Megtalálták Caracalla lábát Lussoniumban?
2009-10-16
A Paks határában elhelyezkedő egykori római katonai erőd, Lussonium lakosai feltehetően a 2-3. század fordulóján állították császáruknak hűségük jeléül azt a szobrot, amelynek bal lábát megtalálták a város feltárása során.
A lelet nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű - mondta el a kutatási program vezetője, Visy Zsolt.
A Pécsi Tudományegyetem professzora a paksi Városi Múzeum kőtárában számolt be a szenzációs leletről szerdán. Elmondta, hogy a cipő mintázatából következtetnek arra, hogy a 2-3. század fordulójából származik a lelet. Ehhez foghatót hazánkban 1975-ben Dunaszekcsőnél találtak: akkor Marcus Aurelius szobrának feje került elő. A mostani, bizonyosan nem őt ábrázolja, hanem egy másik császárt - mondta a professzor. Feltételezése szerint Septimius Severus vagy valamelyik fia - elsősorban Caracalla - szobráról lehet szó, de ezt a későbbi vizsgálatoknak kell igazolni.
A lelet azért különleges, mert csupán egy ép bronzszobor maradt fenn, egy szintén Marcus Aurelius tiszteletére állított lovasszobor, Rómában. Többnyire töredékekre bukkannak csupán, mert a későbbi korokban a bronzszobrokat beolvasztották és más tárgyak készítésére használták - fejtette ki a régész. A Paksnál talált lelet a Római Birodalom egészét tekintve is a legjelentősebbek közé tartozik.
Visy Zsolt elmondta, hogy a töredékekből és nagyobb számban fellelhető kőszobrokból tudnak arra következtetni, hogy milyenek voltak a császárok bronzból készült másai. A lépő alakokat egy kőből készült talapzatra szerelték vascsapokkal, amelyek nyomai a mostani darabon is láthatóak. A posztamensre írták az ábrázolt uralkodó nevét, címeit és azok nevét, akik készítették a szobrot. A szakember beszélt arról, hogy főként városokban és katonai táborokban tisztelegtek ily módon a császár előtt, a szoborállítás az uralkodó iránti hűséget jelképezte.
A leletet Fazekas Ferenc, a terepmunkát irányító régész találta az idei, két hónapon át tartó ásatások utolsó napján. A Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanársegédje elmondta, hogy a különleges leletet kollégája, Szabó Antal bontotta ki. Egy több, mint 70 centiméteres szinte sértetlen darabról van szó, a császári szobor bal lábáról térdtől talpig. A leletet megvizsgálják, konzerválják és a paksi Városi Múzeumba kerül, hasonlóan a Lussonium területéről származó eddigi ásatási anyaghoz. Miután értékes ritkaságról van szó, páncélszekrényben őrzik és hasonló óvintézkedések mellett mutatják majd be - mondta el a múzeum igazgatója Váradyné Péterfi Zsuzsanna.
Paks határában éppen negyven évvel ezelőtt talált egy római katonai diplomát Visy Zsolt; ez a katonai erőd létére utalt. A területen a paksi önkormányzat támogatása és a pécsi egyetem szakmai irányítása mellett húsz éve folyik rendszeresen feltáró ásatás. Az önkormányzat 2003-ban kezdte meg az erőd helyreállítását. Elsőként a római erőd déli kapujának, az ettől északra fekvő kaszárnya épületnek és későrómai kiserődnek a műemléki helyreállítása történt meg. Később elkészült az erődfal és a kaputorony. A tervek szerint az ásatásokat és a helyreállítást is folytatják.
A Pécsi Tudományegyetem professzora a paksi Városi Múzeum kőtárában számolt be a szenzációs leletről szerdán. Elmondta, hogy a cipő mintázatából következtetnek arra, hogy a 2-3. század fordulójából származik a lelet. Ehhez foghatót hazánkban 1975-ben Dunaszekcsőnél találtak: akkor Marcus Aurelius szobrának feje került elő. A mostani, bizonyosan nem őt ábrázolja, hanem egy másik császárt - mondta a professzor. Feltételezése szerint Septimius Severus vagy valamelyik fia - elsősorban Caracalla - szobráról lehet szó, de ezt a későbbi vizsgálatoknak kell igazolni.
A lelet azért különleges, mert csupán egy ép bronzszobor maradt fenn, egy szintén Marcus Aurelius tiszteletére állított lovasszobor, Rómában. Többnyire töredékekre bukkannak csupán, mert a későbbi korokban a bronzszobrokat beolvasztották és más tárgyak készítésére használták - fejtette ki a régész. A Paksnál talált lelet a Római Birodalom egészét tekintve is a legjelentősebbek közé tartozik.
;)
Visy Zsolt elmondta, hogy a töredékekből és nagyobb számban fellelhető kőszobrokból tudnak arra következtetni, hogy milyenek voltak a császárok bronzból készült másai. A lépő alakokat egy kőből készült talapzatra szerelték vascsapokkal, amelyek nyomai a mostani darabon is láthatóak. A posztamensre írták az ábrázolt uralkodó nevét, címeit és azok nevét, akik készítették a szobrot. A szakember beszélt arról, hogy főként városokban és katonai táborokban tisztelegtek ily módon a császár előtt, a szoborállítás az uralkodó iránti hűséget jelképezte.A leletet Fazekas Ferenc, a terepmunkát irányító régész találta az idei, két hónapon át tartó ásatások utolsó napján. A Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanársegédje elmondta, hogy a különleges leletet kollégája, Szabó Antal bontotta ki. Egy több, mint 70 centiméteres szinte sértetlen darabról van szó, a császári szobor bal lábáról térdtől talpig. A leletet megvizsgálják, konzerválják és a paksi Városi Múzeumba kerül, hasonlóan a Lussonium területéről származó eddigi ásatási anyaghoz. Miután értékes ritkaságról van szó, páncélszekrényben őrzik és hasonló óvintézkedések mellett mutatják majd be - mondta el a múzeum igazgatója Váradyné Péterfi Zsuzsanna.
Caracalla
Paks határában éppen negyven évvel ezelőtt talált egy római katonai diplomát Visy Zsolt; ez a katonai erőd létére utalt. A területen a paksi önkormányzat támogatása és a pécsi egyetem szakmai irányítása mellett húsz éve folyik rendszeresen feltáró ásatás. Az önkormányzat 2003-ban kezdte meg az erőd helyreállítását. Elsőként a római erőd déli kapujának, az ettől északra fekvő kaszárnya épületnek és későrómai kiserődnek a műemléki helyreállítása történt meg. Később elkészült az erődfal és a kaputorony. A tervek szerint az ásatásokat és a helyreállítást is folytatják.
Múlt-Kor.hu/MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!