Keresés ebben a blogban

2010. január 29., péntek

Görömbei András A magyar népi irodalom

Görömbei András

A magyar népi irodalom



A népi írók célja az egész magyar népet magába foglaló új nemzettudat megteremtése volt. Az irodalmat a társadalmi cselekvés eszközének is tekintették. Egyszerre kívánták elősegíteni a Trianon utáni magyarság nemzeti és szociális felemelkedését. Ez a küldetéstudat kapcsolta össze az esztétikai irányuk szerint egymástól erősen különböző alkotókat. Ennek érdekei szerint értékelték újra történelmünket és irodalmunkat. Ennek jegyében tárták föl műveikben a magyarság életének addig ismeretlen tartományait. És ezért szervezték meg a Márciusi Frontot és a szárszói konferenciákat. A fasizmussal és a kommunizmussal szemben a magyarság saját útját akarták választani. Az irodalmat az egyéni és közösségi önismeret és életalakítás nélkülözhetetlen eszközének tekintették.

I. Kik azok a népi írók?
Az 1920-30-as évtized fordulóján induló fiatal írónemzedék tagjaiban Magyarország trianoni tragédiája és kétségbeejtő szociális állapota ébresztette föl a nemzeti és szociális felelősségtudatot. Mind származásukat, mind ideológiai gyökereiket tekintve meglehetősen heterogén csoportot alkottak. A nemzet felemelésének közös célját eltérő utakon, módokon keresték - emiatt egymás között is éles vitáik voltak sok-sok kérdésben. Az akkori fogalmak szerint baloldali, középen lévő és jobboldali egyaránt volt köztük.

II. Örök vitatémák
Az ún. népi-urbánus vitában a baloldali radikalizmus és a nemzeti radikalizmus ellentéte nyilatkozott meg. A nemzeti radikalizmus a húszas évek Magyarországán egymással élesen szemben álló jobboldal és baloldal között nem kívánt választani. A kapitalizmus és a kommunizmus alternatívájával szemben pedig olyan harmadik utat keresett, amelyik mentes eme szélsőségek hibáitól. Majd a fasizmussal és a szovjet rendszerrel egyformán szemben állva megfogalmazta a harmadik út programját. Ezt hirdette meg Németh László 1943-ban a második szárszói konferencián elmondott előadásában is.

III. A népi mozgalom
A népi írók gyakran vállaltak politikai szerepet is. Irányt adtak annak a sokféle ifjúsági és értelmiségi közösségnek, amelyek Trianon után a tragédiához vezető okokat és a nemzeti katasztrófából való kiutat keresték. A népi irodalom e közösségek révén teremtette meg tömegbázisát, és társadalmi súlyát megerősítette, hogy különféle folyóiratok és kiadók formájában intézményesült.

IV. A népi irodalom sokszínűsége
A népi írók új világszemlélete természetszerűleg hívta létre a művészi megformáltság új változatait minden műfajban. Hatalmas életművek bontakoztak ki ennek jegyében. Ezek közül részletesebben Illyés Gyuláéról és Németh Lászlóéról kell beszélnünk.

V. A népi irodalom élő hagyománya
Az 1948-as kommunista hatalomátvétel után a népi írók nemzeti törekvései ellenségesnek minősültek. 1956 után a népi írók újabb nemzedéke lépett színre. Az önismeret és pontos helyzettudat igénye vezeti Csoóri Sándort a nemzet tisztázatlan ügyeinek a számbavételére. Sütő András munkásságát is ugyanaz a nemzeti felelősség hatja át, melynek nagy példáit a népi írókban látta.



A magyar népi irodalom



1/24. oldal >>

I. Kik azok a népi írók?

Az 1920-30-as évtized fordulóján induló fiatal írónemzedék tagjaiban Magyarország trianoni tragédiája és kétségbeejtő szociális állapota ébresztette föl a nemzeti és szociális felelősségtudatot. Végveszélyben látták az országot nemzeti és társadalmi szempontból egyaránt. Ezért azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy társadalmi egyenlőségen és nemzeti függetlenségen alapuló új magyar nemzetet teremtsenek.

Nyugat-Európában a nemzetek tudata századok alatt szerves fejlődéssel alakult ki, s magába foglalta a különféle társadalmi rétegeket. Ezzel szemben Magyarországon a középosztály és a nagybirtokos arisztokrácia még a 20. század elején is csak önmagát tekintette nemzetnek, a társadalom többségét kitevő parasztságot és munkásságot kirekesztette a nemzetből. Ezzel a nemzetszűkítéssel szállt szembe az 1930-as években az a szellemi és politikai törekvés, melyet népi irodalomnak és népi mozgalomnak nevezünk.

A népi mozgalom tagjai a demokratikus átalakulást halaszthatatlannak ítélték a magyarság megmaradása szempontjából. A nemzetből korábban kihagyott néposztályok felszabadítása útján akartak demokratikus magyar nemzetet formálni. A népi írók legfontosabb törekvése az új, európai mintájú nemzettudat megteremtése volt. Ez a program fogta egységbe a különféle származású, különféle műveltségű, különféle esztétikai ízlésű írókat.

Származásukat tekintve a népi írók közül legtöbben a parasztságból jöttek. Ezek egy része magasabb iskolái révén már fiatalon értelmiségivé és városivá lett, mint Erdélyi József, Illyés Gyula, Tamási Áron, Kovács Imre, Darvas József vagy Juhász Géza.



1. ábra



2. ábra



3. ábra





4. ábra



5. ábra






1. oldal

2. oldal

3. oldal

4. oldal

5. oldal

6. oldal

7. oldal

8. oldal

9. oldal

10. oldal

11. oldal

12. oldal

13. oldal

14. oldal

15. oldal

16. oldal

17. oldal

18. oldal

19. oldal

20. oldal

21. oldal

22. oldal

23. oldal

24. oldal


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!