Keresés ebben a blogban

Betöltés...

Tollforgató Irodalmi Lap Blog

Válogatások az Internetről.

A blogban pályázatokról, rendezvényekről, és hirdetésekről tájékozódhat, valamint zenét hallgathat, videót nézhet, és az interneten megjelent hivatalos műveket olvasgathatja. Ha folytatni akarja a mű olvasását, akkor kattintson a szöveg címére!

Az alsó sávban weboldalakat, videósávot, és híroldalakat talál!

A fő oldalunkat itt találhatja:

Az alkotásokat a tollforgato.lap@gmail.com és a tollforgato.lapcsoport@gmail.com címre várom! Köszönöm, hogy megtiszteled az olvasóidat az alkotásokkal, a türelmeddel és a tanításaiddal!

Keresd meg a jobb oldalon a rejtett linkű, vagy lent a középen látható Chat-falat! Beszélgess, vitatkozz irodalomról, művészetről, történelemről, régészetről, vagy írástörténetről, logikáról, másról oldalainkon!


Új aloldalaink nyíltak:

Látogass el új blogunkra is!


A fiók nem Adsense fiók, támogatókat keresek!

2010. február 21., vasárnap

Életrajzok - Dr. Szende Tamás

Szende Tamás

tanszékvezető egyetemi tanár
a nyelvtudomány doktora



Életrajz

Personalia

Születési adatok: Budapest, 1940. március 23.
Alkalmaztatás: `tanszékvezető egyetemi tanár`, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba, Egyetem u. 1., 2807; `tudományos tanácsadó`, A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Budapest, Benczúr u. 33. 1068.
Tanulmányok: magyar, török és iranisztika szak, `Eötvös Loránd` Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Budapest (1958-63.), valamint Universität Hamburg (1963-64.).
Minősítések: középiskolai tanár és előadó 1964.; német és török tolmács 1966.; Dr. phil. 1972.; `Candidatus Scientiarum Linguarum` 1975.; `Academiae Doctor` 1991; `egyetemi tanár` 1993.; `Széchenyi-professzor (1999-2002)` 1998.; `magister emeritus` 1998.

Curriculum Vitae

1940-ben születtem Budapesten. 1958 és 1963 között végeztem tanulmányaimat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar, török és iranisztika szakon. E szakok keretében és mellett fonetikát, általános nyelvészetet és kommunikációelméletet is hallgattam. Diákként részt kaptam Németh Gyula professzor munkájában (történetesen egy török nyelvjárási kiadvány szerkesztési teendőiben), első tudományos témám azonban - 1960-tól - a költői nyelv fonémaeloszlásának statisztikai elemzése volt, amelyen Fónagy Iván vezetése alatt dolgoztam. (Tudomásom szerint ez volt Magyarországon az első nyelvészeti kutatási program, amely eljárásaiban számítógépet használt.) A hamburgi Societas Uralo-Altaica elnyert ösztöndíja még végzésem előtt lehetővé tette, hogy 1963/64-ben egy évet a Hamburgi Egyetemen töltsek, amely akkor főleg a fonetikai kutatások korszerű európai fellegvára volt.

1967-ben kerültem kutatóként a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében a fonetikai osztályra, amelynek keretében egészen 1994 januárjáig, teljes intézeti függetlenítésemig dolgoztam. Ma ugyanennek az intézetnek tudományos tanácsadója vagyok. Kutatómunkám középpontjában az emberi (nyelvi) kommunikáció általános - és ezért a legnehezebb - problémái álltak. (i) A `globális programozás elve` vezérmotívummal olyan (rész)elméletet dolgoztam ki, amely lehetővé teszi a beszédközlés torzítási jelenségeinek a magyarázatát is. (ii) Megkíséreltem leírni és alkalmazni a mindennapi nyelvhasználat zavarainak jelentéstani-pragmatikai kategóriáit és rendszerét. (iii) Hirschberg professzorral alkottuk meg az első, mérhető fizikai-akusztikai kvalitásjegyeken alapuló diagnosztikai elemző rendszert, amellyel a patologikus hangképzési jelenségek objektív módon értékelhetők. (A német és angol nyelven az Akadémiai Kiadónál, illetve egy német-amerikai kiadónál [Stuttgart és New York] megjelent monográfiát a nemzetközi szakirodalom mintegy harminc ismertetéssel tisztelte meg.) (iv) Huzamosan foglalkoztam a magyar nyelv hangtani kérdéseivel. 1991 és 1994 között vezetője voltam `A magyar köznyelvi beszéd hangtana` című, eredményesen lezárt OTKA-munkálatnak, amely - egyebek mellett - két, az egyetemi oktatás korszerűsítésében standard használatra alkalmas tankönyvet eredményezett.

Rendszeresen adtam elő külföldi egyetemeken, illetve kutatóhelyeken, így Koppenhága, Lund, Groningen, Amszterdam, Hamburg, Duisburg, Köln, Bécs stb. megfelelő intézményeiben. Tagja vagyok a belgiumi székhelyű International Pragmatics Association és a németországi székhelyű Societas Uralo-Altaica nemzetközi tudományos társaságoknak. 1988-tól főszerkesztőként adtam ki a Magyar Fonetikai Füzetek/Hungarian Papers in Phonetics című sorozatot.

1993 szeptembere óta oktatok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol az általános nyelvészet, a fonetika, a jelentéstan és egyéb részdiszciplínák előadója vagyok, egyetemi tanári beosztásban. 1995-ben megbízást kaptam az Általános Nyelvészeti Intézet megszervezésére, amelynek jelenleg is tanszékvezetője vagyok. 1998-ban Széchenyi professzori ösztöndíjat kaptam az 1999. és 2002. közötti időszakra.

Budapest, 2001.

SZENDE TAMÁS TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓI

Kötetek

Spontán beszédanyag gyakorisági mutatói.
Nyelvtudományi Értekezések 81. Akadémiai Kiadó: Budapest 1973. pp. 65

A szünet mint funkció.
A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 143. Budapest 1975. pp. 36 + 9 táblázat. (Társszerző: Sallai János.)

A beszédfolyamat alaptényezői.
Akadémiai Kiadó: Budapest 1976. pp. 197

`A szó válsága`.
Gondolat Kiadó: Budapest 1979. pp. 256

Pathological cry, stridor and cough in infants.
Akadémiai Kiadó: Budapest 1982. pp. 157 (Társszerző: Hirschberg Jenô.)

Pathologische Schreistimme, Stridor und Hustenton im Säuglingsalter.
S. Fischer Verlag: Stuttgart, New York und Akadémiai Kiadó: Budapest 1985. pp. 136 (Társszerző: Hirschberg Jenő.)

Megérthetjük-e egymást? - Korunk kommunikációs zavarai.
Gondolat Kiadó: Budapest 1987. pp. 312

Phonological representation and lenition processes.
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete: Budapest 1992. pp. 269

A beszéd hangszerelése. (Idő, hangmagasság, hangerő és határjelzés a közlésben).
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete: Budapest 1995. pp. 131

A jelentés alapvonalai. (A jelentés a nyelvi kommunikációban).
Corvinus: Budapest 1996. pp. 134

Alapalak és lazítási folyamatok.
Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes 22. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete: Budapest 1997. pp. 245

Tanulmányok

Török jövevényszavak: Fábián Pál (szerk.): Magyar szófejtések gyűjteménye. Budapest 1963, passim.

Köznyelvi hangstatisztikai vizsgálatok. ÁNyT 2, 1964, 117-32. (Társszerző: Fónagy Iván és Dömölki Bálint.)

Szóstatisztikai vizsgálatok Tóth Árpád, Juhász Gyula és Szabó Lőrinc költeményei alapján. Nyr 93, 1968, 287-301.

Zárhangok, réshangok, affrikáták hangszínképe. NyK 71, 1969, 281-344. (Társszerző: Fónagy Iván.)

A köznyelvi magyar ejtésnorma felé (I. A norma II. Az ajakartikuláció). NyK 71, 1969, 345-99.

Az utca hangja (szabálytalan beszédfolyamatok szabály jellegű jellemzői). Nyr 94, 1970, 189-204. (Társszerző: Szende Virág.)

Líra és matematika? Korunk 29, 1970, 1448-53.

A normáról (a beszédhangok ejtésnormájának feltárása kapcsán). BL. (Fiatal Nyelvészek Baráti Körének Kiadványai) 3. Budapest, 1971, 1-12.

Török címszavak: Világirodalmi Lexikon I., A-Cal. Akadémiai Kiadó: Budapest 1971, passim.

Anyanyelvünk hangzásáról (A hangkapcsolatok szerepe). Nyr 95, 1971, 442-53.

Gége nélküli beszéd (A nyelőcsőbeszéd élettani és akusztikai sajátságai). Nyr 96, 1972, 212-22. (Társszerző: Sáfrán Antal.)

A beszédhangok időtartama és a hosszúság. Nyr 96, 1972, 461-7.

Akustische Regelmässigkeiten unregelmässiger Sprechvorgänge: Hirschberg Jenő, Szépe György, Vass-Kovács Emőke (eds.): Papers in Interdisciplinary Speech Research. Proceedings of the Speech Symposium Szeged, 1971. Akadémiai Kiadó: Budapest 1972, 267-8.

Az asszonynév kérdése és egy javaslat. BL. (Fiatal Nyelvészek Baráti Körének Kiadványai) 8. Budapest, 1972, 1-21. (Társszerzők: Kassai Ilona és Nagy Endre.)

A beszédnorma elméleti alapjairól. Nyr 97, 1973, 315-24.

Die Oesophagussprache als sprachlicher Kompensationsvorgang. Folia Phoniatrica 25, 1973, 347-64. (Társszerző: Sáfrán Antal.)

A szünet köznyelvi sztenderdjei - skizofrének beszédszünetei. Nyelvtudományi Dolgozatok 14. Budapest 1973, 145-9.

A kérdés és a kérdezés. Nyr 98, 1974, 333-41. (Társszerző: Eva Garding.)

A magyar hangrendszer néhány összefüggése röntgenográfiai vizsgálatok tükrében. MNy 71, 1974, 68-77.

Intra- and interlingual specifics of distribution phenomena in spontaneous speech materials. Copenhagen 1974, 1-9.

A XX. századi magyar líra egy fejlődésvonulatához. NytudÉrt. 83. Budapest 1974, 585-6.

A nyelv akadályképző szerepéről (palatográfiai mérések alapján). NyK 76, 1974, 323-57.

A beszédhang-domínium fogalma. ÁNyT 10, 1974, 141-52.

Intervocalic affricates in present-day Hungarian. Annual Report of the Institute of Phonetics, University of Copenhagen 8, 1974, 129-31.

Adalék a gyerek beszédhangrendszerének kialakulásához. NyK 73, 1975, 194-9. (Társszerző: Asztalos Gábor.)

`Markedness` in the light of distribution phenomena of distinctive features. Abstracts of Papers, 8th int. Congr. Phonetic Sciences, Leeds, 1975. Univ. of Leeds Press: Leeds 1975, 281.

A beszédkutatás eredményeinek visszfényei az anyanyelvoktatás reformjának szemléletében. Magyartanítás 18, 1975, 118-22.

Magánhangzóközi affrikátáink természetéről. MNy 71, 1975, 432-8.

Szociolingvisztika: a társadalom nyelvhasználatának tudománya. Nyr 99, 1975, 205-18.

A beszédhang minőségének mérése. Nyr 99, 1975, 469-73. (Társszerzők: Kassai Ilona és Olaszy Gábor.)

Über technische Möglichkeiten der Messung der Stimmqualität des Sprechers: Stock, E., Suttner, J. (eds.): Sprechwirkung. Halle 1976, 104-6.

Acoustic cues for voice quality features: 8th Acoustic Conference. Az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület Kiadványai 6/5. Budapest 1976, 1-4. (Társszerző: Hirschberg Jenő.)

Die Rolle der akustischen Analyse in der Diagnostik pathologisch veränderter Säuglingsstimmen: Proceedings 16th int. Congr. Logopedics and Phoniatrics, Interlaken, 1974. Basel 1976, 171-7. (Társszerző: Hirschberg Jenő.)

Re-zitationen - positiv und negativ. Dombrady, G. S.: Äusserungen. Hamburg 1976, 32-33.

Szabálytalan beszédfolyamatok szabály jellegu jellemzői: Wacha Imre (szerk.): A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 139. Budapest 1976, 74-6.

Hangrendi kivételek értelemmegkülönböztető színeváltozásáról. MNy 72, 1976, 95-7.

Emfázis és fonológiai rendszer viszonyához. NyK 78, 1976, 475-8.

Intra- and interlingual specifics in distribution phenomena. ALinguH 26, 1976, 67-76.

A "felsikló" hanglejtésforma létrejöttének magyarázata a hanglejtésképzés módozatai alapján: Bolla Kálmán (szerk.): Fonetika `77. Vizsgálatok a hangtan köréből. Budapest 1977, 44-6. Ugyanez: Magyar Fonetikai Füzetek 1, 1978, 104-7.

Kapcsolatzavarok mindennapi nyelvhasználatunkban. Nyr 101, 1977, 482-90.

A kifejezési szint tipológiájának lehetőségéről (magyar-svéd dallamösszevetés alapján). ÁNyT 12, 1978, 233-41.

Az 'elvont' fonéma definíciói. Magyar Fonetikai Füzetek 2, 1978, 24-30.

A beszéd és az írás: Kovalovszky Miklós (szerk.): Nyelvünk világa. Budapest 1978, 20-22.

A hangtulajdonságok felhasználásának rétegei. Magyar Fonetikai Füzetek 3, 1979, 14-8.

A szünet és a junktúra. Magyar Fonetikai Füzetek 4, 1979, 7-32.

Defining the phoneme: phenomenological aspects. Proceedings 8th int. Congr. Phonetic Sciences. Copenhagen I. 1979, 320.

Hangtani egyetemes egységek kutatásáról. MNy 75, 1979, 395-405.

What can be said and what will be understood? Tarnóczy Tamás, Vicsi Klára (eds.): Proceedings Symposion on Speech Acoustics. 'Speech Recognition by Human and by Machine'. Budapest 1980, 135-9.

Egyetemes fonetikai-fonológiai egységek kutatása és értéke az interlingvális fonológiai összevetésben. Magyar Fonetikai Füzetek 5, 1980, 29-39.

"Korunk kommunikációs zavarai". Nyr 104, 1980, 494-502.

Vértes O. András 70 éves. MNy 77, 1981, 505-6.

Elmenni elmehetek...?! Egy önálló szövegfonológiai dallamtípus elemzése. MNy 77, 1981, 141-8. (Társszerző: Kozma Endre.)

Az anyanyelvoktatás valóságfüggőségéhez: Szende Aladár (szerk.): Az anyanyelvi oktatás korszerusítésének változatai. Budapest 1981, 118-22.

Többértelműség és célzás. NyK 84, 1982, 203-20.

A mai magyar nyelv fonémái: Bolla Kálmán (szerk.): Fejezetek a magyar leíró hangtan köréből. Budapest 1982, 233-65.

A levegőnyomás szerepe a hangképzésben: Bolla Kálmán (szerk.): Fejezetek a magyar leíró hangtan köréből. Budapest 1982, 67-9.

A nyelvi közlés zavarainak alapkategóriája: az `általánossal való helyettesítés`. Magyar Filozófiai Szemle 26, 1982/4, 506-39.

A hangtani kutatások eredményei és alkalmazási lehetőségeik a közoktatásban. Nyr 106, 1982, 452-62.

Criteria of speech research in the explanation of language acquisition processes: 8. Akusztikai Kollokvium. Előadások. Budapest 1982, 322-6. (Társszerzők: Gósy Mária és Kassai Ilona.)

Az akusztika szerepe a nyelvészeti kutatásokban. Kép- és Hangtechnika 30, 1984/3, 81-3.

Elemi beszédesemény és fonéma. ÁNyT 15, 1984, 293-302.

A valóságfeltárás zavarai a közlésben: Hárdi István, Vértes O. András (szerk.): Beszéd és mentálhigiéné. Budapest 1985, 75-8.

On the sound pattern of Hungarian. UAJb-Uralic-Altaic Yearbook 16, 1985, 1-32. (Társszerző: Beöthy Erzsébet.)

Spectral phonocardiography: on a new interpretation model in heart sound analysis: Kékes Ede, Martos Lajos (eds.): Proceedings 4th European Conference on Mechanocardiography. Budapest 1985, 49. (Társszerzők: Bányai Ferenc, Olaszy Gábor, Simó Gábor.)

A hangtani kutatások újabb eredményei és alkalmazási lehetőségeik a közoktatásban: Szende Aladár (szerk.): Program az anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére. Budapest 1986, 219-35.

Phonemic status, phonetic change and morphophonemic alternations: Proceedings 11th int. Congr. Phonetic Sciences. Tallinn, 1987. II. Tallinn 1987, 411-4.

Spectral phonocardiography: on a new interpretation model in heart sound analysis: Kékes Ede, Martos Lajos, Mihóczy László (eds.): Non-invasive Cardiology 1985. Budapest 1987, 449-51. (Társszerzők: Bányai Ferenc, Olaszy Gábor, Simó Gábor.)

On communication disorders in everyday language use: abstract perspectives and `overgeneralisation`. Annales URE-Sectio Linguistica 17, 1987, 236-73.

A note on morphophonological alternations in Hungarian. UAJb-Ural-Altaic Yearbook 60, 1988, 177-182.

A project report on the investigation of communication disorders in everyday language use. Nuyts, J. (ed.): IPrA Survey of Research in Progress. Wilrijk 1988, 94.

A szegmentumsor időszerkezetének egy problémája: a `lazítás` szerepe. Muhelymunkák 5, 1988, 31-64.

Phonematik des Ungarischen: Simultane Vokalsysteme und Probleme des Konsonantismus. Mitteilungen der Societas Uralo-Altaica 9. Hamburg 1989, 184-5.

Phonological representation and `global programming`. Magyar Fonetikai Füzetek/Hungarian Papers in Phonetics 21, 1989, 132-5.

On how we speak when we speak as we speak (Multi-layer PR and [post]-postlexical processes in Hungarian). ALinguH 29, 1989, 225-272.

A politikai kultúra néhány nyelvhasználati-pragmatikai vonatkozása (1957-1988). Nyr 114, 1990, 22-30.

Hommage a Iván Fónagy. Magyar Fonetikai Füzetek/Hungarian Papers in Phonetics 21, 1990, 133-41.

`G. S. Dombrady`. Stadium 3/4, 1990, 34 és 111.

`LINGUA POLITICA CUM VOLUNTATE FALSUM ENUNTIANDI` Holmi 2, 1990, 244-252.

`Lazítási folyamatok` a köznyelvben. Balogh Lajos, Kontra Miklós (szerk.): Élőnyelvi tanulmányok. Linguistica - Series A, Studia et Dissertationes 3. Budapest 1990, 182-8.

A psycholinguistic interpretation of pauses in spontaneous utterances (spoken by normal and schizophrenic subjects). ALinguH 40, 1990-91, 449-465. (Társszerző: Sallai János.)

Lenition processes and `Global Programming Principle`. Proceedings 12th int. Congr. Phonetic Sciences, Aix-en-Provence, 1991. 5. Aix-en-Provence 1991, 126-9.

Can `markedness` be defined more positively? Bahner, W, Schildt, J., Viehweger, D. (eds.): Proceedings 14th int. Congr. Linguists, Berlin, 1987. I. Berlin 1991, 543-5.

On temporal pattern distortions in present-day Hungarian. Gósy Mária (szerk.): Temporal Factors in Speech. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete: Budapest 1991, 1-26.

On two tendencies in distorting state-descriptions in present-day Hungarian. Magyar Fonetikai Füzetek/Hungarian Papers in Phonetics 23, 1991, 1-25.

A Horger-törvény és a szótagkivetés a mai magyarban: Horváth Katalin, Ladányi Mária (szerk.): Állapot és történet - szinkrónia és diakrónia - viszonya a nyelvben. Budapest 1993, 173-179.

Vezetéknevek morfonológiai különállásáról. Névtani Értesítő 15, Budapest 1993, 295-297.

A zsámbéki modell (Javaslat az informatikai alapú, kétfokozatú tanítóképzés bevezetésére). Iskolakultúra 3/12, 1993, 61-71. (Társszerzők: Bencze Lóránt, Sípos Lajos, Csébfalvi Károly.)

Média: tények és tendenciák. Harmadik Part 20-21, 1994-95, 42-45.

Spontán közlések beszédszüneteinek pszicholingvisztikai értelmezése. ÁNyT 18, 1995, 215-228. (Társszerző: Sallai János.)

`Mutasd meg Poisson-eloszlásodat, s megmondom, ki vagy`. Magyar Tudomány 40, 1995, 468-470.

On communication disorders in everyday language use: A sketch of typology. Annales URE Sectio Linguistica 22, 1991, 249-90.

A szekvencia időszerkezetének torzulása a köznyelvi beszéd lazítási folyamataiban. Nyelvtudományi Közlemények XCI:1992-93, 3-48.

Do historical changes repeat themselves? (On historical `Two-Open Syllable Shortening` and present-day `Fast-Speech Syllable Elision` in Hungarian). Acta Linguistica Hungarica 42, 1994, 63-74.

A johalal és a zypazzon. `A magyar nyelv történeti nyelvtana`. BUKSz 7, 1995, 183-8.

Reference and socially controlled knowledge. Richard A. Geiger (ed.): Reference in Multidisciplinary Perspective: Philosophical Object, Cognitive Subject, Intersubjective Process. Hildesheim/Zürich/New York: Georg Olms Verlag 1995. pp. 387-404. (Társszerző: Bencze Lóránt.)

A média önreflexiójának egy elméleti félreértése: *Média = hatalom. R. Molnár Emma (főszerk.), Galgóczi László-Nagy L. János (szerk.): Absztrakció és valóság. Békési Imre köszöntése. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Kiadó: Szeged 1996, 323-9.

`Hungarian` (Illustrations of the IPA). International Journal of Phonetics 1994/4, 91-4.

Affrikáták - pörön kívül. II. Terts István (szerk.): Nyelv, nyelvész, társadalom. Janus Pannonius Tudományegyetem-PSzM Projekt Programirooda: Pécs 1996, 283-9.

A betiluai Judit keze. (Variáció egy Gustav Klimt-témára.) Bánki Judit (szerk.:) Emlékkönyv B. Lőrinczy Éva születésnapjára. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete: Budapest 1996, 162-7.

Hangsúly és hanglejtés. Sípos Lajos (főszerk.): Pannon Enciklopédia. Dunakanyar 2000: Budapest 1997, 122-3.

Stylized raise: A new device for structure building in Hungarian. Fónagy-Emlékülés, Budapest, 1997. május 7-9.

"... hiába fel ne vedd!" Kiss Gábor-Zaicz Gábor (szerk.): Szavak - nevek - szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete: Budapest 1997, 398-405.

Insights from the negative: the metaphors of 'Father' in Hungarian oaths and invective formulas. LAUD Working Papers, Series A: General & Theoretical Paper No 405. Gerhard-Mercator-Universität: Duisburg 1997, 1-9.

A természetes fonológia és magyar alkalmazásai. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 19, 1998, 137-164.

A szerkezeti tagolás változása a mai magyar beszédközlésben. Sándor Klára (szerk.): Nyelvi változó - nyelvi változás. JGyF Kiadó: Szeged 1998, 27-30.

Montée stylisée: un nouveau moyen de structurer la phrase en hongrois. Imre Szabics (red.): Revue d'Études Françaises 3. Actes des Rencontres en l'honneur d'Iván Fónagy. Budapest, 1998, 19-23.

Upside-down metaphors of 'Father'. (The case of Hungarian oaths and invective formulas.) Biebuyck, Benjamin, René Dirven and John Ries (eds.): Faith and Fiction. Interdisciplinary Studies on the Interplay Between Metaphor and Religion. Peter Lang: Frankfurt am Main, Bern, Wien, London and New York 1998, 83-96.

Paszternák Hamlet-arcai - magyar tükörben. Mayer Erzsébet: A szem és a fül varázsa. Soknyelvuségért Alapítvány: Budapest 1998, 42-53. (Társszerző: Mayer Erzsébet.)

Paszternák Hamlet-arcai - magyar tükörben. Zoltán András (szerk.): Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. ELTE BTK: Budapest 1998, 393-401. (Társszerző: Mayer Erzsébet.)

Miért nem változik egy fonéma (fonológiai) önazonossága, ha a beszédben megváltozik képviseletének individualitásfoka? Gósy Mária (szerk.): Beszédkutatás '98. Beszéd, spontán beszéd, beszédkommunikáció. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete: Budapest 1998, 89-93.

Információvesztés morfolexémikus változatok kialakulásában. (Egy Telegdi-tétel megközelítései.) Nyelvtudományi Közlemények XCV:1996-97, 193-200.

A szótag a köznapi beszéd lazítási folyamataiban és a történeti változás tükrében. Kassai Ilona (szerk.): Szótagfogalom - szótagrealizációk. Budapest 1999, 63-83.

Simultane Vokalsysteme und Probleme des Konsonantismus: Phonematik des Ungarischen. Finnisch-Ugrische Mitteilungen XXI-XXII:1999, 213-7.

Állapot és változás kategóriái a mai magyar nyelvben.
http://www.nytud.hu/mtanyio/Pro2000.htm, szende.rtf


A j kérdése: rendszerhely, fonotaktikai pozíció és történeti változások. Andor József-Szucs Tibor-Terts István (szerk.): Színes eszmék nem alszanak... Szépe György 70. születésnapjára. Lingua Franca Csoport: Pécs 2001, 225-236. (Társszerző: Cser András.)

Normakövetés a nyelvleírásban és változás a nyelvben. Bartha Magdolna-Stephanides Éva (szerk.): A nyelv szerepe az információs társadalomban. A X. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia elôadásainak válogatott gyujteménye. Kodolányi János Fôiskola: Székesfehérvár 2001, 417-20.

The question of [j]: systemic aspects, phonotactic position and diachrony. Sprachtheorie und germanistische Linguistik 12.1, 2002, 27-42. (Társszerző: Cser András.)

Elemzés és újraelemzés: alapszerkezetek áthallásai redukált formákban. Fóris Ágota, Kárpáti Eszter, Szucs Tibor (szerk.): A nyelv nevelô szerepe. Lingua Franca Csoport: Pécs 2002, 315-317.

Közügy. Valóság 45/2, 2002, 24-33.

Hangtan `2002`: Az elágazó ösvények kertje. Elôadás a "Kísérleti fonetika és laboratóriumi fonológa" címu konferencián. (Debrecen, 2002. április 12.)

Újabb nyelvleírási modellek és alkalmazásaik. Elôadás a Balassi Bálint Intézet által rendezett szimpóziumon. (2002. május 31.)

Hangsúly és hanglejtés. Sípos Lajos (fôszerk.): A magyar nyelv és irtadalom enciklopédiája. Magyar Könyvklub, Budapest: 2002, 164-166.

Ismertetések

Brod: Franz Kafka. Helikon XII:1967, 154-5.
Szent-Iványi: Der ungarische Sprachbau. Nyr LXXXIX:1965, 250-6.
Semjakin: A gondolkodás és a beszéd. Nyr XC:1966, 99-100.
Denes-Pinson: The speech chain. Nyr XCI:1967, 374-5.
Phonétique et Phonation. Nyr XCII:1968, 124-7.
Chomsky-Halle: The sound pattern of English. Nyr XCIII:1969, 402-4.
Chomsky-Halle: The sound pattern of English. NyK LXXI:1969, 448-60.
G. Varga: Alakváltozatok a budapesti köznyelvben. Nyr XCIV:1970, 245-8.
Molnár: A magyar beszédhangok atlasza. NyK LXXIII:1971, 472-4.
Deme: Mondatszerkezeti sajátságok gyakorisági vizsgálata. NyK LXXIV:1972, 463-5.
Buda: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Nyr IC:1975, 90-1.
Fónagy: Füst Milán, Örökség - Dallamfejtés. NyK LXXVII:1975, 303-7.
The Hungarian-English Contrastive Linguistics Project Working Papers 1-4. & 6. NyK LXXVIII:1976, 200-4.
Papers in interdisciplinary speech research. NyK LXXVIII:1976, 208-9.
Deme-Ferenczy-Grétsy-Szathmári-Wacha: A rádióbemondó beszéde. MNy LXXIII:1977, 117-9.
Általános Nyelvészeti Tanulmányok X. A nyelv hangdomíniuma. MTA I. OK XXX:1978, 132-6.
Általános Nyelvészeti Tanulmányok X. A nyelv hangdomíniuma. NyK LXXX:1978, 437-42. (Társszerző: Bolla Kálmán.)
Általános Nyelvészeti Tanulmányok X. A nyelv hangdomíniuma. ALinguH XXVIII:1978, 378-82.
A magyar hangtan válogatott bibliográfiája. NyK LXXX:1978, 238-9.
Décsy: Sprachherkunftsforschung I. NyK LXXX:1978, 252-5.
Davidsen-Nielsen: Neutralization and archiphoneme. ALinguH XXX:1980, 406-8.
Kassai: Időtartam és kvantitás a magyar nyelvben. NyK LXXXII:1980, 415-8.
Nagy: Kriminalisztikai szövegnyelvészet. Nyr CIV:1980, 512-3.
Nordenstreng: Közléselmélet. Nyr CV:1981, 373-4.
Vértes O.: A magyar leíró hangtan története. Nyr CV:1981, 486-8.
Merlingen: Artikulation und Phonematik des H. ALinguH XXXII:1982, 199-201.
Décsy: Global linguistic connections. Nyr CVIII:1984, 548-9.
Gósy: Hangtani és szótani vizsgálatok hároméves gyermekek nyelvében. Nyr CIX:1985, 118.
Lüdtke: Kommunikationstheoretische Grundlagen des Sprachwandels. NyK LXXXVI:1984, 284-9.
Décsy: Sprachherkunftsforschung II. NyK LXXXVI:1984, 460-1.
Olaszy: A magyar beszéd leggyakoribb hangsorépítő elemeinek szerkezete és szinté zise. Nyr CIX:1985, 499-500.
Beöthy: Hongaars - Fundamentele Grammatica voor Nederlandstaaligen. Hungarian Studies [Amsterdam] II:1986, 283-4.
Kontra-Váradi: Studies in Spoken Languages: English, German, Finno-Ugric. Nyr CXVI:1992, 233-37.
Kemény: Normatudat - nyelvi norma. Nyr CXVII:1993, 242-5.
Fülei-Szántó: A verbális érintés. Nyr CXIX:1995, 419-21.
Kertész: Heuristik der deutschen Phonologie. Eine elementare Einführung in Strategien der Problemlösung. ALinguH XLV:1998/3-4, 404-8.
Kiefer (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan. 2. Fonológia. NyK XCV:1996-97, 245-256.
Valaczkai: Atlas deutscher Sprachlaute. Modern Filológiai Közlemények I/2:1999, 138-41.
Valaczkai: Atlas deutscher Sprachlaute. [német nyelven] Veszprémi Egyetem Közleményei - Közlésre elfogadva.
Szépe Judit: Fonémikus parafáziák magyar anyanyelvu afáziások közlésfolyamataiban. Nyelvtudományi Közlemények 98, 2001, 42-47.

Szerkesztés, fordítás

A Magyar Fonetikai Füzetek/Hungarian Papers in Phonetics című kiadványsorozat szerkesztése 1988-1994.
Ifjabb Teleki Mihály naplója. Tankönyvkiadó: Budapest 1960. (Szerkesztés.)
Aziz Nesin: Fordítások és ferdítések. [Tréfás történetek.] Európa: Budapest 1964. (Fordítás.)
Jakobson, Roman, Halle, Morris: Fonetika és fonológia: Hang - jel - vers. (Szerk.: Fónagy Iván és Szépe György.) Gondolat: Budapest 1969, 11-65. (Fordítás.)
A magyar beszédhangok képzése. 964. sz. hangosfilm. Tanért: Budapest 1980. (Szakanyag. Társszerzők: Montágh Imre, Wacha Imre.)
Goldziher Ignác: A középkori muszlim és zsidó filozófia: Goldziher Ignác, Az iszlám kultúrája. Gondolat: Budapest 1981, 865-921. (Fordítás.)
Hozzászólás és alternatívák a 'Zsámbéki Modell II.: A pedagógusképzés reneszánsza (kihívások, jövokép, stratégia)' című témavázlathoz és koncepcióhoz. Budapest, 2000. június. 1-4. - Szakanyag.

Egyéb írások

A köteteken, a tanulmányokon és tudományos recenziókon kívül szépirodalmi fordításaim és egyéb publicisztikai írásaim jelentek meg, illetve szakértői és opponensi jelentéseket készítettem. Ezeknek a száma eléri a százat.

Szabadalom

Eljárás és kapcsolási elrendezés különösen csecsemők és kisdedek sírási és köhögési hangjainak, valamint légzési zörejeinek tipológiai meghatározására. (Hirschberg Jenővel és Olaszy Gáborral közösen.)
A találmány NSzO jelzete: A 61 5/00 G 01 1/14. A bejelentés napja: 1980. II. 28.

SZENDE TAMÁS KÖTETEIRŐL MEGJELENT ISMERTETÉSEK

Spontán beszédanyag gyakorisági mutatói (1973)

von Minden: Ural-Altaische Jahrbücher XLVI:1974, 280-1.
Molnár Ildikó: MNy LXX:1972, 371-3.
Timaffy Ildikó: NyK LXXVII:1975, 300-3.

A beszédfolyamat alaptényezői (1976)

Sallai János: Nyr CI:1977, 118-20.
Szántó Jenő: Népszabadság XXXV:1977. IV. 15., 8.
Szabó T. Ádám: Finnisch-Ugrische Mitteilungen II:1978, 89-90.
Kassai Ilona: MNy LXXIII:1977, 482-6.
Kassai Ilona: ALinguH LXXIX:1979, 176-81.
M. Korcsmáros Valéria: Néprajz és Nyelvtudomány XXII-XXIII:1978-79, 240-9.
anonym: Magyar Fonetikai Füzetek IV:1979, 196.
Wacha Imre: MNy LXXII:1980, 410-5.

A szó válsága (1979)

Büky Béla: Nyr CIII:1979, 379-84.
anonym: Magyar Fonetikai Füzetek/Hungarian Papers in Phonetics IV:1979, 197.
Falus Róbert: Népszabadság XXXV:1979. VII. 17., 7.
S. G.: Új Ember XXXV:1979. VII. 29., 5.
Erőss László: Új Tükör XVI:1979. VII. 29., 2.
Kőháti Zsolt: Magyar Nemzet XXXV:1979. VIII. 19., 13.
Szántó Jenő: Népszabadság XXXVII:1979. IX. 12., 7.
-th: Új Ember XXXV:1979. IX. 23., 2.
Lénárd Ferenc: Pedagógiai Szemle XXX:1980, 276-8.
Román István: Szabad Európa Rádió, "Ötágú Síp", 1980. II. 10.
Szepesy Gyula: Édes Anyanyelvünk II:11980/2, 15.
Kronstein Gábor: Szakmunkásnevelés 1981/5, 26-9. és 32.

A magyar beszédhangok képzése - hangosfilm (1980)

Nagy Valéria: Köznevelés XXXVI:1980/17, 15.

Pathological cry, stridor and cough in infants (1982) & Pathologische Schreistimme, Stridor und Hustenton im Säuglingsalter (1985)

Strupler: Therapeutische Rundschau/Revue Thérapeutique XXXIX:1982, 1045-6.
Frint: Fül-, Orr-, Gégegyógyászat XXVIII:1982, 256.
Kuzenko: The Lancet II:1982-83/10, 1252.
Wirth: Laryng. Rhinol. Otol. LXII:1983, 134.
Lábas: Orvosi Hetilap CXXIV:1983, 795-6.
Kiml: Československá Otolaryngologia XXXII:1983, 45.
Perello: Anales ORL Ibero-Amer. X:1983, 188.
Muller: Folia Phoniatrica XXXV:1983, 95.
Fritzell: Läkartidningen LXXV:1983, 3202.
Wendler: Zeitschrift f. ärztliche Fortbildung LXXVII:1983, 733.
Ruben: Int. J. Pediatric Otorhinolaryngology VI:1983, 213-4.
Davis: Archives of Desease in Childhood LVIII.1983, 319-20.
Helwig: Zentralblatt für Kinderheilkunde LXXX:1983, 12.
Sárkány: Gyermekgyógyászat XXXIV:1983, 429-30.
anonym: J. American Medical Association CCXLIX:1983, 2097.
Ewerbeck: Monatsschrift f. Kinderheilkunde CXXXI:1983, 177; CXXXII:1984, 313.
Proctor: Infant Mental Health Journal V:1984, 245-7.
Dmitriev: UDK 1984, 53. (A lapszám bizonytalan.)
Kittel: Sprache - Stimme - Gehör VIII:1984, 54.
Gósy: Magyar Fonetikai Füzetek/Hungarian Papers in Phonetics XIV:1985, 251-3.

(A közvetett utalásokból megismert további recenziók a szerzők számára nem voltak hozzáférhetők.)

Megérthetjük-e egymást? - Korunk kommunikációs zavarai (1987)

anonym: Magyar Nemzet L:1987. VII. 6., 6.
Kemény Gábor: Édes Anyanyelvünk X:1988/1, 13.
Mórocz Mária: Új Szó [Pozsony] 1990. I. 15., 5.
Vidra Klára: [Petőfi S. János - Békési Imre (szerk), A magyar szövegtani kutatás irodalmából.] Acta Acad. Ped. Szeged. II:1991, 183-6.

Phonological representation and lenition processes (1992)

Kontra Miklós: ALinguH XLII:1994, 117-9.
Kontra Miklós: Nyr CXVIII:1994, 113-116.
Hume: Eurasian Studies Yearbook (Ural-Altaische Jahrbücher/Ural-Altaic Yearbok) LXVI:1994, 212-4.*

Budapest, 2001.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!