Keresés ebben a blogban

Betöltés...

Tollforgató Irodalmi Lap Blog

Válogatások az Internetről.

A blogban pályázatokról, rendezvényekről, és hirdetésekről tájékozódhat, valamint zenét hallgathat, videót nézhet, és az interneten megjelent hivatalos műveket olvasgathatja. Ha folytatni akarja a mű olvasását, akkor kattintson a szöveg címére!

Az alsó sávban weboldalakat, videósávot, és híroldalakat talál!

A fő oldalunkat itt találhatja:

Az alkotásokat a tollforgato.lap@gmail.com és a tollforgato.lapcsoport@gmail.com címre várom! Köszönöm, hogy megtiszteled az olvasóidat az alkotásokkal, a türelmeddel és a tanításaiddal!

Keresd meg a jobb oldalon a rejtett linkű, vagy lent a középen látható Chat-falat! Beszélgess, vitatkozz irodalomról, művészetről, történelemről, régészetről, vagy írástörténetről, logikáról, másról oldalainkon!


Új aloldalaink nyíltak:

Látogass el új blogunkra is!


A fiók nem Adsense fiók, támogatókat keresek!

2010. február 6., szombat

Kálnási Árpád: Fejezetek a Csűry-iskola történetéből

A DEBRECENI KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM
MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK
KIADVÁNYAI

72. szám


Kálnási Árpád:

Fejezetek a Csűry-iskola történetéből
-------------------------------------

Debrecen, 1998.


ISBN 963 472 194 X,
ISSN 0209-8156


---------------------------------------------------------------------

Tartalomjegyzék

Előszó
A Népnyelvkutató Intézet és a Magyar Népnyelv
Az első magyar nyelvatlaszkísérlet
A Csűry-iskola és a nyelvatlasz
A Csűry-iskola hangjelölési rendszerének "sematizmusáról"
A Csűry-iskola és a tulajdonnév-kutatás
A Debreceni cívis szótár
Időrendi táblázat
A debreceni magyar királyi Tisza István Tudományegyetem tanrendje
Felhasznált szakirodalom
Egyéb rövidítések:
Erläuterungen zur Geschichte der Csűry-Schule

---------------------------------------------------------------------


Előszó

"Soha csendes és eredményes, nem kirakatba készült, de hasznos
munkásságot méltóbban nem díszített jutalom és kitüntetés, mint
Csűryét" — írta 1942-ben Csűry Bálint professzori kinevezéséről
tanszékének örököse, BÁRCZI GÉZA (Csűry eml. 5). Csűry Bálint 1932-41
között vezette a debreceni egyetem Magyar és Finnugor Összehasonlító
Nyelvtudományi Tanszékét, és ebből a szűk évtizedből is csupán négy-öt
évre tehető az a tevékenység, amelynek alapján a tudománytörténet ma
is Csűry-iskola néven emlegeti a köréje szerveződött népnyelvkutató
műhelyt. A Csűry Bálint nyelvjáráskutató iskolája iránti érdeklődésem
talán akkor kezdődött, amikor az egyetemen Csűry munkásságával
megismerkedve megtudtam azt is, hogy e rendkívüli tudományos
teljesítménynek a "létrehozója" szűkebb hazámnak, a történelmi
Szatmárnak a szülötte. Kétkötetes Szamosháti szótárában rengeteg
olyan szó, kifejezés van, amelyet nálunk a Tiszaháton is ugyanabban
a formában ismernek. Érdeklődésemet középiskolai tanártársam, Szabó
István is ébren tartotta, aki Csűry Bálint egyik szép reményekre
jogosító tanítványa, több éven át nyelvészeti szemináriumának
gyakornoka volt, s aki beszélgetéseink során mindig tisztelettel
idézte fel professzorának emberi, tanári és tudósi egyéniségét. E
kötet létrejöttét az említetteken kívül az is motiválta, hogy a múlt
értékeinek számbavétele tudományterületünkön sem "csupán" az elődök
iránti megbecsülést fejezheti ki, hanem miként SEBESTYÉN ÁRPÁD is
vallja: "...az egész nyelvtudományi fejlődés számára hasznosabb lenne,
ha vállalná, hogy a tudomány előéletében megkeresi és feltárja a maga
előzményeit" (DMNyIK. 57. sz. 65).

A Csűry-iskoláról nemcsak a volt tanítványok tollából olvashatunk
hosszabb-rövidebb méltatást, értékelést (BAKÓ: MNny. III, 7-38; uő:
MNy. XC, 146-57; VÉGH: NyK. LI, 232-40; IMRE, MMNyjR. 10-19; uő:
Tanulmányok. Szerk.: KISS JENŐ—SZŰTS LÁSZLÓ, 298-306; BALASSA,
Csűry 121-181; SZABÓ T. A.: MNy. XXXVIII, 65-72), rajtuk kívül
a honi nyelvjáráskutatás más neves alakjai is mérlegre tették a
népnyelvkutatás első katedrás professzorának tudományos tevékenységét,
iskolateremtő munkásságának valamelyik területét (BÁRCZI, MNyAElm. 20;
BENKŐ, MNyAElm. 125-6; KÁLMÁN: MNyj. XXVIII-XXIX, 28-9; SEBESTYÉN: i.
m. Stb.). De szeretném remélni, hogy a Fejezetek a Csűry-iskola
történetéből című kötet nem pusztán a Csűry-irodalom számát fogja
szaporítani, hanem néhány ponton tovább is viszi az eddigi kutatást.
Munkám gerincét a Népnyelvkutató Intézethez (és évkönyvéhez, a Magyar
Népnyelvhez), illetve az intézet hármas munkaprogramjához kapcsolódó
témaköröknek, így a nyelvatlasztvékenységnek, a helynévgyűjtésnek, a
Debreceni cívis szótárnak stb. a tárgyalása alkotja. Mindezekhez a
szakirodalmon kívül jól tudtam hasznosítani a debreceni egyetem
Bölcsészettudományi Karának gondosan vezetett régi jegyzőkönyveit,
valamint a magyar szakos hallgatók korabeli tanrendjét és más
forrásértékű anyagot. Elsősorban érvényes ez a Csűry életének
debreceni szakaszát bemutató nyitó fejezetre és a nyelvatlaszokkal
foglalkozó részekre. Az első magyar nyelvatlasz-próbálkozásról szóló
fejezet— amely némiképp átdogozott változata a Magyar Nyelvjárások
XXXV. kötetében megjelenő tanulmányomnak — azért kapott helyet ebben a
kötetben, mert bizonyos szempontokból kapcsolódik hozzá a Csűry-iskola
nyelvatlasz-tevékenysége is, emellett így a két nyelvatlaszterv
alaposabb összehasonlítására is lehetősége adódik az olvasónak.
A Csűry-iskola és a tulajdonnév-kutatás című fejezet kibővített
változata a Hagyományápolás és megújulás (Szerk.: SEBESTYÉN ÁRPÁD,
Debrecen 1982) című kötetben megjelent előadásomnak (55-60).
Néhány kérdéskör vizsgálatára azért nem kerítettem sort, mert a
szakirodalom eddig is kiemelt figyelmet fordított rájuk, így az
egyes részletkérdéseket illetően is nehéz lenne újat mondani róluk.
Különösen vonatkozik ez a Csűry-iskola jelenségmonográfiáira, ezekről
már többen kifejtették véleményüket (pl. BAKÓ: MNny. III, 14-20, 25-8;
SULÁN: MNyj. I, 3-33; DEME, NyjKérd. 28; uő: NyatlFunk. 285-7; BÁRCZI
opponensi véleménye. In: DEME, NyatlFunk. 323-4; IMRE, MMNyjR. 23-6),
sőt nagyobb összefüggésbe ágyazva a szombathelyi dialektológiai
szimpozion (1981. március 25-27) központi témajaként szerepelt (VEAB
Értesítő. 1982. II. Veszprém 1982). A határainkon túli, illetve a
szórványokban élő magyarság nyelvének tanulmányozásában és a
nyelvjárások eszközfonetikai kutatásában pedig a biztató indulást
követően számottevő eredményt nem érhettek el Csűry tanítványai
(CSŰRY: MNny. II, 271; BAKÓ: MNny. III, 35-6, 417; IV, 471-2). Így
ezen (rész)munkaprogramok értékelésével sem foglalkoztam. A kötet
kiadását az Universitas alapítvány pályázatán nyert támogatás
tette lehetővé. Adatgyűjtő munkámat a KLTE Bölcsészettudományi Kara
dékáni hivatalának dolgozói készséggel támogatták—, fogadják érte
köszönetemet. Az egyes szakmai problémák megvitatásában elsősorban
könyvem lektora, Sebestyén Árpád volt segítségemre, Jakab László
pedig sok ma már kevésbé ismert kérdés tisztázásához nyújtott
segítséget. Mindkettőjüknek ezúton mondok köszönetet.

Debrecen, 1998. január havában

Kálnási Árpád


Folytatáshoz kattints a címre!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!