Keresés ebben a blogban

Betöltés...

Tollforgató Irodalmi Lap Blog

Válogatások az Internetről.

A blogban pályázatokról, rendezvényekről, és hirdetésekről tájékozódhat, valamint zenét hallgathat, videót nézhet, és az interneten megjelent hivatalos műveket olvasgathatja. Ha folytatni akarja a mű olvasását, akkor kattintson a szöveg címére!

Az alsó sávban weboldalakat, videósávot, és híroldalakat talál!

A fő oldalunkat itt találhatja:

Az alkotásokat a tollforgato.lap@gmail.com és a tollforgato.lapcsoport@gmail.com címre várom! Köszönöm, hogy megtiszteled az olvasóidat az alkotásokkal, a türelmeddel és a tanításaiddal!

Keresd meg a jobb oldalon a rejtett linkű, vagy lent a középen látható Chat-falat! Beszélgess, vitatkozz irodalomról, művészetről, történelemről, régészetről, vagy írástörténetről, logikáról, másról oldalainkon!


Új aloldalaink nyíltak:

Látogass el új blogunkra is!


A fiók nem Adsense fiók, támogatókat keresek!

2010. november 6., szombat

Kínai tekercsen láthatók a középkori japán kalózok

Kínai tekercsen láthatók a középkori japán kalózok

2010. november 3. 10:11


A korábban egyedüliként nyilvántartott japán példány után Kínában is találtak egy olyan tekercset, amely a középkori Vakó-kalózokat örökítette meg.



A kínai tekercs 32 centiméter magas és 522 centiméter hosszú, majdnem akkora, mint japán párja, amelyet 1923 előtt egy ősi szövegekkel kereskedő hajón füleltek le. A japán tekercshez hasonlóan ezen is egy, a vakók és a kínai Ming-dinasztia egységei közötti tengeri ütközet látható, bár a hajók és egyéb részletek különböznek a japán példányon látottaktól.A Vakó „külföldi hódítót” jelent, amely kifejezéssel a kínaiak és a koreaiak a partjaikat a 13-16. század során fosztogató japán kalózokat illették. A 15. században a vakók – az elnevezéssel összefüggésben – ugyan japánok voltak, de úgy hitték, hogy azok valójában kínaiak lehettek. A tekercseket a tokiói egyetem Történeti Földrajz Intézetében fogják japán és kínai kutatók közösen megvizsgálni, amelytől a két ország képviselői azt várják, hogy az eddig felettébb elhanyagolt kérdéskör új megvilágításba kerülhet.

„Valószínűleg mindkét tekercset Kínában, a 17. században készítették”– mondta Hoja Toru, az intézet igazgatóhelyettese. A japán kutatóknak még 2007-ben került a látóterükbe a kínai tekercs, amikor a szigetországba látogató egyik kínai tudós említést tett róla. A Történeti Földrajzi Intézet munkatársai ezt követően Kínába utaztak, majd alaposabban szemügyre vették a birtokukban levő tekercset is: ezen a japán periodizáció szerint Kódzsi 4 olvasható, amely a Gergely-naptár szerint 1558-nak felel meg, ez pedig egybeesik a vakók fénykorával. A rokonságot alátámasztandó, a kínai tekercsen a Kódzsi 3 évszámot, valamint a japán darabon látható hajó egyik lobogóját sikerült a kutatóknak beazonosítani.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!