Mátyás palotájából épültek a barokk városok (National Geographic)

Mátyás palotájából épültek a barokk városok Ünnepélyesen felavatták a visegrádi királyi palota bejáratának falán azt a táblát, amely tanúsítja: a műemlékegyüttes és rekonstrukció elnyerte az Európai Örökség címet. Magyarországon a visegrádi palota a második helyszín, amelynek bejáratában az Európai Örökség tábla fogad – az esztergomi vár után csütörtökön ünnepélyes keretek között avatták fel a táblát a múzeum bejáratának falán. A visegrádi rekonstrukció sokáig megosztotta a szakmát, hiszen a falak Mátyás kori állapotot bemutató visszaépítésére az épületegyüttes szinte teljes elpusztulása után került sor. A Jagelló-dinasztia ugyan még használta a palotát, sőt, Szapolyai Jánosnak is rezidenciája volt, ám a 16. század derekán elhagyták. Két évszázadon át álltak még a falai, azonban a 18. században kiárusították a kövei nagy részét – a többi között Buda és Vác barokk épületeibe falazták be a gótikus, illetve kora reneszánsz stílusban faragó egykori mesterek keze munkáját. A 20. században a felszínen szinte már semmi sem tanúskodott arról, hogy hajdan a terület a magyar királyság hatalmi központja volt. „Az Európai Örökség díj elismerése annak a munkának, amelyet a 20. század ’30-as éveitől kezdve folytattak a helyszínen a szakemberek, s amely során lépésről lépésre sikerült feltárni az egykori palotaegyüttes egy részét” – nyilatkozta Buzás Gergely, a múzeum régésze, aki hozzátette, hogy bár Visegrádon már a magyar műemlékvédelem 19. századi megszületése óta dolgoztak legendás szakemberek, a palota maradványait csak 1934-ben azonosította Schulek János. Ugyan a most látható épületegyüttes helyreállítása alig egy évtizede kezdődött meg, ezt több mint tíz évig tartó feltáró és tervező munka előzte meg. Szerencsére rengeteg olyan kőtöredék maradt meg, amelyek segítségével kiszerkeszthetők, rekonstruálhatók voltak az elpusztult építészeti elemek. Bár a visegrádi királyi palota napjainkban késznek tűnik, van még bőséggel munka a területen. Nem csak további rekonstrukciók várhatók, hátra van még egy rész régészeti feltárása is. Itt Anjou-kori faragványok előbukkanására számítanak a szakemberek. Eddig még nem látott képek a palotáról és az előkerült kőfaragványokról a műemlékem.hu magazinjában. Kovács Olivér