Keresés ebben a blogban

Betöltés...

Tollforgató Irodalmi Lap Blog

Válogatások az Internetről.

A blogban pályázatokról, rendezvényekről, és hirdetésekről tájékozódhat, valamint zenét hallgathat, videót nézhet, és az interneten megjelent hivatalos műveket olvasgathatja. Ha folytatni akarja a mű olvasását, akkor kattintson a szöveg címére!

Az alsó sávban weboldalakat, videósávot, és híroldalakat talál!

A fő oldalunkat itt találhatja:

Az alkotásokat a tollforgato.lap@gmail.com és a tollforgato.lapcsoport@gmail.com címre várom! Köszönöm, hogy megtiszteled az olvasóidat az alkotásokkal, a türelmeddel és a tanításaiddal!

Keresd meg a jobb oldalon a rejtett linkű, vagy lent a középen látható Chat-falat! Beszélgess, vitatkozz irodalomról, művészetről, történelemről, régészetről, vagy írástörténetről, logikáról, másról oldalainkon!


Új aloldalaink nyíltak:

Látogass el új blogunkra is!


A fiók nem Adsense fiók, támogatókat keresek!

2010. július 5., hétfő

A Vitézi Rend története

A Vitézi Rend gondolata az ezeréves történelmi múlt alapjára épült, gyökerei visszanyúlnak nemzeti fejlődésünk legrégibb korszakaiba. A vitézi tetteket Magyarország királyai Szent István óta nemességgel és földbirtokkal jutalmazták. Szent István hűbéri rendszerében az adománybirtok célja a katonai szolgálat biztosítása volt.

II. Endre megkezdte a kisbirtokos vitézi osztály kialakítását, IV. Béla megerősítette a harcoló hűbéres vitézi elemet. Igen sok érdemes harcost emelt vitézi rangra. Az Árpádok alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül a hadirendszer és ezzel párhuzamosan a vitézi osztály is. Rövid háromszáz esztendő alatt kialakult egy közjogi jellegű nemesi rend. IV. Béla már erre az erős nemességre támaszkodhatott az ország felépítésének munkájában.


A lovagi szellem már az Anjouk korában nagy tért hódított. Róbert Károly 1326-ban ötven vitézzel megalapította a SZENT GYÖRGY lovagrendet, amely a király, a haza és az egyház védelmére alakult.

Zsigmond király 1408-ban alapította a magyar vitézségen alapuló második rendet, a magyar SÁRKÁNY rendet. A lovagok fő feladatuknak a lovagi szellem ápolását, a belső viszályok, a pártoskodások elhárítását és a hit védelmét tekintették.


A középkor a vitézi magatartást és megjelölést a legelső világi tisztségnek tekintette. Az igazi vitéz az özvegyek és árvák védője és az igazság bajnoka, valamint istenfélő ember volt.

A székelység, a szabad hajdúk, a jászok és a kunok hősi magatartásuk alapján különleges kiváltságban részesültek. A katonai és vitézi teljesítménnyel egybekötött földbirtok gondolata a történelem folyamán alakult ki.

A vitézi eszme tovább emelkedett a történelmünkben. Így a VITÉZI REND életre hívása is a magyar történelem alakulásának természetes folytatása.


Az első világháború ismét időszerűvé tette a vitézi magatartás jutalmazását, ezért vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó (1920-1944) a hősi magatartás erényére emlékeztetve, a VITÉZI REND (V. R.) megalapításával újjáélesztette a hagyományokat.

Olyan egyéneket avattak vitézzé, akik a harctereken és a nemzeti felkelések alatt példaadó, személyes bátorsággal állták meg a helyüket, magas kitüntetésben részesültek, vagy önfeláldozó bátorsággal párosult kiváló nemzetszolgálatban tűntek ki. Az igénylőket vitézi telekkel is jutalmazta.


Társadalmi állásra és rangra való tekintet nélkül a Vitézi Rend tagjai lehettek mindazok, akik az előírt feltételekkel rendelkeztek. A követelmények, a jogok és kötelességek egyenlőek voltak, a rend tagjai egyforma jelvényt viseltek, és ezáltal a Vitézi Rend nemes értelemben demokratikus jelleget is nyert.

A Vitézi Rend kerete, a vitézi cím, az avatás és a vitézi telekadományozás, valamint a várományosi jog a régi lovagrendek hű másaként felelevenítette azok hagyományait is.


A szovjet megszállást követően a Vitézi Rend Magyarországon nem működhetett, tevékenységét 1945-ben a kormány betiltotta.

A győztes hatalmak Horthy Miklóst tanúként hallgatták ki a nürnbergi perben. Vádat ellene nem emeltek. Sztálin sem. Emigrációs tevékenységéről önként mondott le "a megosztás elkerülése érdekében". A Vitézi Rend hontalanságban történő újjászervezését 1953-ban vitéz Sónyi Hugó, az NSZK-ban lakó ny. vezérezredes, a honvédség volt főparancsnoka kezdeményezte, akit Horthy 1956. június 18-án megbízott a főkapitány helyettesi teendők ellátásával. amikor a lengyelek megmozdulása felvetette a magyar forradalom kitörésének lehetőségét. A kormányzónak a forradalmunk leverése után bekövetkezett halála és Sónyi súlyos betegsége s elhalálozása új helyzetet teremtett a hontalanságban élő vitézek előtt.


Horthy 1957. februárban bekövetkezett halála után a Vitézi Rend nyugaton lévő tagjai felkérték az 1921. augusztus 21-én elsőként avatott vitézt, vitéz József Ágost tábornagy királyi herceget, hogy választás céljából hívja össze a nyugaton élő vitézeket.

A Vitézi Rend törvényhozó testületének, a Vitézi Széknek megválasztását követően a Rend újra megkezdte tevékenységét.

A Vitézi Szék vitéz József Ágost tábornagyot választotta meg a Rend főkapitányának. Az ő érdeme, hogy a Vitézi Rendet 1962-ben felvették a nemzetközi lovagrendek sorába.


A Nemzetközi Genealógiai és Heraldikai Kongresszus és az annak hatáskörébe tartozó Lovagrendek Nemzetközi Bizottsága 1962-ben Edinburghban nemzetközileg elismerte a Vitézi Rendet és hivatalos kiadványában a Register of Orders of Chivalry-ben 1964-ben ezt kihirdette. Hivatalos elnevezése: The Knightly Order of Vitéz (A Vitézek Lovagrendje). Jogforrásul, illetve legfőbb védnökéül a magyar Szent Koronát ismerte el.

A második főkapitány halála után a Vitézi Szék a Tatár-hágó II. Világháborús védőjét, főcserkészt, az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus szervezőjét, vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredest választotta meg főkapitánynak, aki 85 éves korában, 1977-ben erről a tisztségről betegsége miatt lemondott.


A Vitézi Szék 1977. december 3-án vitéz József tábornagy, királyi herceg unokáját, vitéz József Árpád királyi herceg főkapitány-helyettest választotta meg a Rend negyedik főkapitányává, aki ezt a tisztségét 1993. július 1-éig viselte és ezután előbb a Vitézek Lovagrendjének Nagymestere, majd a Vitézi Rend Legfőbb Előjárója címet adományozta részére.

A Vitézi Szék 2003. február 4-én tartott ülésén meghozott határozatával visszatért a Rend eredeti - vitéz nagybányai Horthy Miklós által megteremtett – szervezeti állapotához, mely szerint a Rend vezetője a főkapitány és ezzel egyidejűleg a legfőbb előjárói tisztséget megszüntette.


A Vitézi Szék 1983. szeptember 17-én - a Vitézi Rend eredeti jellegének megtartása mellett - nemzetvédelmi tagozatot létesített. Ebbe a tagozatba kívánta felvenni mind a hazánkban, mind a külföldön élő magyarság kiváló, a nemzet szempontjából értékes személyiségeit, akik a Rendért is értékes szellemi munkát végeztek.

Az ötödik főkapitány személyében vitéz Radnóczy Antal nyugállományú dandártábornok főkapitányra a Rend hazatelepítésének nehéz feladata hárult, töretlen hittel és buzgalommal látott a rendkívül bonyolult feladathoz.

Az elnyomás éveiben megrendült rendi öntudat helyreállításában érdemei elévülhetetlenek. A főkapitányi tisztséget 1993. július 10-től 2003. április 28-án bekövetkezett haláláig töltötte be.


A Vitézi Szék 2003. szeptember 25-én vitéz Hunyadi László helyettes főkapitányt választotta a Rend hatodik főkapitányának.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!