Halotti beszéd és könyörgés (1192–1195 között)

Halotti beszéd és könyörgés (1192–1195 között) Egykori feltehetõ olvasat: Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isá, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës aduttå valá neki påråadicsumot házoá. Ës mënd pårådicsumben valou gyimilcsëk- tül mondá neki élnië. Hëon tilutoá ût igy fá gyimilcsétûl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik: iså, ki napon ëmdöl az gyimilcstûl, hålálnek håláláål holsz. Hådlåvá holtát terömtevé Istentûl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüi- nek, ës ëvék az tilvot gyimilcstûl. Ës az gyi- milcsben hålálu evék. Ës az gyi- milcsnek úl keseröü valå vizë, hugy turkolåt migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd û fajánek hålálut ëvék. Haraguvék Isten, ës vetevé ût ez munkás világ belé: ës lëün hålálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd û nemének. Kik azok? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: iså, ës nüm igy embër múlhatjå ez vermöt, iså mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson û neki, ës kegyigy- gyën, ës bulcsásså mënd û bûnét! Ës vimádjok szen[t] åhszin Máriát ë boudog Miháël århångyëlt ës mënd ångyëlkot, hugy vimádjanak érëttë! Ës vimádjok szent Pétër urat, kinek adot hatalm oudaniå ës këtnië, hogy oudjå mënd û bûnét! Ës vimádjok mënd szentököt, hugy lëgyenek neki segéd Uromk szinë eleüt, hugy Isten iü vimádságok miá bul- csásså û bûnét! Ës szobodohhå ût ürdüng ildetüitûl ës pukul kínzatujátúl, ë vezessë ût pá- rådicsum nyugalmå belí, ës adjon neki münyi uruszág belé utat ës mënd jouben részët! Ës kíássátuk Uromkhuz hármúl: kyrie eleison! Szerelmes brátim! vimádjomuk ez szëgín embër lilkíért, kit Úr ez napon ez hamus világ timnücë belõl menté, kinek ez napon tëstét tömetjök; hogy Úr ût këgyilméhel Ábråám, Izsák, Jåkob kebelében helhezjë; hugy bírságnap jutván mënd û szentëi ës ünüttei küzëkön jou felõl johtatniå íleszjë ût! Ës tiü bennetük. Clamate ter: kyrie eleison! Értelmezés: Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté kezdetben [Úr] mi õsünket, Ádámot, és adta vala neki paradicsomot házzá. És mind[en] paradicsomban való gyümölcsök- tõl monda neki élnie. Csupán tiltá õt egy fa gyümölcsétõl. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, [a]ki napon eendel az[on] gyümölcstõl, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtõ Istentõl, de feledé. Engede ördög inteté- nek, és evék az[on] tiltott gyümölcstõl, és az[on] gyümölcs- ben halált evék. És az[on] gyü- mölcsnek oly keserû vala leve, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de mind[en] õ fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté õt ez munkás világba: és lõn halálnak és pokolnak martaléka, és mind[en] õ nemének. Kik azok? mi vagyunk. [A]hogy is ti látjátok szemetekkel: Bizony, egy ember sem kerülheti el ez vermet, bizony, mind ahhoz járó vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon õneki, és kegyelmez- zen, és bocsássa mind[en] õ bûnét! É imádjuk Szent Asszony Máriát és Boldog Mihály arkangyalt és mind[en] angyalokat, hogy imádjanak érte! És imádjuk Szent Péter urat, akinek ad[at]ott hatalom oldania és kötnie, hogy oldja mind[en] õ bûnét. És imádjuk mind[en] szenteket, hogy legyenek neki segedelmére Urunk színe elõtt, hogy Isten õ imádságuk miá bo- csássa õ bûnét! És szabadítsa õt ördög üldözésétõl és pokol kínzásától, és vezesse õt pa- radicsom nyugalmába, és adjon neki mennyországba utat, és mind[en] jóban részt! És kiáltsátok Urunkhoz háromszor: kyrie eleison! Szerelmes Testvéreim! imádjunk e szegény ember lelkéért, [a]kit Úr e napon e hamis világ tömlöcébõl mente, [a]kinek e napon testét temtejük, hogy Úr õt kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob kebelében helyezze, hogy bírságnap jutva mind[en] õ szentei és kiválasztottai között jobb felõl iktatnia élessze fel õt! És tibennetek. Clamate ter: kyrie eleison! Forrás: Szöveggyûjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor. Szerkesztette: Madas Edit. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992, 317–318. Benkõ Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvû szövegemlékei. Budapest, 1980, 47–49, 55–57. alapján.