Keresés ebben a blogban

2019. december 2., hétfő

Roman Győző: Kolozsvári utcakő



Kolozsvári utcakő






Van szebb köve is Kolozsvárnak,

mohásabb és patinásabb.

De e kis követ azért

nem adnám senki másnak.



Ő kísér mikor útra kelek,

ő fogad ha visszatérek

és türelmesen kivárja,

ha bármit is megigérek.



Szürke és kicsit kopott,

egyszerűen mindennapi.

Nem kell nála attól félni,

hogy ellopja majd valaki.



De én tudom, hogy ő ott van.

Talpam érez, szívem észlel.

Akárhányszor csak elmegyek

mosolyog megviselt éllel.



S bár körötte minden álom,

villák, paloták és parkok.

Nekem ő a Kolozsvárom,

Látván tudom: itthon járok!





1 megjegyzés:

  1. De jóóó! :) Ez konkrétan az én fiatalkoromat juttatja eszembe, mennyi sokszor bóklásztam Kolozsvár belvárosának utcáiban és csak bámultam magam elé, el-elelmélkedve a sokszáz éves köveken és a magyar kori csatornafedeleken :) nagyon tudok azonosulni a vers soraival. :)

    "Nekem Ő a Kolozsvárom, láttán tudom: itthon járok!"

    http://tollforgatoirodalmilap.blogspot.com/2019/12/roman-gyozo-kolozsvari-utcako.html https://hu.flatfy.com/

    VálaszTörlés

Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!