Keresés ebben a blogban

Betöltés...

Tollforgató Irodalmi Lap Blog

Válogatások az Internetről.

A blogban pályázatokról, rendezvényekről, és hirdetésekről tájékozódhat, valamint zenét hallgathat, videót nézhet, és az interneten megjelent hivatalos műveket olvasgathatja. Ha folytatni akarja a mű olvasását, akkor kattintson a szöveg címére!

Az alsó sávban weboldalakat, videósávot, és híroldalakat talál!

A fő oldalunkat itt találhatja:

Az alkotásokat a tollforgato.lap@gmail.com és a tollforgato.lapcsoport@gmail.com címre várom! Köszönöm, hogy megtiszteled az olvasóidat az alkotásokkal, a türelmeddel és a tanításaiddal!

Keresd meg a jobb oldalon a rejtett linkű, vagy lent a középen látható Chat-falat! Beszélgess, vitatkozz irodalomról, művészetről, történelemről, régészetről, vagy írástörténetről, logikáról, másról oldalainkon!


Új aloldalaink nyíltak:

Látogass el új blogunkra is!


A fiók nem Adsense fiók, támogatókat keresek!

2011. június 19., vasárnap

Apáti Ferenc Cantilénája[1] (1520 körül)

Apáti Ferenc Cantilénája[1]
(1520 körül)

1. Félelmes szüőnek[2] engem alejtátok[3] , 
Régi jó barátim nekem kik valátok, 
Gyakorta szép szóval hozzám járolátok, 
Engem megcsalátok.

2. Reméntelen dolog, ki hazugnak hiszen,
Mert szép beszédével csak szót tőled veszen; 
Avagy túl másfelől ellenséged leszen, 
Rajtad szégyent teszen.[4]

3. Azok nem gondolnak ez ily beszédekkel, 
Ki magokot kelletik hízelkedésekkel, –
Nyájason beszélnek ő fejedelmekkel, 
Elvesznek[5] nyelvekkel.

4. Nagy urak, kik vagytok! Szólok, ne bánjátok: 
Fejér, szép ezüstös, ékes tü szablyátok, 
Vele pogán népet, kérlek, ne vágjátok, 
És tü ne bántsátok.

5. Csíntalan dolgokat tü ne szerezzetek, 
Fodor hajatokot meg se félöljétek; 
Diákok elmentek[6] , leányokat néztek, – 
Szégyenséggel[7] nősztök.[8]

6. Ügyedet ne viseljed egyházi papokkal, 
Mert ha bevéteté magát nyájasságra, 
Nem kell neki pénzed, vigad leányodval, 
Megcsalnak szavokkal.

7. Serényen futamnak táncban az leányok, 
Nyilván ott meglátjuk az ő jámborságit, 
Szertelen ha leend az ő jámborságok, 
Ott elholl pártájok.

8. Csepkék[9] , házatoktól messze ne lépjetek, 
Időnek javában tikot ültössetek: 
Szemérem kapálni! Bölcsőt rengessetek, 
Avval elélhettek.

9. Sámsonnak alejtá az pór önnönmagát, 
Látod nagy haragját, nem tiszteli urát; 
Fogjad meg szakállát, vedd csak el jószágát, 
Megalázza magát.

10. Azkort az papoknak vala tisztességek, 
Mikoron egészlen áll vala szerzetek; 
Távol vala tőlök gallérus köntösök, 
Veres beretájok.[10]

11. Pénztől elfutamtak, szűrben beöltöztek, 
Szépen ha beszélnek, keveset nem vesznek, 
Foréntokot kérnek, ládában győjtnek, 
Vele nem épejtnek.

12. Az régi jó kerályok míglen országlának, 
Igazak valának az szegén országnak; 
Az szent koronának híven szolgálának, 
Avval áldozának.

13. Tennie kellene ezt az nagy uraknak!
Hogy sok lika vagyon erdőn az ravasznak, 
Nincs birodalma rajta agaroknak, 
Halál az nyulaknak.

14. Igen kevés hajok, számtalan jószágok, 
Erős regulájok, kevés zsolozsmájok, 
Bársonyos szolgájok, fekete kápájok 
Az apát uraknak.

(Peer-kódex 337-342 – RMKT I2 491-493)

[1] A Zala megyei középnemesi származású költő az első magyar verses szatíra szerzője. Szellemes csipkelődéssel fest körképet a Mohács előtti magyar társadalomról. Nevét a versfőkben örökítette meg. A Cantilena verselése négyütemű tizenkettes középcezúrával, strófái három tizenkét szótagú és egy hat szótagú sorból állnak, négyes rímmel.
[2] szívűnek
[3] gondoltatok
[4] kárt, bajt okoz
[5] elvesztenek
[6] esetleg: Diákokkal mentek
[7] esetleg: szegénységgel
[8] nősültök, nővel közösültök
[9] itt: paraszt menyecske
[10] birétum, papi süveg

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!