A mû megszületése csak a kezdete annak, hogy életre keljen, megjelenjen valahol. A szerkesztõi munkáról, a kiadói döntések hátterérõl még azok sem igazán tudnak túl sokat, akiknek írásuk vagy kötetük jelenik meg. Az elutasító levelekben többnyire nem szerepelnek a kifogások, az útmutatások, a szerkesztõi ajánlások. Nem tudjuk, hogyan szerkesszünk meg egy kéziratot, milyen formai követelményeknek kell eleget tenni ahhoz, hogy már az elsõ kézhezvételkor bizalmat ébresszen írója iránt. Mi a kézirat sorsa egy-egy kiadóban? Ki olvassa el elõször, és ki dönt felõle? Milyen szempontokat vesznek figyelembe a könyvkiadók és ezzel szemben / e mellett a lapszerkesztõk?
Az általános információk mellett bepillanthatnak egy-egy kiadó és/vagy lap belsõ mûködési folyamataiba, munkájába.
Az elõadássorozattal szeretnénk elõsegíteni, hogy azok, akik szépirodalmi szövegeket hoznak létre, tisztában legyenek a kiadók és szerkesztõk diktálta formai és tartalmi elvárásokkal, ismerjék a megjelenéshez vezetõ út minden lépcsõfokát, kapcsolatba kerülhessenek és személyes benyomásokra tehessenek szert a szövegeikrõl döntõ szerkesztõkrõl, illetve betekintést nyerjenek a szerzõi jogok, a szerzõdéskötés gyakorlatába.
Az elõadók:
Csordás Gábor - kiadóvezetõ, igazgató, szerkesztõ, címzetes egyetemi docens - Jelenkor Kiadó
Csuhai István - szerkesztõ - Élet és Irodalom
Grecsó Krisztián - szerkesztõ - Élet és Irodalom
Gyuricza Eszter - kiadóvezetõ - Alexandra Kiadó szerkesztõje
Huszti Gergely - irodalmi vezetõ, szerkesztõ - Ulpius-ház kiadó
Sárközy Bence - szerkesztõ, Magvetõ Kiadó
Irodalmi jelen szerkesztõje
Szerzõi jogi ügyvéd A TÉMÁK: A szerkesztõ és a szerkesztõség munkatársainak feladatai, tevékenységi területei Milyen feladatai vannak a szerkesztõnek?
Mi a feladata egy könyvkiadóban/szerkesztõségben a technikai szerkesztõnek, lektornak, korrektornak, olvasószerkesztõnek, tördelõnek?
Meddig mehet el a szerkesztõ, és meddig kell elmennie egy szöveg gondozásában?
A szerkesztõség, a kiadó megkeresése
Kihez érkezik a kézirat, ha központi email címre küldjük? Ha postán küldjük, akkor kinek címezzük?
Mennyi idõ alatt válaszolnak a kiadók, szerkesztõségek a hozzájuk beérkezõ, meg nem rendelt kéziratokra?
Meddig érdemes türelmesen várni, mikor lehet rákérdezni és hogyan, hogy olvasták-e, van-e valami visszajelzés a munkánkkal kapcsolatban?
Fizetnek-e honoráriumot, ha az embernek megjelenik egy írása, verse? Nagyságrendileg ez jelenleg mekkora, miben mérik? (flekkszám, karakterszám stb.)
Ha egy folyóiratban vagy antológiában jelenik meg írásunk, akkor az máshol közölhetõ-e párhuzamosan?
A saját szerkesztõség, kiadó gyakorlata: hányan dolgoznak, milyen kialakult szabályok szerint osztják meg a munkát, milyen alapelv mentén jelentetnek meg kötet/írást.
A kézirat jellemzõi, avagy a közlésre elõkészítõ munka
Az ideális kézirat formai jellemzõi (számítógéppel szerkesztett, postán vagy e-mailen beküldött, netán mindkettõ, betûtípus, sorköz, mennyire legyen megszerkesztve, stílusok használata stb.)
Mik a leggyakoribb hibák, amiket biztosan javítania kell a szerkesztõnek? (mire figyel a szerkesztõ: pl. idézõjelek használata, hivatkozások, egyéb szerzõk, címek pontos idézése, jellemek alakulása, idõsíkok stb. emellett hogyan könnyíthetjük meg a munkáját)
Találkozik-e a szerzõ a szerkesztõvel? Hogyan állnak kapcsolatban, milyen munkamódszerek léteznek a kézirat-elõkészítésében? KÉRJE A MESTERKURZUS RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓJÁT ÉS JELENTKEZÉSI LAPJÁT >>> |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!