teremtett, magát a gonoszt is, a balsors napjára.
Péld 16.5
Utálat az Úrnak minden gőgös ember, kezemet adom rá: nem marad büntetlen!
Péld 16.6
Szeretet és hűség jóváteszi a bűnt, s az Úr félelme távol tart a rossztól.
Péld 16.7
Ha egy férfi útja kedves az Úr előtt, ellenségeit is kibékíti vele.
Péld 16.8
Jobb az igazságos úton szerzett kevés, mint a nagy haszon becstelenség árán.
Péld 16.9
A szív megtervezi az embernek az útját, de a lépéseit az Úr irányítja.
Péld 16.10
Ami a király ajkát elhagyja, az az Isten szava, amikor igazságot szolgáltat, nem téved.
Péld 16.11
A mérleg és serpenyője az Úrra tartozik, a tarsolyban minden súly az ő műve.
Péld 16.12
Utálat a királyok előtt az igaztalan cselekedet, mert az igazságosság a trónja szilárdsága.
Péld 16.13
Az igazságos ajak tetszik a királynak, azt szereti, aki egyenesen beszél.
Péld 16.14
A király haragja a halál hírnöke, de a bölcs férfiú lecsillapítja.
Péld 16.15
Ha a királynak ragyog az arca, életet jelent, a kegye olyan, mint a tavaszi esőfelhő.
Péld 16.16
Bölcsességet szerezni jobb, mint aranyat, okosságra szert tenni többet ér az ezüstnél.
Péld 16.17
A rossznak kerülése az igazak útja, aki vigyáz az útjára, az megtartja életét.
Péld 16.18
Összeomlás előtt kevélység a hírnök, felfuvalkodottság jár a bukás előtt.
Péld 16.19
Jobb a szerényekkel alázatban élni, mint a gőgösökkel zsákmányon osztozni.
Péld 16.20
Jól megy a sora annak, aki hallgat az intő szóra, jó sora van annak, aki az Úrban bízik!
Péld 16.21
Aki szívében bölcs, azt okosnak hívják, a kellemes beszéd megtoldja a tudást.
Péld 16.22
A tudás élet forrása birtokosának, a balgák büntetése meg balgaság.
Péld 16.23
A bölcsnek okosságot ad szájába a szíve, az ajkán meg a tudást gyarapítja.
Péld 16.24
A barátságos beszéd méznek folyása, édes a léleknek, üdülés a testnek.
Péld 16.25
Némely utat az ember egyenesnek nézne, a vége mégis a halálba visz.
Péld 16.26
A munkásnak javára szolgál az éhsége, mert munkára ösztönzi a szája.
Péld 16.27
Az elvetemült ember vészt ás ki, ajkai perzselnek, mint a tűz,
Péld 16.28
Veszekedést szít a ravaszkodó ember, a barátok közé is éket ver a pletykás.
Péld 16.29
Az erőszakos ember elcsábítja társát, és a balszerencse útjára vezeti.
Péld 16.30
Aki hunyorít szemével, fondorlaton töpreng, s aki összenyomja ajkát, kész a gonoszsággal.
Péld 16.31
Ékes koszorú a fehér hajkorona, az igazságosság útján található.
Péld 16.32
Jobb a béketűrő, mint a harcias hős, a magán uralkodó, mint aki elfoglal egy várost.
Péld 16.33
A sorsot ölbe vetik, de minden döntés az Úrtól származik.
Péld 17
Péld 17.1
Többet ér egy száraz falat békességben, mint egy hússal telt ház, ahol perpatvar dúl.
Péld 17.2
Az okos szolga fölébe kerül a hitvány fiúnak, és a testvérek közt ő is örökrészt kap.
Péld 17.3
Olvasztótégelyben olvasztják az ezüstöt, arany olvasztására a kemence szolgál, de a szíveket az Úr vizsgálja.
Péld 17.4
A gonosz ajkára a gonosztevő hallgat, a hazug ember figyel a csalárd nyelvére.
Péld 17.5
Aki szegényt gúnyol, az Teremtőjét bántja, aki örül a bajának, nem marad büntetlen.
Péld 17.6
Gyermekeinek gyermeke az öreg koronája, a gyerekek díszei meg az ősök.
Péld 17.7
Balgához nem illik ékesszóló beszéd, még kevésbé nemes szájába hazugság.
Péld 17.8
A megvesztegetés csábító ékszer, akárkihez fordul, megértésre talál.
Péld 17.9
Szeretetet keres, aki elássa a vétket, aki meg fölkeveri, elveszti barátját.
Péld 17.10
Az okosnak többet használ egyetlen intő szó, mint akár száz ütés a balgára mérve.
Péld 17.11
A gonosznak egyetlen vágya viszálykodni, de kegyetlen hírvivőt küldenek hozzá.
Péld 17.12
Inkább kölykétől megfosztott medvével találkozz, mint bolonddal, amikor rajta a roham.
Péld 17.13
Aki rosszal fizet jóért, annak a házából nem megy ki a gonosz.
Péld 17.14
A perpatvar kezdete olyan, mint amikor kicsap a víz, vess hát neki gátat, még mielőtt kitör.
Péld 17.15
Aki fölmenti a bűnöst, vagy elítéli az ártatlant, azt egyaránt utálja az Isten.
Péld 17.16
Vételár mire jó a balga kezében? Bölcsességet vesz tán? Hisz nincs esze hozzá!
Péld 17.17
A barát mindig szeretetről tesz tanúságot, de szorult helyzetben testvérnek bizonyul.
Péld 17.18
Csak az oktalan ember adja kezét, csak az ilyen vállal másért kezességet.
Péld 17.19
Aki szeret civódni, a verést kedveli, romlást keres, aki kapuját emeli.
Péld 17.20
Akinek hamis a szíve, az nem boldogul, bajba kerül, akinek nem őszinte a nyelve.
Péld 17.21
Aki bolondot szül, bánatára szolgál, és az ostobának sose örül az apja.
Péld 17.22
A vidám szív jót tesz az egészségnek, a nyomott kedély emészti a testet.
Péld 17.23
A gonosz elfogadja a megvesztegetést a ruha ráncából, hogy kicsavarja a törvényt.
Péld 17.24
Az eszes szeme előtt a bölcsesség lebeg, a balga szeme (elkalandozik) a föld határáig.
Péld 17.25
Az esztelen fiú bosszúság apjának és keserűség a szülőanyjának.
Péld 17.26
Az ártatlant bírsággal sújtani gonoszság, (de még inkább) a nemest jogtalanul verni.
Péld 17.27
Aki kiméri szavát, az értelmes ember, okos férfi, aki megőrzi hidegvérét.
Péld 17.28
Hogyha hallgat, bölcsnek látszik a bolond is; ha száját befogja, okosnak ítélik.
Péld 18
Péld 18.1
Vágya után fut a különcködő, rohan minden után, ami sikert ígér.
Péld 18.2
A bolond nem leli kedvét a megértésben, csak azt mutogatja, ami tetszik neki.
Péld 18.3
Hogyha jön a gonosz, lenézés jön vele, aki mást kicsinyell, azzal gyalázás jár együtt.
Péld 18.4
A férfiszájból olyanok a szavak, mint a mély víz, mint a bővizű patak, az élet forrása.
Péld 18.5
Rossz dolog kedvezni annak, aki bűnös, akinek igaza van, azt meg elítélni.
Péld 18.6
A balgáknak ajka veszekedést szít, a szája meg ütésekért kiált.
Péld 18.7
A balgának a vesztére szolgál a szája, az ajka kelepce az életének.
Péld 18.8
A rágalmazó szava mohón lenyelt étel, amelyik behatol a test belsejébe.
Péld 18.9
Aki lomhán végzi a munkáját, a pusztulás szerzőjével van atyafiságban.
Péld 18.10
Az Úr neve olyan, mint az erős torony, hozzá fut az igaz, és biztonságban van.
Péld 18.11
A gazdag vagyona olyan, mint az erős város, vagy mint a magas fal - ahogy elképzeli!
Péld 18.12
Nagyra van az ember elméje a csőd előtt, a dicsőséget alázat előzi meg.
Péld 18.13
Aki előbb felel, semmint hogy mást meghallgat, elárulja, hogy botor és szidásra érdemes.
Péld 18.14
A férfi lelke el tudja tűrni a betegséget, de a nyomott kedélyt ki tudja eltűrni?
Péld 18.15
Az okos ember szívét megnyeri a tudás, a bölcsnek a füle is ismeretet keres.
Péld 18.16
Az ajándék tágasságot teremt az embernek, hozzásegíti, hogy a nagyok elé jusson.
Péld 18.17
Annak adnak igazat, aki először szól, de jön ellenfele és megcáfolja.
Péld 18.18
A sorsvetés eldönti a vitás kérdéseket, és bíráskodik a hatalmasok között.
Péld 18.19
Erős vár a testvér, aki segít testvérén, a barátok meg olyanok, mint a vár retesze.
Péld 18.20
A száj gyümölcséből megtelik a gyomor, jóllakik azzal, ami az ajkon terem.
Péld 18.21
A nyelvnek hatalmában van az élet és halál, amint használja, úgy eszi gyümölcsét.
Péld 18.22
Aki feleséget lel, boldogságot talál, részesült az Úr kegyében.
Péld 18.23
Esdeklő szavakkal könyörög a szegény, ám a gazdag keményen válaszol neki.
Péld 18.24
Van barát, aki pusztulásba vezet, de van olyan is, aki hűségesebb, mint a testvér.
Péld 19
Péld 19.1
Jobb a szegénynek, ha tisztességben él, mint a hamisnak, mert hiszen az bolond.
Péld 19.2
Az esztelen vágy már egymagában is rossz, de aki lábával siet, az félrelép.
Péld 19.3
Az embernek balgasága rontja el az útját, a szíve mégis az Urat hibáztatja.
Péld 19.4
A gazdagság egyre több barátot szerez, a szegényt meg elhagyja barátja.
Péld 19.5
A hamis tanú nem marad büntetlen, a hazugságot valló nem menekszik épen.
Péld 19.6
A nemes kegyéért sokan törik magukat, a bőkezű embernek mindenki barátja.
Péld 19.7
Minden atyjafia gyűlöli a szegényt, s a barátai még inkább kerülik. A szavakat kergeti, de még ezt is hiába.
Péld 19.8
Aki szert tesz okosságra, szereti életét, aki hű marad a tudáshoz, az jól jár.
Péld 19.9
A hamis tanú nem marad büntetlen, aki hazugságot vall, az meghal.
Péld 19.10
A balgának nem való a kényelmes élet, a szolgának még kevésbé a fejedelmek fölött uralkodni.
Péld 19.11
A férfit türelmessé teszi okossága, de a legszebb benne, ha elnézi a hibákat.
Péld 19.12
A király rosszkedve oroszlán morgása, a jókedve meg harmat a növényen.
Péld 19.13
A balga fiú örök bosszúság apjának, a civódó asszony meg, mint a lyukas tető, elűzi hazulról.
Péld 19.14
A ház és a vagyon az ősök hagyatéka, az okos feleség az Úr ajándéka.
Péld 19.15
A lustaság bódult álomba andalít, a henye lélek sorsa a koplalás.
Péld 19.16
Aki megtartja a törvényt, megőrzi életét, aki nem ad az (isteni) szóra, annak meg kell halni.
Péld 19.17
Aki megszánja a szegényt, az Úrnak ad kölcsön, és ő megfizeti a jótéteményét.
Péld 19.18
Büntesd meg a fiad, mert még van reménység, de hogy meghaljon, azt ne kívánd neki.
Péld 19.19
Az erőszak embere megbűnhődik, s ha megkímélik, gyarapítja baját.
Péld 19.20
Hallgass a jó tanácsra és fogadd el az intést, hogy a végén mégis bölcs lehessél!
Péld 19.21
Mennyi terv van az embernek szívében! De (csak) az maradandó, amit az Úr határoz.
Péld 19.22
Az embert a jósága teszi kedvessé, jobban szeretik a szegényt, mint a hazugot.
Péld 19.23
Az Úrnak félelme életben tart, van mit ennie az embernek, s nem kell rettegnie bajtól.
Péld 19.24
A lusta a kezét bemártja a tálba, de a szájához már nem viszi vissza.
Péld 19.25
Ha verik a gúnyolódót, a balga is okul, az okost csak intik, máris okosabb lesz.
Péld 19.26
Szégyen és gyalázat, ha a fiú veri az apját és elkergeti az anyját.
Péld 19.27
Elég legyen már, fiam, hogy hallgatod az intést, és eltévelyedsz a bölcsesség szavától!
Péld 19.28
A semmirekellő tanú gúnyolja a törvényt, és a gonosz szája a gazságot falja.
Péld 19.29
Készenlétben a bot a gúnyolódóknak, és az esztelenek hátára a verés.
Péld 20
Péld 20.1
A bor gúnyolódik, ami részegít, az lármáz, senki nem lesz bölcs, aki tántorog tőle.
Péld 20.2
A király haragja oroszlán morgása, aki fölingerli, eljátssza életét.
Péld 20.3
A viszályt elkerülni becsületére van az embernek, ahány bolond van, az mind perlekedik.
Péld 20.4
Ha a tél beköszönt, a tohonya nem szánt, aratáskor keres, de nem talál semmit.
Péld 20.5
A férfi szívében mélységek vize a döntés, de az okos ember a felszínre hozza.
Péld 20.6
Szájával sok ember készen áll a segítségre, de hol van az a férfi, akire hagyatkozhatsz?
Péld 20.7
Tisztességben éli életét az igaz, boldogok utána a gyermekei!
Péld 20.8
Amikor a király bírói székén ül, szemével minden gonoszt különválaszt.
Péld 20.9
Ki mondhatja: "Tisztán tartottam szívemet, s ment vagyok a bűntől"?
Péld 20.10
A kétféle súly és a kétféle mérték, egyaránt utálat tárgya az Úr színe előtt.
Péld 20.11
Ahogy a gyerek játszik, abból látni lehet, tiszták és igazak lesznek-e a tettei.
Péld 20.12
A fület hallásra, a szemet látásra, mindkettőt az Úr teremtette!
Péld 20.13
Ne szeresd az alvást, nehogy elszegényedj, nyisd ki a szemed és bőven lesz kenyered!
Péld 20.14
"Milyen rossz! Milyen rossz!" - mondja a vevő, aztán útjára megy és nagyra van vele.
Péld 20.15
Hogyha van is arany és rengeteg korall, a tudós ajak azért becses drágaság.
Péld 20.16
Vedd el a ruháját! Másért kezeskedett, idegenért - végy tőle zálogot!
Péld 20.17
A hazugság kenyere ízlik az embernek, de utána kövekkel telik meg a szája.
Péld 20.18
Tanácsot kérve vesd latra terveidet, okos vezetéssel viselj háborút!
Péld 20.19
A pletykás kiadja a rábízott titkot, ne komázz azzal, aki nem fogja be a száját.
Péld 20.20
Annak, aki elátkozza az apját és az anyját, alkonyatkor kialszik lámpása.
Péld 20.21
Ha kezdetben hajszoltad a vagyont, a végén majd nem lesz rajta áldás.
Péld 20.22
Ne mondd: "Csak a rosszat fizetem vissza!" Hagyatkozz az Úrra, ő majd kártalanít.
Péld 20.23
A kétféle súlymérték iszonyat az Úrnak, elvetésre méltó a hamis mérleg.
Péld 20.24
A férfi lépteit az Úr irányítja - ember hogyan érthetné az útját?
Péld 20.25
Csapda könnyelműen kimondani, hogy megfogadom, s csak a fogadalom után gondolkodni.
Péld 20.26
A bölcs király kiszórja a bajkeverőket, s hagyja, hogy gaztettük visszahulljon rájuk.
Péld 20.27
Az embernek a lelke az Úr szövétneke, behatol a testnek minden zugába.
Péld 20.28
A jóság és a hűség oltalmazza a királyt, jóságával szilárddá teszi a trónját.
Péld 20.29
Az ifjúnak az erő a kitüntetése, az öregeknek meg az ősz haj a díszük.
Péld 20.30
Véraláfutások tisztítják a gonoszt, testének kamráit meg a verések.
Péld 21
Péld 21.1
A király szíve vízfolyás az Úr kezében, ahová akarja, oda irányítja.
Péld 21.2
A maga útját minden ember jónak látja, de az Úr a szívek vizsgálója.
Péld 21.3
Azt tenni, ami jó és igazságos, sokkal kedvesebb az Úrnak, mint az áldozat.
Péld 21.4
A szemek kevélysége, a szív pökhendisége, a gonosz lámpása: bizony csupa bűn.
Péld 21.5
A szorgalmas tervei biztos nyereséget szereznek, de a mohónak minden vágya csődbe vezet.
Péld 21.6
Kincsnek halmozása hazudozó nyelvvel a halált hajszolóknak szétfoszló kacatja.
Péld 21.7
A rosszakat lerántja erőszakos tettük, mert hisz nem hajlandók a helyeset tenni.
Péld 21.8
A bűnbe esett ember útja tekervényes, de a tisztának egyenes a tette.
Péld 21.9
Jobb a tető szegletében lakni, mint közös házban egy házsártos asszonnyal.
Péld 21.10
Gonoszságot áhít a gonosznak lelke, más ember nem talál szemében irgalmat.
Péld 21.11
Bűnhődnie kell a gonosznak, hogy bölcs legyen a balga, de a bölcs okul, ha felvilágosítják.
Péld 21.12
Az igaz a gonosznak házát kioktatja, amikor a gonoszokat gáncsolja a rosszban.
Péld 21.13
Aki bedugja fülét, amikor kér a szegény, maga is kér majd, de nem hallgatják meg.
Péld 21.14
A titkos adomány csillapítja a haragot, és a ruhába rejtett ajándék a dühöt.
Péld 21.15
Igazságot tenni öröm az igaznak, de nagy ijedelem a gonosztevőknek.
Péld 21.16
A belátás útjáról letérő ember a holt lelkek közt fog megpihenni.
Péld 21.17
A szórakozni vágyó ember szükséget szenved, nem gazdagszik meg, aki a bort szereti meg az olajat.
Péld 21.18
Az igazért a gonosz a váltságdíj, a becsületes helyett az áruló.
Péld 21.19
Jobb a sivatagban lakni, mint olyan asszonnyal, aki csak veszekszik és csak zsörtölődik.
Péld 21.20
A bölcs lakásában van tartalék és olaj, de a bolond ember ezt is, azt is csak lenyeli.
Péld 21.21
Aki komolyan törekszik az igazságra és jóságra, életet szerez és dicsőséget.
Péld 21.22
A bölcs behatol az ellenség városába, s ledönti az erődöt, amiben az bizakodott.
Péld 21.23
Aki vigyáz a szájára meg a nyelvére, megmenti életét a szorongatásoktól.
Péld 21.24
A gőgös arcátlannak "gúnyolódó" a neve, felfuvalkodottság a tettei rugója.
Péld 21.25
A lustát megöli, amihez kedve van, keze ugyanis megtagadja a munkát.
Péld 21.26
A gonosz egyre csak áhítozik, az igaz fukarság nélkül adakozik.
Péld 21.27
Utálatot kelt a gonosz áldozatja, főképp hogyha aljas szándékkal hozza.
Péld 21.28
Elpusztul a tanú, ha hazugságot vall, de amit a fültanú mond, az maradandó.
Péld 21.29
A gonosz férfi mogorva arcot vág, az igaz egyenes irányt szab útjának.
Péld 21.30
Nincs olyan bölcsesség, nincs olyan tudomány, s nincs olyan tanács, amely megáll az Úr színe előtt.
Péld 21.31
A csata napjára paripát nyergelnek, ám a győzelmet az Úr adja.
Péld 22
Péld 22.1
A jó név többet ér a nagy gazdagságnál, aranynál, ezüstnél jobb a közszeretet.
Péld 22.2
Egymásra talál a szegény és a gazdag, hiszen mind a kettőt az Úr teremtette.
Péld 22.3
Amikor az okost baj éri, elrejtőzik, a balgák továbbmennek, aztán kárát vallják.
Péld 22.4
Az alázatnak az Úr félelme a gyümölcse, a gazdagság, a dicsőség és az élet.
Péld 22.5
A hamisság útján horgok és hurkok vannak, távol marad tőlük, aki félti az életét.
Péld 22.6
Mutasd meg a fiúnak, melyik úton járjon, s akkor sem hagyja el, amikor idősebb lesz.
Péld 22.7
A gazdag uralkodik a szegények fölött, a kölcsönzőnek szolgája lesz a kölcsönkérő.
Péld 22.8
Aki gazságot vet, az nyomort arat, és őt magát veri haragjának botja.
Péld 22.9
Áldásban részesül a jóságos tekintetű, mert a kenyérből juttat a szegényeknek.
Péld 22.10
Űzd el a gúnyolódót és elmegy vele a pör is, vége lesz a vitának és a gyalázkodásnak.
Péld 22.11
Az Úr a tiszta szívűeket szereti, akinek sima a nyelve, annak a király a barátja.
Péld 22.12
Az Úr szeme őrködik a tudás fölött, amit az álnok hirdet, azt meghiúsítja.
Péld 22.13
A lusta azt mondja: "Oroszlán van odakint, meg talál ölni az utca közepén!"
Péld 22.14
Az idegen asszonynak mély verem a szája, beleesik, akit elátkozott az Úr.
Péld 22.15
Ha dőreség tapad a fiú szívéhez, a fenyítő pálca leszedi róla.
Péld 22.16
Aki elnyomja a szegényt, csak gyarapítja, és aki a gazdagnak ad, a vesztére teszi.
Péld 22.17
A bölcsek szavai: Nyisd ki a füledet és halld meg szavaimat, igyekezz szíveddel megérteni őket,
Péld 22.18
mert szép volna, ha bensődben megőriznéd, és ha az ajkadon mindig készen állanának.
Péld 22.19
Hogy mindig az Úrba vesd a bizalmadat, ma megtanítalak utadra.
Péld 22.20
Nemde, harminc mondást írtam fel számodra, (tele) jótanáccsal és tudománnyal;
Péld 22.21
hogy az igazságot taníthasd, és megbízható feleletet adj, ha kérdeznek?
Péld 22.22
Ne foszd ki a szegényt, azért mert szegény, s azt, akit elnyomnak, ne bántsd a kapunál!
Péld 22.23
Mert az Úr intézi ügyüket, és elveszi azok életét, akik kifosztották őket.
Péld 22.24
Mérges emberekkel ne tarts barátságot, és aki forrófejű, azzal ne érintkezz.
Péld 22.25
Hátha eltanulod különben útjait, és kelepcét állítasz a saját életednek.
Péld 22.26
Ne tarts azokkal, akik kezüket adják, akik adósságért jótállást vállalnak.
Péld 22.27
Hogyha semmid sem lesz, amiből fizetnél, még az ágyadat is elviszik alólad.
Péld 22.28
Ne told odébb az ősrégi mezsgyét, amelyet atyáid vontak meg.
Péld 22.29
Ha olyan férfit látsz, aki fürgén intézi a dolgát, az a királyoknak lesz majd a szolgálatára, nem a kicsiket fogja szolgálni.
Péld 23
Péld 23.1
Amikor leülsz enni a parancsolóddal, arra legyen gondod, ami előtted van.
Péld 23.2
És inkább tedd a kést a torkodra, semmint túl mohó legyél.
Péld 23.3
Ne igen áhítozz a csemegéire, mert (csalfa) étel az, hazugság van benne.
Péld 23.4
Ne törd össze magad, hogy meggazdagodjál, a becstelen haszonról mondj le!
Péld 23.5
Szemet vetsz rá? Már el is tűnt előled! Mert olyan szárnyai vannak, mint a sasnak, és fölrepül a levegőégbe.
Péld 23.6
Ne egyél az irigy ember ételéből, s ne áhítozz a csemegéire!
Péld 23.7
Olyan volna ez, mint vihar a torkának! Bár azt mondja: "Csak egyél és igyál", de azért a szíve nem érez együtt veled.
Péld 23.8
Kiadod a falatot, amit megettél, csak tékozoltad barátságos szódat.
Péld 23.9
A balgatag fülébe ne beszélj, mert lebecsmérli okos szavaidat.
Péld 23.10
Ne mozdítsd el helyükről az ősi mezsgyéket, ne told be őket az árvák földjére!
Péld 23.11
Mert hatalmas a szószólójuk, ügyükben ő harcol ellened.
Péld 23.12
A szíved legyen nyitva az intelemnek, az okos beszédnek meg a füled.
Péld 23.13
A fiúgyermektől ne sajnáld a feddést, nem hal bele, hogyha bottal vered!
Péld 23.14
Megvered ugyan, méghozzá bottal, de az alvilágtól megmented életét.
Péld 23.15
Fiam, ha bölcs a szíved, akkor szívemből örülök,
Péld 23.16
és ujjong a bensőm, ha azt mondja az ajkad, ami helyes.
Péld 23.17
Ne a bűnösök miatt gerjedjen föl szíved, inkább minden nap az Úr félelmében!
Péld 23.18
Akkor sokkal biztosabb a jövőd, nem szakad vége a reményednek.
Péld 23.19
Figyelj, fiam, és légy bölcs, a szívedet vezesd egyenes úton.
Péld 23.20
Ne légy azok között, akik a bort isszák, sem azok között, akik tobzódnak a húsban.
Péld 23.21
Mert az iszákos és tobzódó szegény lesz, és az aluszékony rongyokba öltözik.
Péld 23.22
Hallgass az apádra, aki nemzett téged, és ne vesd meg anyádat azért, mert öreg lett.
Péld 23.23
Igazságot vegyél, de el ne adj soha, bölcsességet, törvényt és okosságot!
Péld 23.24
Az igaznak apja hangosan ujjong majd, a bölcsnek örül a nemzője.
Péld 23.25
Legyen az apádnak öröme benned, és ujjongjon, aki a világra szült!
Péld 23.26
Fiam, add nekem a szívedet, útjaim leljenek tetszésre szemedben.
Péld 23.27
A feslett nő olyan, akár a mély verem, s az idegen asszony olyan, mint a szűk kút.
Péld 23.28
Ez is leskelődik, akárcsak a rabló, és a becsapott emberek számát gyarapítja.
Péld 23.29
Ki van tele jajjal, viszállyal, panasszal? Ok nélkül kinek van sebe, s kinek vörös a szeme?
Péld 23.30
Azoknak, akik késő óráig a bor mellett ülnek, akik fűszeres bort járnak kóstolgatni.
Péld 23.31
Ne nézd, milyen piros színben játszik a bor, azt se nézd, hogyan csillog a serlegben, hiszen olyan könnyen megissza az ember,
Péld 23.32
végül aztán megmar, akárcsak a kígyó, és mérget fecskendez, úgy, mint a vipera.
Péld 23.33
Különös dolgokat látnak a szemeid, és a szíved (csupa) bolondságot beszél.
Péld 23.34
Úgy érzed magad, hogy mély tengeren hányódsz, mintha az árbocrúd tetején feküdnél.
Péld 23.35
"Ütöttek, de nem fájt, vertek, de semmit sem éreztem!
Péld 23.36
Mikor ébredek föl?... Újra kérek belőle!"
Péld 24
Péld 24.1
A gonosz emberekre ne nézz irigy szemmel, és ne vágyakozz velük együtt lenni!
Péld 24.2
Az ilyenek szíve erőszakot tervez, az ajkuk meg csalárdságot beszél.
Péld 24.3
Házat bölcsességgel lehet építeni, és okossággal kell megszilárdítani.
Péld 24.4
A tudás tölti meg a kamrákat minden jóval, ami drága és kívánatos.
Péld 24.5
Hatalmasabb a bölcs, mint az erős, az, aki okos, mint a jól megtermett.
Péld 24.6
Számot vetve indíts háborút, sok tanácsadó viszi sikerre az ügyet.
Péld 24.7
A bolondnak a bölcsesség korallból van, s a városkapunál ki sem nyitja a száját.
Péld 24.8
Akinek az esze mindig a gonoszságon jár, azt bajkeverőnek hívják (az emberek).
Péld 24.9
Bűn a balgaságnak gyalázatos tette, s az ember irtózik a gúnyolódótól.
Péld 24.10
Ha elhagyod magad, akkor az erőd gyöngeséggé válik a nélkülözés napján.
Péld 24.11
Mentsd meg, akiket meghalni visznek, hozd vissza, akik úton vannak a halálba!
Péld 24.12
Hogyha azt mondod: "Hisz nem tudtunk róla!", aki a szíveket vizsgálja, az látja. Aki a lelked fölött őrködik, az tudja, és a tette szerint fizet az embernek.
Péld 24.13
Egyél, fiam, mézet, mivelhogy az jó, és mert a lépesméz édes a torkodnak.
Péld 24.14
Ilyen a bölcsesség ismerete a lelkednek, hogyha szert tettél rá, biztos a jövőd, és nem hiúsul meg a reménységed.
Péld 24.15
Ne lesd, mint a gonosz, az igaznak házát, és ne pusztítsd el a nyugvóhelyét!
Péld 24.16
Mert az igaz fölkel, ha hétszer esik is, de a gonosztevők esése végzetes.
Péld 24.17
Hogyha ellenséged elbukik, ne örülj, ne ujjongjon szíved, amikor elbotlik.
Péld 24.18
Hátha meglát az Úr és elítél érte, tőle meg elfordítja a haragját!
Péld 24.19
A gonosztevők miatt ne gerjedj haragra, és a gonoszok miatt ne bosszankodj!
Péld 24.20
Mert nincsen jövője a gonosztevőnek, és a gonoszoknak lámpása kialszik!
Péld 24.21
Fiam, tiszteld az Urat és a királyt; sem egyik, sem másik ellen ne lázadj fel!
Péld 24.22
Mert hirtelen pusztulás jöhet tőlük, és megsemmisíthet váratlanul mind a kettő.
Péld 24.23
Ezek a szavak is bölcsektől származnak: Ítélkezéskor nem jó részre hajolni.
Péld 24.24
Aki a bűnöshöz így szól: "Igazad van!", azt szidják és átkozzák a népek.
Péld 24.25
De akik megfeddik, azok boldogulnak, és a jókívánság áldása száll rájuk.
Péld 24.26
Olyan, mintha ajka megcsókolt volna, aki válaszában őszintén szól hozzád.
Péld 24.27
Vállalkozásodat alapozd meg odakinn, készítsd elő kinn a szántóföldön, s aztán fogj hozzá házat építeni.
Péld 24.28
Ok nélkül ne tégy más ellen tanúságot! Ne vezess félre senkit az ajkaddal!
Péld 24.29
Ne mondd: "Ahogy ő tett, úgy teszek én is, megfizetek neki tetteihez mérten."
Péld 24.30
Egy tohonya ember földje mellett jártam, és egy ostoba ember szőlejénél.
Péld 24.31
Már teljesen fölverte a gyom, az egész felszínét bozót borította, és romokban hevert a kőkerítés.
Péld 24.32
Jól megnéztem, aztán eltöprengtem rajta, és ezt a tanulságot szűrtem le belőle:
Péld 24.33
Csak egy kicsit aludj, csak egy kicsit szunnyadj még, csak egy kicsit pihentesd a karodat,
Péld 24.34
akkor a szegénység, mint az útonálló, és a nélkülözés, mint a koldus, rád tör.
Péld 25
Péld 25.1
Ezek is Salamon mondásai - Hiszkijának, Júda királyának emberei gyűjtötték össze őket:
Péld 25.2
Istennek a dolgok elrejtése a dicsősége, a királyoké meg a fölfedésük.
Péld 25.3
Az ég magassága, a föld mélysége és a király szíve kifürkészhetetlen.
Péld 25.4
Ha az ezüstből kiveszed a salakot, akkor egészen tiszta lesz.
Péld 25.5
Ha a király közeléből elűzöd a gonoszt, trónja megszilárdul az igazságosságban.
Péld 25.6
Ne tolakodjál a király színe elé, ne akard a nagyok helyét elfoglalni!
Péld 25.7
Jobban jársz, ha hívnak: "Gyere ide följebb!", mint ha elküldenek az előkelőbb elől. Hogyha meg is látott valamit a szemed,
Péld 25.8
ne vidd elsietve a bíróság elé! Mert aztán végül is mit teszel majd akkor, ha az embertársad átkozva megcáfol?
Péld 25.9
Intézd el peredet embertársaddal, de közben ne fedd föl másnak a titkait.
Péld 25.10
Különben, aki hall, az megszégyenít, fecsegésedet nem szívhatod vissza.
Péld 25.11
Mint az aranyalmák ezüsttányérokon, éppen olyan a szó, amit jókor mondanak.
Péld 25.12
Mint az aranygyűrű, s mint az arany ékszer, olyan a bölcs tanító szófogadó fülnek.
Péld 25.13
Mint a hűsítő hó aratás idején, olyan a hű követ annak, aki küldte, felüdíti az ura lelkét.
Péld 25.14
Tornyosuló felhő és szél eső nélkül az, aki kérkedik, bár nincsen tehetsége.
Péld 25.15
A türelem megenyhíti a fejedelmet, a szelíd beszéd megtöri a csontot.
Péld 25.16
Ha mézet lelsz, csak annyit egyél, amennyi jólesik, különben torkig leszel vele és kiadod.
Péld 25.17
Ritkán tedd lábadat más ember házába, különben jóllakik veled és meggyűlöl.
Péld 25.18
Mint a harci pöröly, a kard és a hegyes nyíl, olyan, aki más ellen hamis vallomást tesz.
Péld 25.19
Mint az odvas fog, és mint a roskatag láb, annyit ér a hűtlen, amikor bajban vagy.
Péld 25.20
Mint aki hideg napon leveti ruháját, mint amikor a sebre ecetet öntenek, olyan, aki összetört szív előtt nótázik.
Péld 25.21
Ha ellenséged éhes, adj neki kenyeret, hogyha meg szomjas, adjál neki vizet!
Péld 25.22
Így izzó parazsat gyűjtesz a fejére, és majd megfizeti neked az Úr.
Péld 25.23
Az északról fújó szél esőt szokott hozni, a titkon suttogó nyelv megdöbbent arcokat.
Péld 25.24
Jobb a tető szegletében lakni, mint közös házban egy házsártos asszonnyal.
Péld 25.25
Mint a hűvös víz a kimerült embernek, olyan a jó hír távoli országból.
Péld 25.26
Mint a felkavart kút és a megromlott forrás, olyan az igaz, aki meginog a gonosz előtt.
Péld 25.27
Ha mézet eszel, a túl sok abból sem jó. Ne hagyd, hogy hízelgő szókkal megfogjanak!
Péld 25.28
Mint a lerombolt város, amelynek nincsen fala, olyan a férfi önuralom nélkül.
Péld 26
Péld 26.1
Mint nyárhoz a havazás és aratáshoz az eső, éppen úgy nem illik a tisztség a bolondhoz.
Péld 26.2
Mint a felszálló veréb és az elrepülő fecske, a meg nem szolgált átok is a semmibe száll.
Péld 26.3
Mint korbács a lónak, szamárnak a zabla, úgy jár a vessző a balgák hátának.
Péld 26.4
A dőrének ne felelj balgasága módján, mert különben hozzá hasonlóvá leszel.
Péld 26.5
Felelj a dőrének a balgaságára, mert különben bölcs lesz a saját szemében.
Péld 26.6
A maga lábát vágja le, aki balga útján küld üzenetet.
Péld 26.7
Mint mikor a sánta felhúzza a lábát, olyan a bölcs mondás a bolondok szájában.
Péld 26.8
Mint aki követ tesz parittyába, úgy tesz az is, aki balgát tisztelettel övez.
Péld 26.9
Mint a tövises ág a részeg kezében, olyan a bölcs mondás a bolondok szájában.
Péld 26.10
Mint a vadász, aki minden arra menőt meglő, olyan az is mind, aki bolondot fogad fel.
Péld 26.11
Amint a kutya visszatér ahhoz, amit kihányt, így hajtja a bolond is egyre badarságát.
Péld 26.12
Ha olyat látsz, aki a saját szemében bölcs, a bolondnak is több a reménye, mint neki.
Péld 26.13
A lusta azt mondja: "Oroszlánkölyök van az úton és oroszlán a terek közepén!"
Péld 26.14
Ahogy az ajtó forog a sarkain, úgy forog a lusta is a fekvőhelyén.
Péld 26.15
Ha bemártja is a lusta a tálba a kezét, ahhoz már fáradt, hogy a szájához vigye.
Péld 26.16
Bölcsebb a tohonya a saját szemében, mint hét más, aki bölcsen meg tudna felelni.
Péld 26.17
Kóbor kutyát ragad meg farkánál az olyan, aki más viszályába beleavatkozik.
Péld 26.18
Mint aki őrülten tesz-vesz és lövöldöz nyilakkal, amelyek gyújtanak és ölnek,
Péld 26.19
úgy tesz az is, aki becsapja embertársát, aztán meg azt mondja: "Csak tréfából tettem!"
Péld 26.20
Elalszik a tűz, ha nincs több tüzelőfa, ha nincs rágalmazás, megszűnik a viszály.
Péld 26.21
A szén parázsnak, a fa tűznek van, az izgága ember meg, hogy viszályt szítson.
Péld 26.22
A rágalmazó szava mohón lenyelt étel, amely behatol a testnek belsejébe.
Péld 26.23
Mint az ezüstmázzal bevont cserépedény, olyan a gonosz szív, s hozzá a sima ajak.
Péld 26.24
Ajkával tetteti magát, aki gyűlölködik, a bensejében meg álnokságon töpreng.
Péld 26.25
Ne bízzál benne, ha hangja barátságos, mert a szívében hét aljasság lakik.
Péld 26.26
Ha a gyűlölet álarc mögé bújik is, a közösségben kisül gonoszsága.
Péld 26.27
Aki (másnak) vermet ás, maga esik bele, s aki fölhengeríti, legurul a kövön.
Péld 26.28
A hazug nyelv gyűlöli az igazságot, a csalfa száj romlásba dönt.
Péld 27
Péld 27.1
Ne dicsekedjél a holnapi napoddal, hisz mit szül a nap, nem tudod előre.
Péld 27.2
Más dicsérjen, ne a saját szád, idegen valaki, ne a magad ajka!
Péld 27.3
Nagy a kő súlya és nehéz a homok, de mind a kettőnél súlyosabb a bosszúság, amit egy bolond okoz.
Péld 27.4
Szörnyű a dühöngés, féktelen a harag, de ki állhat meg a féltékenység előtt?
Péld 27.5
A nyilvános korholás többet ér, mint az a szeretet, amelyet eltitkolnak.
Péld 27.6
Jó szívvel adja a verést, aki szeret, ám az ellenség csókja veszedelmes.
Péld 27.7
A legjobb mézet is lábbal tapossa a jóllakott, az éhes édesnek érzi a keserűt is.
Péld 27.8
Mint a kismadár, amely elrepült fészkéről, olyan a menekült távol otthonától.
Péld 27.9
(Amint) az olaj és tömjénfüst öröm a szívnek, a gyengéd barátság vigasz a léleknek.
Péld 27.10
A magad és az apád barátját ne hagyd el, s ne menj a testvéred házába, ha baj ér. A közeli szomszéd jobb, mint a távoli testvér.
Péld 27.11
Légy bölcs, fiam, és szerezz örömet szívemnek, akkor gyalázómnak meg tudok felelni.
Péld 27.12
Amikor az okos bajt lát, elrejtőzik, a balgák továbbmennek, aztán kárát vallják.
Péld 27.13
Vedd el a ruháját! Másért kezeskedett, idegenért - végy tőle zálogot!
Péld 27.14
Aki mást nagy hangon áld már kora reggel, attól úgy veszik, mintha megátkozná.
Péld 27.15
A házsártos asszony olyan, mint a lyukas tető, amely alól elfutsz, ha esik az eső.
Péld 27.16
Aki őrzi, az bizony szelet őriz, és a jobb kezével síkos olajba nyúl.
Péld 27.17
Az egyik vas a másiktól kapja élét, a mások társasága tisztítja az embert.
Péld 27.18
Aki fügefát őriz, eszik gyümölcséből, tisztesség éri azt, aki vigyáz urára.
Péld 27.19
Az egyik arc nem azonos a másikkal, éppen így különböző az emberek szíve is.
Péld 27.20
Alvilág és enyészet nem lakik jól soha, ugyanígy nem lakik jól az ember szeme sem.
Péld 27.21
Ezüstöt olvasztótégelyben olvasztanak, arany olvasztására a kemence szolgál; meg kell vizsgálni a hízelgők beszédét is.
Péld 27.22
Hogyha a bolondot mozsárban megtörnéd, akkor sem hagyná el a balgasága.
Péld 27.23
Vigyázz rá, hogy milyen juhaid külseje, és fordíts gondot a nyájaidra!
Péld 27.24
Mert nem marad meg a vagyon örökre, s nem száll a tartalék apáról fiúra.
Péld 27.25
Ha már lekaszálták a füvet, a sarjú kihajtott, s hazahozták a hegyekből a szénát,
Péld 27.26
akkor tarts bárányokat, hogy legyen ruhád. Bakokat is tarts, hogy földet vásárolhass,
Péld 27.27
s legyen sok kecsketejed élelmedül, meg a szolgálóid eltartására.
Péld 28
Péld 28.1
Menekül a gonosz, bár nem űzi senki, az igaz, mint az oroszlán, biztonságban érzi magát.
Péld 28.2
Az istentelenek bűne civódást szít, az okos ember azonban eloltja.
Péld 28.3
Gonosz ember, aki elnyomja a kicsiket, (olyan) mint az eső, amely elmossa, s nem hozza a kenyeret.
Péld 28.4
Aki elhagyja a törvényt, a gonoszt dicséri; ám a törvény tisztelője fölgerjed ellene.
Péld 28.5
A gonosz emberek nem fogják föl, mi a jó, mindent megértenek azok, akik keresik az Urat.
Péld 28.6
Jobb a szegény, ha tisztességben él, mint aki rossz úton jár és gazdag.
Péld 28.7
Az okos fiú megtartja az intelmet, aki a tobzódókkal tart, gyalázza az apját.
Péld 28.8
Aki kamattal és uzsorával gyarapítja vagyonát, olyannak gyűjt, aki megkönyörül a szegényen.
Péld 28.9
Aki elfordítja fülét a törvénytől, annak még az imája is szégyen.
Péld 28.10
Aki az igazakat gonosz útra viszi, beleesik a saját vermébe; a bűnteleneknek jóban lesz részük.
Péld 28.11
A gazdag bölcsnek gondolja magát, de az okos szegény keresztüllát rajta.
Péld 28.12
Ha az igazak győznek, nagy a fény és ujjongás, de ha a gonoszok győznek, mindenki elrejtőzködik.
Péld 28.13
Nincs sikere annak, aki titkolja a bűnét, de irgalomra lel, aki bevallja, s kerüli.
Péld 28.14
Jól jár az az ember, aki mindig résen van, aki megkeményíti a szívét, az elbukik.
Péld 28.15
Bömbölő oroszlán és kitörő medve a gonosz, aki védtelen népen uralkodik.
Péld 28.16
A hatalmas nagy az elnyomásban, de az okossága kicsi, (mégis), aki utálja az igaztalan pénzt, soká él.
Péld 28.17
Az az ember, akit kiontott embervér terhe nyom, a sírjáig menekül. Ne támogasd!
Péld 28.18
Aki bűntelenül él, üdvöt talál, aki hamis útra lép, egyszer csak elesik.
Péld 28.19
Dúskál a kenyérben, aki műveli a földjét, szegény lesz, aki üres dolgok után futkos.
Péld 28.20
A szilárd férfiú bőséges áldást kap, aki a gazdagságot hajszolja, nem marad büntetlen.
Péld 28.21
Nem jó az elfogult részrehajlás, egy falat kenyérért rosszá válik az ember.
Péld 28.22
Aki sanda szemmel mohón vagyonra tör, nem látja előre, hogy nélkülözésre jut.
Péld 28.23
Aki mást megint, az végül kedvesebb lesz neki, mint akinek a nyelve hízelgőn szól hozzá.
Péld 28.24
Aki apját, anyját meglopja és azt mondja: "Nem bűn!", az a megrontónak társául szegődött.
Péld 28.25
Veszekedést szít a telhetetlen ember, erőre kap, aki az Úrban bízik.
Péld 28.26
Aki a maga eszére hagyatkozik, az bolond; aki bölcsességben él, az biztos úton jár.
Péld 28.27
Aki ad a szegénynek, az nem szenved hiányt; aki befogja a szemét, azt sokan átkozzák.
Péld 28.28
Ha a gonoszok győznek, mindenki elbújik, de hogyha megbuknak, nő az igazak száma.
Péld 29
Péld 29.1
Akit sokszor intenek, mégis önfejű marad, rögtön összetörik és nincsen menekvése.
Péld 29.2
Örül a nép, amikor igazak vezetik, ha gonosz kormányoz, sóhajtozik a nép.
Péld 29.3
Aki szereti a bölcsességet, öröme apjának, aki feslett nőket tart, elveri vagyonát.
Péld 29.4
A király a törvénnyel építi országát, de ha túl sok adót kíván, tönkreteszi.
Péld 29.5
Aki hízeleg az embertársának, az hálót feszít ki a lába elé.
Péld 29.6
A gonosz ember lépte alatt csapda lapul, az igaz ember megy és örül.
Péld 29.7
Az igaz megérti a kisemberek ügyét, a gonosz azonban nem ismer megértést.
Péld 29.8
Az izgatók zendülésbe viszik a várost, a bölcsek lecsitítják a haragot.
Péld 29.9
Amikor bölcs ember esztelennel vitáz, akkor ez dühöng, nevet és nincsen nyugta.
Péld 29.10
A vérszopók gyűlölik az ártatlan embert, az igazak meg óvják életét.
Péld 29.11
A bolond egész mérgét azonnal kiönti, de a bölcs végül is lecsillapítja.
Péld 29.12
Ha egy fejedelem hazug szóra hallgat, gonoszokká válnak mind, akik szolgálják.
Péld 29.13
Szegény és elnyomó egymásra találnak: az Úr az, aki fényt ad mindkettő szemének.
Péld 29.14
Annak a királynak mindenkor fennmarad a trónja, aki a szegények fölött igazsággal ítél.
Péld 29.15
Vessző és dorgálás bölcsesség forrása, a zabolátlan fiú szégyen az anyjának.
Péld 29.16
Hogyha gonoszok kormányoznak, gyarapszik a bűn, de az igazak meglátják a bukásukat.
Péld 29.17
Fegyelmezd a fiad, s elégedett leszel: gyönyörűsége lesz majd a lelkednek.
Péld 29.18
Kinyilatkoztatás nélkül elvadul a nép, de boldogság a sorsa, ha a törvényt tartja.
Péld 29.19
Rabszolgát nem lehet szóval javítani: még hogyha megért is, nem engedelmeskedik.
Péld 29.20
Ha olyan férfit látsz, aki siet a szavával, a bolondnak is több a reménye, mint neki.
Péld 29.21
Aki rabszolgáját kiskorától kezdve kényezteti, végül hálátlannak látja.
Péld 29.22
Az indulatos ember veszekedést támaszt, a forrófejű meg halmozza a vétket.
Péld 29.23
Az embert a gőgje (porig) megalázza, de az alázatost megbecsülés éri.
Péld 29.24
A tolvajjal osztozó gyűlöli életét, hallja az átkot, mégsem tesz jelentést.
Péld 29.25
Az emberfélelem kelepcét állít fel, de aki az Úrban bízik, védelmet lel.
Péld 29.26
Sokan keresik az uralkodó kegyét, de a férfi igaza az Úrtól származik.
Péld 29.27
Az igazak szemében utálat tárgya a gonosz, a gonosz meg irtózik a tisztességestől.
Péld 30
Péld 30.1
A masszai Agurnak, Jake fiának szavai, a férfi mondása Itiel, Itiel és Ukal számára.
Péld 30.2
Igen, oktalanabb vagyok, mint bárki más, nekem még emberi okosságom sincsen.
Péld 30.3
És nem is tanultam én a bölcsességet, hogy enyém lehetne a Szent ismerete.
Péld 30.4
Ki ment föl az égbe és ki jött le onnan? Ki az, aki a szelet a kezébe fogta? És a vizeket ki öntötte tartályba? Ki szabta meg a föld minden határát? Mi a neve, és mi a fiáé, ha tudnád?
Péld 30.5
Isten minden szava színtiszta (igazság), pajzs azoknak, akik hozzá menekülnek.
Péld 30.6
A szavaihoz ne fűzz hozzá semmit, mert különben (egyszer) számadásra szólít, és akkor hazugként ott állsz majd előtte.
Péld 30.7
Csak két dolgot kérek tőled, ne tagadd meg tőlem, mielőtt meghalok:
Péld 30.8
Csalást és hazug szót tarts távol tőlem, s ne adj nekem se nyomort, se gazdagságot! Hadd egyem kimért kenyeremet,
Péld 30.9
nehogy jóllakva megtagadjalak, s azt mondjam: "Ki az az Úr?" Ne menjek lopni sem, mivel szegény lettem, ne gyalázzam meg Istenemnek nevét.
Péld 30.10
Ne rágalmazd a szolgát az ura előtt, különben elátkoz, és meg kell bűnhődnöd.
Péld 30.11
(Jaj a) nemzedéknek, amely átkozza az apját, és nem kíván semmi jót sem az anyjának.
Péld 30.12
A nemzedéknek, amely azt hiszi, hogy tiszta, jóllehet a szennye nincsen még lemosva.
Péld 30.13
A nemzedéknek, amelynek magasan jár a szeme, és lám, milyen gőgös a szeme pillantása!
Péld 30.14
A nemzedéknek, amelynek kardok a fogai, és kések az álla csontjai, hogy a nyomorgókat felfalja a földről, és a szegényeket az emberek köréből.
Péld 30.15
Két lánya van a piócának: "Add ide!" és "Add ide!" Három dolog van, ami telhetetlen, s négy nem mondja soha: "Elég!":
Péld 30.16
az alvilág, a terméketlen anyaméh, a föld, amely nem tud betelleni vízzel, és a tűz, amely soha nem mondja, hogy "Elég!"
Péld 30.17
A szemet, amelyik csúfot űz apjából, s lenézi anyjának élemedett korát, a patak mellékén hollók vájják majd ki, és a sasfiókák fogják felfalni!
Péld 30.18
Három dolog van, amit csodálatosnak látok, és négyet sehogy se tudok megérteni:
Péld 30.19
a sasnak útját az égen, a kígyó útját a sziklán, a hajó útját a mély tengeren, és a férfi útját az asszonynál.
Péld 30.20
Ilyen még a házasságtörő asszony útja is; eszik, megtörli a száját és azt mondja: "Semmi rosszat sem tettem".
Péld 30.21
Három dolog alatt rendül meg a föld, és négy olyan van, amit nem tud elviselni:
Péld 30.22
a szolgát, ha belőle király lesz, a bolondot, ha bőven dúskál a kenyérben,
Péld 30.23
az elhagyott nőt, hogyha férjhez megy, s a rableányt, hogyha úrnőjét megfosztja trónjától.
Péld 30.24
Négy igen apró dolog van a földön, mégis a bölcsek között van a helyük:
Péld 30.25
Olyan nép a hangyák, amelynek nincs ereje, mégis összegyűjtik nyáron élelmüket.
Péld 30.26
A szirti borzok is erőtlen, gyenge nép, mégis a sziklába építik lakásukat.
Péld 30.27
És bár a sáskáknak nincsen királyuk, mégis rendben vonulnak fel.
Péld 30.28
Kézzel is meg lehet fogni a gyíkot, mégis a királyok házában tanyázik.
Péld 30.29
Hárman vannak, akik szépen lépegetnek, és négyen délcegen:
Péld 30.30
az állatok hőse az oroszlán, amely senki előtt meg nem futamodik;
Péld 30.31
a kakas, amely a tyúkok között büszkélkedik, a bak, amely a nyájat vezeti, és a király, aki beszédeket intéz a néphez.
Péld 30.32
Ha olyan buta voltál, hogy nagyra légy, - vagy ilyet fontolgattál -, tedd a kezed a szádra!
Péld 30.33
Mert ha a tejet köpülöd, vaj lesz belőle, ha nyomod az orrod, vér jön ki belőle, így ha haragot szítasz, viszály támad.
Péld 31
Péld 31.1
Lamuelnek, Massza királyának szavai, amelyekkel az anyja oktatta:
Péld 31.2
Mi van veled, fiam, méhemnek magzata, fogadalmam fia?
Péld 31.3
Erődet ne add az asszonyoknak, sem részedet a királyok megbuktatóinak.
Péld 31.4
Nem illik a királyhoz, Lamuel, nem illik a királyhoz bort inni, sem a fejedelemhez erős italra vágyni.
Péld 31.5
Aki iszik, megfeledkezik a törvényről, és megcsorbítja az elnyomottak jogát.
Péld 31.6
A kétségbeeső kapjon erős italt, és a bort az elkeseredettnek adjátok.
Péld 31.7
Hadd igyék, aztán felejtse nyomorát, és ne gondoljon többé a kínjaira.
Péld 31.8
Nyisd ki a szádat ahelyett, aki néma, a gyámoltalanok ügye védelmében.
Péld 31.9
Nyisd ki a szádat és dönts igazságosan, szerezz érvényt a szegény s elnyomott igazának!
Péld 31.10
Derék asszonyt ki talál? Értéke a gyöngyét messze meghaladja.
Péld 31.11
Férje (egész) szívével ráhagyatkozik, és nem jár rosszul vele.
Péld 31.12
Mindig a javára van, sose a kárára, életének minden napján.
Péld 31.13
Előteremti a gyapjút és a kendert, és mindent beszerez, ügyes kézzel.
Péld 31.14
Olyan, mint a kalmárok hajója: messze földről szállítja az élelmet.
Péld 31.15
Bár még éjszaka van, már fölkel, és ellátja a háza népét eledellel, szolgálólányait egy egész napra valóval.
Péld 31.16
Szántóföld után néz és meg is szerzi, szőlőt telepít a keze munkájából.
Péld 31.17
Jól körülköti derekát az övével, és nekifeszíti karját a munkának.
Péld 31.18
Tudja, hogy jó hasznot hajt, éjnek idején sem alszik ki lámpája.
Péld 31.19
Kinyújtja a karját a guzsaly után, és a kezével megfogja az orsót.
Péld 31.20
Kiterjeszti kezét az elnyomott fölé, a szűkölködőnek meg a karját nyújtja.
Péld 31.21
Nem kell féltenie háza népét a hótól: egész háza népét ellátta kettős ruhával,
Péld 31.22
és takarókat is csinált magának. Ruhája bársonyos len és bíbor gyapjú.
Péld 31.23
Férjét a kapuknál igen nagyra tartják, hogyha tanácsban ül az ország véneivel.
Péld 31.24
Ingeket is készít és eladja őket, öveket is árul a kereskedőnek.
Péld 31.25
Az erő érzete veszi körül, vidáman néz a jövendő elé.
Péld 31.26
Ha kinyitja a száját, bölcsen beszél, jóságos tanítás (árad) a nyelvéről.
Péld 31.27
Szemmel tartja háza népének munkáját, a tétlen lustaság nem kenyere.
Péld 31.28
Kiállnak fiai, s boldognak hirdetik, a férje is fölkel és így dicséri:
Péld 31.29
"Sok asszony megmutatta, milyen derék, de te felülmúlod őket, mind valamennyit!"
Péld 31.30
Csalfa dolog a báj, a szépség mulandó, de az okos asszonynak kijár a dicséret.
Péld 31.31
Magasztaljátok keze munkájáért, a városkapuknál dicsérjék tetteit!