Francois Villon: Kettős ballada (Double Ballade)

Olvastam bölcsek tanait,
S azt, hogy "Inimicum putes,
Qui te praesentem laudabit."
Hanem ki szólani merész,
Annak mást is sugall az ész: -
Kincsét a szív csak bontsa ki,
Hogy látva lássa, aki néz!
A jóról jót kell mondani.

Keresztelő Szent János is
Így tett a Bárányról hitet;
S bizony nem volt e szó hamis:
Sereglettek az emberek,
András is Jézus híve lett
- Bár előbb azt se tudta, ki -
S buzgón zengett dicséretet...
A jóról jót kell mondani.

Ó, gyermek, Krisztus követe,
Megemlékszel mindenkiről,
akit Fortúna kereke
Alulra fordít s összetör.
Sírom mélységes.mélyiről,
Tudom, Te hoztál újra ki.
Áldott, amely viselt, az öl!
A jóról jót kell mondani.

Az Úr előtt hitet teszek,
Halott volnék azóta én,
Ha nem születsz, kicsiny gyerek,
Malaszttal teljes jövevény.
Élednek tőled a szegény
Élő-halottnak roncsai.
Elönti szívem új remény.
A jóról jót kell mondani.

Örökre jobbágyod vagyok:
Teljes szívvel szolgállak én,
Mert bölcs törvényre hallgatok.
Nincs kín - akármilyen kemény -
Nincs gyász - akárhogy mar belém-
Mely meg tudhatna rontani:
Tiéd a lelkem, nem enyém.
A jóról jót kell mondani.

Ó, békesség egy útja Te,
Bizalmamat beléd vetem.
Ó, kegyelemnek kútfeje,
Erőt veszel te vétkemen.
Soha ne szűnjek énekem
Hálás lélekkel ontani:
A refrén szóljon végtelen:
A jóról jót kell mondani.

Ajánlás

Hercegnő, zenglek szüntelen,
Én nyomorult sehonnai,
Mert tőled kaptam életem:
A jóról jót kell mondani.

3

Te mindenek fölött dicső!
Istennek méltó műve, Te!
Sok virtusban bővelkedő:
Ép test, ép lélek szép frigye!
Te jószerencse gyermeke:
Rubinnál fénylőbb tiszta ész!
Catóról száll a bölcs ige:
"Patrem insequitur proles."

Rendíthetetlen menedék,
Emberfeletti erejű!
Mint ki harminchat telet ért,
Nem vagy gyermekként együgyű.
Költőd hozzád örökre hű
(Ezt senki sem tilthatja meg!)
A példaszó örökbecsű:
"Derék anya- derék gyerek."

Ahány szavam, azt mondja mind:
"Nova progenies coelo"
- A költő éneke szerint -
"Iamiam demittitur alto."
Te bölcs Cassandra, szép Echo,
Szűz Lucrécia, jó Judit -
Vallom, Te vagy nemes Dido:
Egyetlen úrnőm holtomig!

Ég adjon, drága hajadon,
Hosszú és boldog életet!
Ne érje semmi bántalom
Azt sem, ki téged szeretett! -
Térdet, fejet hajtván neked,
Holtáig nem hagy el soha
(Az Isten úgy segélje meg!)
Szegény deákod: Francois.

(Mészöly Dezső fordítása)