Kui János: LENDÜLET

    
Kui János:
LENDÜLET


Lendülettel indul a nap,

Aki siet, jó munkát kap.

A hidegben nem dolgozom,

Amit vesztek, majd behozom.


Lendület van a munkámban,

A nagyvilág szeme rajtam.

Úszok, mint a hal a vízben,

Olyan jó dolgom van nékem.


Élvezek én minden munkát,

A fénnyel telt napsugarát.

A munkát nem erőltetem,

Ne fogyjon a lendületem!


Mert ha gyengül a mozgásom,

Lendületes lesz a károm.

Lendülettel messzeérek,

De hozzátok visszatérek.


S lendülettel megy a dolog,

Betegséggel nem nyafogok.

Egészséges a lendület,

Jól dolgozni csak úgy lehet.


Olykor derűs a hangulat,

Táncolnak a napsugarak.

Napsütésben telik a nap,

Halak úsznak a víz alatt.?


Nem gyengül a lendületem,

Magamnak meg nem engedem.

A fejemen sok a munka,

Nem utazhatok Sopronba!


Elfáradok, nincs lendület,

Vannak, akik nem pihennek.

Éjszaka is munkálkodnak,

De soha el nem váradnak.


Ennyit ér a lendületem,

Néha vele eldicsekszem.

Lendületre alapozok,

És lendülettel dolgozok.


Nagy szükség van a munkámra,

Melyben lendület a párja.

Rájövök az igazságra,

Lendületnek nincsen párja.


A lendület sokáig tart,

Az jellemez minden magyart.

A lendület igen fontos,

Ketten vagyunk egy jó páros.