Keresés ebben a blogban

Betöltés...

Tollforgató Irodalmi Lap Blog

Válogatások az Internetről.

A blogban pályázatokról, rendezvényekről, és hirdetésekről tájékozódhat, valamint zenét hallgathat, videót nézhet, és az interneten megjelent hivatalos műveket olvasgathatja. Ha folytatni akarja a mű olvasását, akkor kattintson a szöveg címére!

Az alsó sávban weboldalakat, videósávot, és híroldalakat talál!

A fő oldalunkat itt találhatja:

Az alkotásokat a tollforgato.lap@gmail.com és a tollforgato.lapcsoport@gmail.com címre várom! Köszönöm, hogy megtiszteled az olvasóidat az alkotásokkal, a türelmeddel és a tanításaiddal!

Keresd meg a jobb oldalon a rejtett linkű, vagy lent a középen látható Chat-falat! Beszélgess, vitatkozz irodalomról, művészetről, történelemről, régészetről, vagy írástörténetről, logikáról, másról oldalainkon!


Új aloldalaink nyíltak:

Látogass el új blogunkra is!


A fiók nem Adsense fiók, támogatókat keresek!

2010. február 24., szerda

KÖZLEMÉNYEK - A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása

KÖZLEMÉNYEK
A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása
A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére.
A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgató.
A pályázatokat általános, ifjúsági és joghallgatói tagozaton lehet benyújtani az alábbiak szerint:
- az általános tagozatra minden ügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott;
- az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és ügyészségi titkár;
- a joghallgatói tagozatra egyetemi alapképzésben jogi tanulmányt folytató egyetemi hallgató (joghallgatói jogviszonyban álló)
adhat be magyar nyelvű pályázatot.
Elsősorban az alábbi témakörökhöz kapcsolódóan lehet pályamunkát benyújtani:
BÜNTETŐJOGI TERÜLETEN
1. Az ok-okozati összefüggés kérdése, az objektív felelősség kizárása és az elvárhatóság a közlekedési bűncselekmények körében
2. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
3. A személyiségi jogok büntetőjogi oltalma
4. A pénzforgalom és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök védelmét szolgáló büntetőjogi tényállások elmélete és gyakorlata
5. A fogyasztók és a versenytársak büntetőjogi védelme a Büntető Törvénykönyvben valamint a háttér jogszabályokban és a védelem gyakorlati megvalósulása
6. A lobbi-tevékenység és a befolyással üzérkedés elhatárolása
7. Hálapénz, korrupció, illetve vagyon elleni bűncselekmények a közegészségügyben
8. Valódi Reform vagy látszólagos változtatások? A Büntető Törvénykönyvet módosító 2009. évi LXXX. törvény büntetési rendszert érintő rendelkezéseinek értékelése.
9. A büntetőpolitika változásai a kábítószer bűnözésben
10. A jogos védelem reformja a 2009. évi LXXX. törvényben. A módosítás jogi és társadalmi hatásai
11. A hivatali és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények megítélésének jogdogmatikai dilemmái
12. Az üzletszerűség, mint a bűncselekmény minősítő körülménye
2
13. A megtévesztéssel megvalósuló gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények elhatárolási kérdései
14. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme
***
15. A Be. XXVI. fejezetében szabályozott külön eljárás újraszabályozása által felvetett jogalkalmazási kérdések
16. A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés. Ezek eredményeinek felhasználása a büntetőeljárásban
17. Az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében az ügyész által, a büntetőeljárás során igénybe vehető jogintézmények alkalmazásának korlátai
18. Az óvadék jogintézménye alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai
19. Az ügyész szerepe az eljárás gyorsításában
20. Az igazságszolgáltatás jóvátételi elemeinek érvényesülése a sértett eljárási jogosultságainak tükrében
21. Az ügyész szerepe és felelőssége a nyomozás irányításában, az eszközrendszer vizsgálata
22. A távoltartás jogintézménye, alkalmazásának tapasztalatai az ügyészi ügyintézés során
23. Pótmagánvád a büntetőeljárásban; a nyomozás megszüntetés (feljelentés elutasítás, vádemelés részbeni mellőzése, stb.) megalapozottsága a pótmagánvád alapján indult eljárás eredményének tükrében
24. A büntetőeljárás átadásának jövője (előnyök és hátrányok)
25. A bűnügyi nyilvántartási rendszer újraszabályozásának eredményei. A nyilvántartási rendszer nyomozási, ügyészi, bírósági és büntetés-végrehajtási szakban szolgáltatott adatainak koherenciája és egyéb jogalkalmazási kérdései. Bűnözői karrier és profil kialakításának és nyomon követésének informatikai és jogi kérdései
26. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések nyilvántartási, ügyviteli és statisztikai kérdései és a lehetséges megoldások
27. A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések alkalmazásának aktuális problémái
28. A szakértői bizonyítás szerepe a rendes, a rendkívüli, a különleges, valamint a határozatok végrehajtásával kapcsolatos eljárásban
29. A harmadfokú eljárás szabályai és értelmezésük a bírósági gyakorlatban. Betölti-e ez a jogintézmény a neki szánt szerepet a jogorvoslati rendszerben?
30. A bizonyítékok szabad mérlegelésének korlátai. Elkerülhetőek-e a téves elítélések?
***
31. Diverziós jogintézmények a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban
32. Az agresszió, mint a kiskori deviancia egyik kedvezőtlen jelensége
33. A Btk. 195. §-a szerinti kiskorú veszélyeztetésének jogalkalmazási problémái
34. A fiatalkorúak bűnözése és a média összefüggései
***
35. Az új európai börtönszabályok érvényesülése Magyarországon
3
36. A törvényesség és hatékonyság jogállami összeegyeztetése a büntetés-végrehajtásban
37. A büntetés-végrehajtási bíró szerepének, eljárásának változásai és benne az ügyész szerepének fontossága
38. A restoratív igazságszolgáltatás jövője a büntetés-végrehajtásban
39. A börtönpopuláció szociológiai és kriminálpszichológiai összetételének hatása a büntetés-végrehajtási intézetek működésére
40. A büntetések szigorításának hatása a büntetés-végrehajtásra és az összhang kérdései a strasbourgi esetjoggal, ajánlásokkal
41. A bv. törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenység többletfeladatai a jogalkotás és a nemzetközi követelmények változása tükrében
42. A PPP konstrukciójú bv. intézetek működésének visszásságai, az ügyészi törvényességi felügyeleti tapasztalatok
43. Az alternatív szankciók alkalmazását és végrehajtását meghatározó tényezők és az érvényesülés szempontjai
44. A jogsértő külföldi állampolgárok szabadságkorlátozásának időszerű kérdései
45. Az egyes speciális fogvatartotti csoportok ( nők, fiatalkorúak, külföldiek, drogfüggők stb.) helyzete a szabadságvesztés végrehajtása alatt
***
46. Katonai igazságszolgáltatás az Európai Unió és a NATO tagállamaiban
47. Valóságos, vagy látszólagos alaki halmazat? A Btk. 348.§-a szerinti szolgálatban kötelességszegés és egyes nem katonai bűncselekmények halmazati kérdései. (különös tekintettel a vagyon elleni bűncselekményekre, a hivatali bűncselekményekre és a vesztegetésre)
48. A korrupciós bűncselekmények nyomozásával kapcsolatos nehézségek a büntetés-végrehajtási állomány körében
49. A véleménynyilvánítás szabadságának büntetőjogi korlátai a fegyveres és rendvédelmi szervezetekben
50. Bizonyítási nehézségek a rendőrök által elkövetett katonai bűncselekmények vonatkozásában, különös tekintettel a konkrét szolgálatok normatív szabályozottságának hiányosságaira
***
51. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés gyakorlata
52. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Közösségek Bírósága. Az eseti döntéseik hatása a magyar jogalkalmazásra
53. Anyagi jogi jogharmonizációs törekvések az Európai Unióban, különös tekintettel a környezetvédelemre
54. Eljárásjogi jogharmonizációs törekvések az Európai Unióban, különös tekintettel a sértettek, ( áldozatok ) jogaira
55. A közvetlen nemzetközi bűnügyi jogsegélyforgalom gyakorlati tapasztalatai
56. Az Eurojust igénybe vételének lehetőségei és nehézségei az EU tagállamokkal való bűnügyi együttműködés hazai gyakorlatában
***
4
BÜNTETŐJOGON KÍVÜLI TERÜLETEN
1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2009. október 1-jén hatályba lépő módosulásai
2. A környezetünkért való felelősség érvényre juttatásában való ügyészi közreműködés lehetőségei
3. A fogyasztóvédelem új szervezeti rendszere és az újraszabályozott fogyasztóvédelmi jog
4. A vétkességi alapú és az objektív felelősség párhuzamos szabályozásából eredő dilemmák a közlekedési szabályszegések körében
5. A távoltartás jogintézménye, különös tekintettel a büntetőjogon kívüli jogterületre
***
6. Az ügyész magánjogi szerepének összehasonlítása az 1959. évi IV. törvényben, valamint az új Polgári Törvénykönyvben
7. Az ügyész magánjogi szerepe az Európai Unió egyes tagállamaiban
8. A társasházak törvényességi felügyeletének kérdései
9. A tömegmozgalmak jogi szabályozásának problémái
10. Elektronikus dokumentumkezelő rendszerrel szemben támasztott informatikai, szakmai és jogi követelmények, ügyészségi alkalmazás esetén
11. A közérdek, mint az ügyészi perindítás feltétele
12. A sportszövetségek létrejöttének és nyilvántartásba vételének problematikája a 2004. évi I. törvény tükrében, figyelemmel a sportági szövetségekről szóló l989. évi 9. tvr-re, a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvényre és 2000. évi CXLV. törvényre
13. A társadalmi szervezetek és az alapítványok nonprofit és gazdálkodó tevékenységének viszonya, az elhatárolás nehézségei és tapasztalatai a gyakorlat tükrében
14. Az ügyészi magatartás etikai kérdései a tárgyalóteremben és azon kívül
15. A gyermek- és ifjúságvédelem helyzete Magyarországon az új évezred elején
***
16. Az ügyészségi jogkörben okozott kár
17. A polgári per bíróságának vizsgálati lehetőségei az igényérvényesítés alapjául szolgáló büntetőügyek tekintetében az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben. A bizonyítás egyes kérdései
18. Egyetemleges felelősség a rendőrség, az ügyészség és a bíróság között az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben
19. A hivatala ellátása során jóhírnevének, becsületének, emberi méltóságának megsértése esetén az ügyész és a bíró igényérvényesítési lehetősége, ennek gyakorlata. A jóhírnév védelme iránti személyhez fűződő jog megsértése esetén az igényérvényesítés lehetőségei az ügyészség és a bíróság által
***
5
20. Verseny- és tömegsport rendezvények megtartásával kapcsolatos problémák a katonai rendeltetésű, de természetvédelmi oltalom alatt álló területeken
21. A cselekvőképesség korlátozása az Európai Unióban
22. A közérdekű keresetindítás formái és az ügyész magánjogi hatásköre az Európai Unió országaiban (összehasonlító elemzés)
23. Az EU Tanács Eurojustról szóló 2009/426/IB határozatának innovatív megoldásai a 2002/187/IB határozathoz képest
***
A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó, vagy az ügyészség érdeklődésére számot tartó témakörben is beadható pályázat.
A pályázatok terjedelme legalább 20, legfeljebb 80 gépelt oldal lehet.
P Á L Y A D Í J A K
Valamennyi tagozaton, külön a büntetőjogi, külön a büntetőjogon kívüli témákban egységesen:
1-1 első díj
150.000 – 150.000 Ft
1-1 második díj
100.000 – 100.000 Ft
1-1 harmadik díj
80.000 – 80.000 Ft
A kiemelkedő pályamunkák szerzői ezen túlmenően külön díjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.
Pályázatokat kizárólag postai úton fogadunk el a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya címére (1372 Budapest, Pf: 438.). Postára adási határidő: 2010. március 12.
A pályázatokat egy nagy méretű borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: „TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT KOZMA SÁNDOR EMLÉKÉRE”. A borítékban el kell helyezni a pályázatot két -tűzött vagy bekötött- példányban és mellékelni kell egy A/5-ös kis méretű lezárt borítékban a pályázó nevét, címét, telefonszámát, beosztását, szolgálati helyét, illetőleg az oktatási intézmény megnevezését tartalmazó iratot.
Mindkét beküldött tanulmányi példány külső borítóján fel kell tüntetni:
- a jeligét;
- a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói);
- a terület megjelölését (büntető, büntetőjogon kívüli);
- azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában a kiíró dönt a besorolásról.
A tanulmányokon más, a szerző kilétére utaló adat nem szerepelhet.
6
A mellékelt A/5- ös boríték felzetén jól olvashatóan meg kell jelölni:
- a jeligét;
- a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói);
- a terület megjelölését (büntetőjogi, büntetőjogon kívüli);
- azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában a kiíró dönt a besorolásról;
- továbbá nyilatkozatot, hogy a szerző eredménytelenség esetén hozzájárul-e a boríték felbontásához, tartalmának megismeréséhez.
A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói viszony tekintetében a 2010. március 12. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni.
Az írásműveket az adott területek kiemelkedő szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével Bíráló Bizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére.
A Bíráló Bizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzőket azonosítja. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a szerző nem a megfelelő tagozatra nyújtotta be dolgozatát, úgy a díjazásból kizárja.
A pályadíjak kiosztására 2010. júniusában az Ügyészség Napja alkalmából rendezett ünnepségen kerül sor.
A pályázatokkal kapcsolatos további ügyintézésre (pl.: a lektori vélemény megismerése, stb.) kizárólag az azonosítható pályázók jogosultak. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a pályázatokat nyilvántartja. Az adott terület iránt érdeklődők - a díjkiosztás után 2 évig- a Legfőbb Ügyészség könyvtárában azokba betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerző neve, elérhetősége is nyilvánosságra hozható.
***
A pályázati hirdetmény hivatalos megjelenési helyei: Ügyészségi Közlöny, illetve a Magyar Köztársaság Ügyészségének hivatalos honlapja (www.mklu.hu).
Dr. Kovács Tamás s. k.,
legfőbb ügyész

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!