Keresés ebben a blogban

Betöltés...

Tollforgató Irodalmi Lap Blog

Válogatások az Internetről.

A blogban pályázatokról, rendezvényekről, és hirdetésekről tájékozódhat, valamint zenét hallgathat, videót nézhet, és az interneten megjelent hivatalos műveket olvasgathatja. Ha folytatni akarja a mű olvasását, akkor kattintson a szöveg címére!

Az alsó sávban weboldalakat, videósávot, és híroldalakat talál!

A fő oldalunkat itt találhatja:

Az alkotásokat a tollforgato.lap@gmail.com és a tollforgato.lapcsoport@gmail.com címre várom! Köszönöm, hogy megtiszteled az olvasóidat az alkotásokkal, a türelmeddel és a tanításaiddal!

Keresd meg a jobb oldalon a rejtett linkű, vagy lent a középen látható Chat-falat! Beszélgess, vitatkozz irodalomról, művészetről, történelemről, régészetről, vagy írástörténetről, logikáról, másról oldalainkon!


Új aloldalaink nyíltak:

Látogass el új blogunkra is!


A fiók nem Adsense fiók, támogatókat keresek!

2010. február 8., hétfő

Életrajzok - Dr. S. Varga Pál

Dr. S. Varga Pál

habilitált egyetemi tanár

D.Sc.


habilitált egyetemi tanár
D.Sc.
Szakmai önéletrajz
Konferencia-szereplés
Témavezetés
Publikációs lista


Fokozatok (fokozatszerzés éve):
Dr. Univ. (1986)
kandidátus (1992)
MTA doktora (2005-)
Habilitáció:
habilitált (1999)
Beosztások:
tanársegéd (1986-1987)
adjunktus (1987-1994)
docens (1994-2005)
egyetemi tanár (2005-)
Kutatási területek:
klasszikus magyar irodalom, líratörténet, kritikatörténet
Diploma:
magyar nyelv és irodalom–orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, finnugor nyelvész (KLTE - Debrecen, 1979)
Nyelvtudás:
német, orosz, finn, angol
Közéleti tevékenység:
A magyar irodalmi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Országos Bizottságának tagja (1994-1997)
Az Irodalomtörténet című folyóirat kritikai rovatának szerkesztője (1998-2003)
Az OTKA Társadalomtudományi Kollégiumának tagja (2002-2004)
Az MTA Irodalomtudományi Szakbizottságának tagja (2002-)
A Debreceni Disputa című közélei-kulturális folyóirat főszerkesztője (2003-)
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj szakértői kollégiumának tagja (2004-)
A MAB irodalomtudományi szakbizottságának tagja 2007-)
Az MTA közgyűlésének tagja (2007-)
Egyetemi közéleti tevékenység:
A Debreceni Egyetem gyakorló iskoláinak irodalmi szaktanácsadója (2002-2006)
A DE BTK Szkholion c. diákfolyóiratának felelős szerkesztője (2003-)
Intézeti közéleti tevékenység:
megbízott tanszékvezető a KLTE XIX. Századi Magyar irodalomtörténeti Tanszékén (1992-1996)
A Csokonai Könyvtár Források című kiadvány (1997-) sorozatszerkesztője Debreczeni At tilával és Imre Mihállyal
A Debreceni Egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének vezetője (2000-2003)
A Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese (2003-)
Munkahelyek:
magyar szakos középiskolai tanár a KLTE Gyakorló Gimnáziumában (1979-1983)
KLTE majd DE BTK Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet (1983-)
Kitüntetések, díjak:
„Kiváló egyetemi munkájáért” plakett (1979)
TMB-ösztöndíj (1983-1986)
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács Elismerő oklevele TDK-vezetőtanári tevékenységért (1995)
Oltványi Ambrus-díj (1995)
Széchenyi professzori ösztöndíj (1997-2001, 2001-2004)
Az MTA Irodalomtudományi Intézetének Martinkó András-díja (1998)
Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (2002. május 24.)
A Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat Kölcsey Ferenc díja (2003. augusztus 20. )
Az Alföld folyóirat nívódíja (2003. november 28.)
Debrecen város önkormányzatának Csokonai-díja (2007. okt. 23.)
Vendégoktatás:
lektor a Jyväskyläi Egyetem Finn Nyelv Tanszékén (1989-1992)
Meghívott előadó a kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetemen (1998)
Vendégtanár a Bécsi Egyetem Finnugor Intézetében (1999–2000)
vendégtanár a berlini Humboldt-egyetemen (2004 nyári félév)
Elérhetőség:
főépület 331/1. szoba
tel.: 52/512-900/22219; fax: 52/512-934
e-mail: vargap@puma.unideb.hu
Fogadóórák:


DR. S. VARGA PÁL SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA


1979: diploma (magyar nyelv és irodalom–orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, finnugor nyelvész;
minősítése: jeles); „Kiváló egyetemi munkájáért” plakett;
1979–1983: magyar szakos középiskolai tanár a KLTE Gyakorló Gimnáziumában;
1983–1986: TMB-ösztöndíj, témavezető: Németh G. Béla;
1986: Dr. Univ. fokozat. A disszertáció címe: Világkép és többszólamúság. Az ember tragédi ája kompozíciójáról (minősítés: 100 %);
1986–87: tanársegéd a KLTE XIX. Századi Magyar irodalomtörténeti Tanszékén;
1987–94: adjunktus a KLTE XIX. Századi Magyar irodalomtörténeti Tanszékén;
1989–1992: lektor a Jyväskyläi Egyetem Finn Nyelv Tanszékén; 1990-ben részvétel a Jyväskyläi Egyetem hungarológiai programjának megszervezésében;
1992: kandidátusi fokozat. Az értekezés címe: A gondvi seléshit től a vitalizmusig. A magyar líra világképi tendenciái a 19. század második fe lében (minősítés: 100 %);
1992–1996: megbízott tanszékvezető a KLTE XIX. Századi Magyar irodalomtörténeti Tan székén;
1994–2005: docens a KLTE XIX. Századi Magyar irodalomtörténeti Tanszékén;
1994– 1 MTA-doktori, 3 kandidátusi, 8 PhD-, 3 PhD átminősítés és 3 habilitációs értekezés bírálója, elnök 2 PhD-bizottságban, tag 4 kandidátusi, 8 PhD- és 2 habilitácós bizottságban;
1994– előadások az MTA Irodalomtudományi Intézetében, az Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozatának vándorgyűlésein, a budapesti Österreichisches Kulturinstitutban, a Debreceni Nyári Egyetemen (német és finn nyelven is), a debreceni Ady-Akadémián, a Bécsi Egyetem Germaniszika Intézetében, a Debreceni Könyvszemlén stb.
1994–1997: A magyar irodalmi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Országos Bizottságának tagja;
1995: Az Országos Tudományos Diákköri Tanács Elismerő oklevele TDK-vezetőtanári tevékenységért;
Oltványi Ambrus-díj (a Komjáthy Jenő összes költeményei textológiai és szerkesztési munkálataiért),
1996: felkért szakértő a Helsinki Egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének tanszékvezetői állására kiírt pályázat elbírálásában;
1997– A Csokonai Könyvtár Források című kiadvány sorozatszerkesztője Debreczeni At tilával és Imre Mihállyal;
1997– Részvétel a KLTE (DE) irodalomtudományi doktori programjában; 6 PhD-értekezés témavezetője, védés: Bényei Péter, 2005. (100 %);
1997–2000: Széchenyi Professzori Ösztöndíj;
1998: Az MTA Irodalomtudományi Intézetének Martinkó András-díja „…az ember véges ál lat…” című tanulmányért;
1998: Meghívott előadó a kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetemen;
1998– részvétel 23 országos, 4 nemzetközi szakmai konferencián;
1998– részvétel pályázatokban (A romantika problémái, OTKA; Kultúrák kölcsönhatása és analógiái, MKM–FKFP; Szövegkiadás és rekanonizáció, MTA; A nemzeti önismeret a magyar irodalomban, Széchenyi–FKFP);
1998–2003 Az Irodalomtörténet című folyóirat kritikai rovatának szerkesztője;
1999: Habilitáció (Az értekezés címe: „…az ember véges állat…” (A kultúrantro pológia fordulata a felvilágosodás után – Herder és Kölcsey; értékelés: 92 %);
1999–2000: Vendégtanár a Bécsi Egyetem Finnugor Intézetében;
2000–2003: A Debreceni Egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének vezetője;
2001: Szekcióvezető a jyväskyläi V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson;
2001–2004: Széchenyi István Ösztöndíj;
2002. május 24.: Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett;
2002–2004: Az OTKA Társadalomtudományi Kollégiumának tagja;
2002– Az MTA Irodalomtudományi Szakbizottságának tagja;
2002–2006: A Debreceni Egyetem gyakorló iskoláinak irodalmi szaktanácsadója;
2003– A Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese;
2003. augusztus 20. A Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat Kölcsey Ferenc díja;
2003. november 28. Az Alföld folyóirat nívódíja;
2003– A DE BTK Szkholion c. diákfolyóiratának felelős szerkesztője;
2003– A Debreceni Disputa című közélei-kulturális folyóirat főszerkesztője;
2004–2006: A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj szakértői kollégiumának tagja;
2004 nyári félév: vendégtanár a berlini Humboldt-egyetemen;
2005 jan. 21: az MTA doktora (Az értekezés címe: A nemzeti irodalom hagyományközösségi paradigmája, értékelés: 94,4 %);
2005. szept. 1– egyetemi tanár;
2006– részvétel az MTA Irodalomtudományi Intézete műhelyében készülő Arany János Összes Művei (kritikai kiadás) munkálataiban;
2007. október 23.: Debrecen város önkormányzatának Csokonai-díja;
2007– a MAB irodalomtudományi szakbizottságának tagja; MTA közgyűlésének tagja
Varga Pál irányítása alatt készült szakdolgozatok
1994
Bojkov, Nikoláj: Asbóth János: Álmok álmodója
1995
Gönczy Monika: Péterfy Jenő tragikumelmélete
Fehér Ildikó: A Bolond Istók-motívum a magyar irodalomban
Géber Génia: Mózes tragédiája
Hoskó Krisztina: Kemény Zsigmond jellemei néhány társadalmi regényében
Kovács Judit: Fátum és jellem (Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya)
Kunkli Attila Jókai Mór kisepikája az 1850-es évek első felében
Major Marianna: Novellatípusok Ambrus Zoltán kisprózájában
Pálinkás Ildikó Gárdonyi Géza és Munkácsy Mihály szellemi világképének néhány rokon vonása
Tóth Fruzsina: Dráma és drámaiság Arany János életművében
1996
Bánszegi Andrea: Mikszáth Kálmán novellái a nyolcvanas években
Bényei Péter: A történelem mint létmodell Kemény Zsigmond történelmi regényeiben
Birta Katalin: Petelei István novellisztikájának néhány sajátossága: narráció és térábrázo lás
Herczku Anikó: Kísérlet az irodalmi élet mértékadó fórumának megteremtésére
Kondor Tamás: Péterfy Jenő tragikumelmélete
Molnár József: Gyulai Pál (irodalma)
Szebeni Zsuzsa: Vértesy Gyula
Szeredi Orsolya: Néprajzi és mitológiai elemek szerepe Mikszáth Kálmán A jó palócok című no­vellaciklusában
Tóth Erika: A „súlyegyen-elmélet” érvényesülése Kemény Zsigmond történelmi regényeiben
Vékony Erika: A műfaji komponens Arany balladáiban
Véninger Éva: Az irányát kereső Arany János
levelező:
Baranyai Magdolna: Egy Jókai-regény világa – Az arany ember
Koczkáné Király Júlia: Tárkányi Béla költészete
Kurilla Márta: „Nálam a kompozícióban van a poézis” – Arany János lírai verseinek szerkezete
Tamasi Katalin: Egy századvégi novellista világa: Gozsdu Elek novelláinak újszerűsége
Tóth Péter: A tragikum alakváltozatai Kemény Zsigmond történelmi regényeiben
1997
Barát Katalin: A sajátos magyar kapitalista fejlődés gazdasági, társadalmi és jellembeli vetületei Jókai néhány regényében
Kurucz Mariann: A lélek démonizmusa (Csáth Géza álomnovelláinak vizsgálata)
Miklósvölgyi Miklós: A költői világkép válsága Arany János szatirikus epikai műveiben
1998
Csokai Anita: Szereplőtípusok Petelei István novelláiban
Ignáth Márk: Az Úr és az űr avagy a Tragédia metafizikája
Ivanov Zsuzsanna: Bródy Sándor korai novelláinak „naturalizmusa”
Kovács Klára: Arany János humora az 1850-es évek epikus alkotásaiban
Rónai Mónika: Az ember tragédiája motívumai
Szűcs Mariann: Kérdésfelvetések és válaszok Jókai Mór Fráter György című regényében
Tóth Andrea: Lét-kérdés és narratíva Gozsdu novelláiban
Tóth Csaba: A nézőpontváltás lehetőségei Jókai Mór regényeiben
levelező:
Domjánné Nagy Tünde: Arany János epikus költészete az 1850-es években
Huszárszkiné Buczkó Ágnes: „Kedves, imádott jó anyám!” Jellemzés Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye alapján
Tóth Lászlóné: A nézőpontok poétikája Kemény Zsigmond prózájában
1999
Dobi Terézia: Regénysíkok egy múlt századi regényben (Kemény Zsigmond: Zord idő)
levelező:
Bacskainé Iván Renáta: Egy századvégi novellista Erdélyben – Petelei István
Horváth Eszter: Thury Zoltán novellaíró művészete alakjai tükrében
2000
Himics Ágnes: Lírai és anekdotikus elemek Jókai Mór kisepikájában (1850–1854)
Takács Judit: A szubjektum problémája Czóbel Minka lírájában
2001
Nagy Zelma: A János vitéz és Petőfi kanonizációja a XIX. században
2002
levelező
Szoboszlai Anikó: Arany János lírája az 1850-es években
Péterné Nagy Ágnes: Csáth Géza novellisztikájának lélektanisága
2003
Gulyás Orsolya: Arany János eposzírói törekvései, a hun trilógia keletkezéstörténete
Boros Panna Zsófia: Szecessziós sajátosságok Ambrus Zoltán Midas Király című regényében
Békési Veronika: Művész és műalkotás Ambrus Zoltán Midas király című regényében
Hovanecz Fruzsina: A novellanyelv változása a 19. század végén
levelező:
Laskayné Szőlősi Katalin: Kölcsey Ferenc drámaelmélete
Sipos László: Mesék Csáth Gézáról. A csáthi novellaírás motiváló tényezői
Nagy Ágnes: A művészet szerepe és a művészsors a XIX. század második felének irodalmában
2004
Balmaz Ágnes: Motívumok Vajda János tájlírájában
Balázs Éva: A mese műfajiságának érvényesülése Mikszáth három elbeszélésében
Gerencsér Veronika: Lélektaniság Csáth Géza novelláiban
levelező:
Csábri Enikő Lélektan és narráció Peteli István novelláiban
2005
Bede Márta: A szecesszió és Nietzsche filozófiája a Csáth-novellák zeneiségének tükrében
Bódis Szilvia: A fantasztikum változatai a XIX. század második felének magyar elbeszélő irodalmában
Devecseri Zsuzsanna: A fantasztikum, a mese és a detektívtörténet Mikszáth Kálmán elbeszéléseiben
Fazakas Réka: Ambrus Zoltán Ninive pusztulása és Babits Mihály Jónás könyve című művének összehasonlító elemzése a bibliai Jónás könyvével
Maller Márta: Történelem és fikció Kemény Zsigmond Zord idő című regényében
Sitku Tímea: A személyiség válságának problematikája a XIX. század végének magyar irodalmában
Levelező:
Juhászné Tóth Tímea: Gyermekmotívumok Csáth Géza novelláiban
2006
Bessenyei Lilla: Hagyományőrzés és értékmentés Benedek Elek Magyar mese- és mondavilág című művében
Eszenyi József: Toldi szerelmének „különleges helyzete” a trilógiában
Hamecz Emese: Jókai Mór: Egy magyar nábob c. regényének elemzése
Kári Viktória: „Régi pergamenek tanúsága” (Narratív sémák és metaforikus beszédmód az Özvegy és leányában)
Rátonyi Zsófia: Narrációs vizsgálatok Gozsdu Elek novelláiban – Hang és nézőpont kapcsolata, az elbeszélői szerep
Pálmai Melinda: Jean Paul humorfilozófiája Arany János és Reviczky Gyula költészetében
Simon Erzsébet: A narratív sémák identitásképző szerepe – Az egyéni és csoportidentitásképző sémák Kemény Zsigmond Özvegy és leánya, Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival és Szabó Dezső Az elsodort falu című regényében
Tihanyi Katalin Szemenszedett színelátás: Rembrandt-parafrázisok. Bródy Sándor Rernbrandtja mint Rembrandt
Levelező:
Szabó Katalin Arany János Toldijának nyelvezete
Bakó Beáta Történelem és fikció Kemény Zsigmond egy regényében (Zord idő)
Tóthné Cseh Ágnes Az elbeszélő nézőpont váltakozása Mikszáth Kálmán novelláiban
Bilcsik János: Témák és motívumok Csáth Géza novelláiban
2007.
Hákli Tímea: Szorongás és félelem Csáth Géza novelláiban
Szabó Enikő: Nézőpontok Kemény Zsigmond kisepikájában
összesen: 80
Varga Pál vezetése alatt készült, díjazott tdk-dolgozatok:
Bényei Péter: A történelem mint létmodell Kemény Zsigmond A rajongók című regényében, 1995 (első díj)
Kondor Tamás: Péterfy Jenő tragikumelmélete 1995 (harmadik díj)
Takács Judit: A lírai szubjektum Czóbel Minka költészetében 1999.(első díj)
Kunkli Enikő: Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes, 1999 (második díj)
Tihanyi Katalin: Bródy Rembrandt-ciklusa, 2005 (második díj)
Varga Pál vezetése alatt készült, megvédett PhD-értekezések
Bényei Péter: Kemény Zsigmond történelmi regényei (2005, 100%)
Varga Pál vezetése alatt készülő PhD-értekezések
Gönczy Monika
Kondor Tamás
Kunkli Enikő
Takács Judit
Hovanecz Fruzsina
Tihanyi Katalin

Varga Pál tudományos bírálói tevékenysége
Opponens:
akadémiai doktori
Szabó G. Zoltán: Kölcsey Ferenc minden munkái. Versek és versfordítások, 2004.
kandidátusi
Eisemann György: Komjáthy Jenő metafizikus költészete, ELTE, 1994.
Tarjányi Eszter Fejezetek a magyar irodalom szellemtani történetéből és kultúr históriai előzményeiből, ELTE, 1996.
Gyapay László „A tisztább ízlésnek regulájival” (Kölcsey kritikusi színrelépése és a Csokonai-recenzió), ELTE, 1998.
PhD
Gizella Labádi-Bertényi: Itsemurhan kuvaaminen 1920 -luvun suomalaisessa ja unkarilaisessa proosakirjallisuudessa [Öngyilkosságábrázolás az 1920-as évek finn és magyar prózájában], , Jyväskyläi Egyetem, Finnország, 1999.
Jászberényi József: „A Sz. Sophia Templomában látom felszentelve nagysádat” (Egy narratíva a felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkőművesség kapcsolatáról), DE, 2001.
Raija Syyrakki-Oikari: Vallankäytöstä suomen ja unkarin kulttuurisuhteissa [A hatalom használata a finn–magyar kultúrkapcsolatokban], Jyväskyläi Egyetem, Finnország, 2001.
Vattamány Gyula: A túl(-)élő reménység, DE, 2002.
Szabó Levente: Gyulai Pál kritikai normái. Az irodalmi mező 19. századközépi létrehozása, Kolozsvár, Babe[SVP1]ş-Bolyai Egyetem, Románia, 2004. jan. 12.
Palásti Gábor: A misztika hagyománya és az okkult áramlatok az európai romantikában, ELTE, 2004.
Takács Miklós: Káin nyelve, Ábel szótlansága – vallási és esztétikai tapasztalatok összjátéka Ady Endre költészetében és Rainer Maria Rilke korai műveiben, DE, 2006.
Bednanics Gábor: A magyar lírai modernség kezdetei, ELTE, 2007.
PhD-átminősítés
Beke Albert: Gyulai Pál regényelmélete és regénykritikái, KLTE, 1996.
Molnár László A Ma mindig csak nagy készülödés Holnapra (Művészetfilozófiai problémák a fiatal Fülepnél), KLTE, 1997.
Varga Gyula: A schopenhaueri filozófia Reviczky Gyula műveiben, KLTE, 1999.
Licenciátusi értekezés
Raija Syyrakki: Villistä puutarhaksi ja takaisin. Vallankäytöstä suomen ja unkarin kirjallisissa ja kulttuurisuhteissa toiseen maailmansotaan asti [Vadonból kert és vissza. A hatalom használata a finn–magyar irodalmi és kultúrkapcsolatokban a második világháborúig], Jyväskyläi Egyetem, Finnország, 1999.
Habilitációs értekezés
Margócsy István: Petőfi Sándor, ELTE, 2002.
Gángó Gábor: Andrássy út, Vörös torony utca (Tanulmányok Jókairól), DE, 2002.
Bécsy Ágnes: Berzsenyi Dániel, ELTE, 2002.
Bizottsági elnök
PhD
Nemes Rita: Modern magyar dramatikus szövegmodellek, DE, 2003. április 9.
Gyürky Katalin: „Mindannyian nihilisták vagyunk” (Dosztojevszkij és az orosz nihilizmus), DE, 2008. február 1.
Habilitáció
Kiss Gabriella: A kickázat színháza. Fejezetek a kortárs magyar rendezői színház történetéből, DE, 2006. december 8.
Bizottsági tag
kandidátusi
Széchenyi Ágnes: A Válasz, ELTE, 1994.
Györke Ildikó: Novellatípusok a századvég irodalmában, ELTE, 1996.
Sturm László: Tényszerűség és pontatlanság (Krúdy Gyula tény regényei), JATE, 1997.
Praznovszky Mihály A magyar irodalom kultikus szokásrendje a XIX. század közepén, ELTE, 2000.
PhD
Szilasi László: Jókai Jókait olvas, JATE, 1998.
Ratzky Rita A dal, a romantikus vers, a ciklus és következménye Petőfi szerelmi költészetében, ELTE, 1999.
Onder Csaba: Anthologíák a 18–19. század fordulójának magyr irodalmában, DE, 2000.
Z. Kovács Zoltán „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor« – Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában, SZTE, 2001.
Pasztercsák Ágnes: A népábrázolás hagyományának módosulása a XX. század első felének finn prózairodalmában, DE, 2003. jún. 27.
Bódi Katalin: Egy műfaj apológiája. A XVIII. századi magyar levélregény és kontextusai, DE, 2005. ápr. 22.
Ködöböcz Gábor: Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében. A poétikai módosulások természete a daloktól a „szövegekig”, DE, 2005. október 21.
Lee Sang Dong, A magyar népballadák és a Sosa minyo, DE, 2007. február
Habilitáció
Perecz László: Szép rendbe foglalva, DE, 2002. (filozófiatörténet)
Onder Csaba, DE, 2007. november 29.
Lektorálás
Írás – szó – beszéd (Irodalomtankönyv a hat évgolyamos gimnázium első osztálya számára), 1995.
Kölcsey Ferenc: Irodalmi kritikák és esztétikai írások. Kölcsey Ferenc összes művei (kritikai kiadás), s. a. r. Gyapay László, Universitas Kiadó, Bp., 2001.
Tarjányi Eszter: A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai, Universitas Kiadó, Bp., 2002.
Jászberényi József: “A Sz. Sophia Templomában látom felszentelve nagysádat” (Egy narratíva a felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkőművsesség kapcsolatáról), Argumentum Kiadó (Irodalomtörténeti Füzetek, 153.) 2002.
Vitéz Ferenc: Szépírók és publicisták (főiskolai tankönyv), 2003.
Arany János levelezése, 1864–1866. (kritikai kiadás). s. a. r. Új Imre, Universitas Kiadó, Bp., 2008. (megjelenés előtt)
DR. S. VARGA PÁL TÉMAVEZETÉS

Doktorandusz neve
Képzés formája
Képzés ideje
Abszolutórium szerzésének éve
Fokozatszerzés éve
Disszertáció címe
Tihanyi Katalin nappali tagozatos 2006-2009
Juhászné Hovanecz Fruzsina
nappali tagozatos
2005-2008
Nagy Zelma Zsófia
levelező tagozatos
2003-2006
(kilépett: 2006)
----
Takács Judit
nappali tagozatos
2000-2003
2003. aug. 31.
Kunkli Enikő
nappali tagozatos
1999-2002
2002. aug. 31.
Kondor Tamás
nappali tagozatos
1997-2000
2000. aug. 31.
Bényei Péter
nappali tagozatos
1996-1999
1999. aug. 31
2005
A történelmi regény műfaji változatai és a tragikum kérdési Kemény Zsigmond írásművészetében
Gönczy Monika
nappali tagozatos
1995-1998
1998. aug. 31.
Blaskó Katalin
nappali tagozatos
1993-1999
(halasztott 1994/1995; 1995/1996;1996/1997)
1999. aug. 31.

DR. S. VARGA PÁL KONFERENCIA-SZEREPLÉSEI
A konferencia címe A konferencia helye A konferencia éve Az előadás címe
Az Irodalomtörténeti Társaság Nógrád megyei szekciójának emlékülése
Balassagyarmat
1988. október 7.
Komjáthy Jenő
MTA Irodalomtudományi Intézet, Budapest
1989. június 6.
Szentimentális-biedermeier irány a 19. század második felének magyar lírájában
MTA Irodalomtudományi Intézet, Budapest
1994
Kiadatlan Komjáthy-szövegek az Országos Széchényi Könyvtárban
Österreichisches Kulturinstitut, Budapest
1995. február
Traditionswechsel in der ungarischen Gegenwartsliteratur
Debrecen, KLTE
1997. október 17.
Szentenciák és szövegösszefüggések Madách drámájában
(A Magyar Irodalomtörténeti Társaság szakmai továbbképzésének nyitóelőadása)
"1848 eszméinek megteremtői és továbbvivői - a magyar liberális gondolkodók"
Debrecen, KLTE
1998. április 22.
Szabadság és hagyomány Madách gondolatrendszerében
A romantika problémái
Pécs, Művészetek Háza
1998. május 7.
Nemzetiség és nyelvszemlélet a magyar romantika irodalmában
A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Hajdú-Bihar megyei Szervezetének Kölcsey-kollégiuma
Debrecen, KLTE
1998. december 10.
Kölcsey irodalomtörténeti alapvetése
Állam és társadalom Magyarországon 1848-49-ben
Debrecen, KLTE
1999. május 11.
Nép- és nemzetfogalom a XIX. századi irodalomkritikában
Egyház és művelődés
Debreceni Református Kollégium
1999. február 10.
Ész és hit (A 18-19. század fordulójának vallásbölcseleti vitája)
Konferencia a Csonka-toronybeli Arany János-múzeum centenáriuma alkalmából
Nagyszalonta,
1999. augusztus 28.
A hunok harca a két Aranynál - avagy egy irodalomszemléleti hagyomány vége
Kánonképződés a XIX. századi magyar irodalomban
Pécs, Művészetek Háza
2000. január 21.
Hagyományközösségi szemlélet és irodalomtörténeti kánon
A Református Diákok Világtalálkozója alkalmából rendezett tudományos konferencia
Debreceni Református Kollégium
2000. június 10.
"Benne a keresztyén hagyomány nemzeti szellemben van felfogva" (Vallás és nemzeti kultúra 19. századi református gondolkodóinknál)
Álmosd
2000. augusztus 8.
Emlékbeszéd a Kölcsey Ferenc születésének 210. évfordulóján rendezett ünnepségen
Vörösmarty Mihály és a romantika
Pécs, Művészetek Háza
2000. november 25.
A történelem képe Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című versében
V. Hungarológiai Kongresszus
Jyväskylä
2001. augusztus
Vitaindító előadás az V. Hungarológiai Kongresszus szekciójában
Emlékülés Barta János születésének 100. évfordulója alkalmából
Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza
2001. október 3.
A "nagy téma", Arany
Gyulai Pál és a XIX. századi magyar kritika
Pécs, Művészetek Háza
2001. december 1.
A népnemzeti irodalom fogalma Gyulainál
Elődás a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott rendezvényen
Debrecen
2002. január 29.
Töredékek a vallásról
Plenáris előadás az Irodalomtörténeti Társaság középiskolai tanári tagozatának továbbképzésén
Debreceni Egyetem
2002. július 4.
Kazinczy és Debrecen
Verseghy-konferncia
Szolnok
2002. szeptember 27.
A nyelv és a költészet viszonya Verseghy gondolatrendszerében
Az Arany János születésének 185. és halálának 120. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás megnyitása
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
2002. október 16.
"Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak"
Vulgo Szalon
Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza
2003. február 19.
A nemzet mint szimbolikus értelemvilág
Kőrösi Csoma Sándor és a keletkutatás (a Körösi Csoma Napok tudományos ülésszaka)
Kovászna
2003. április 4.
Nemzet - irodalom - nemzeti irodalom
Dekonferencia (A Noszty-fiú esete Tóth Marival)
Szegedi Tudományegyetem
2003. április 25.
A narratív sémák szerepe a Noszty…-ban
Művészetek völgye
Öcs
2003. július 28.
"Protestáló hit s küldetéses vétó" - Debrecen szellemi kétarcúságának tükröződése Csokonaitól Jókai Mórig
Irodalomtörténet-írásunk elméleti kérdései
MTA Irodalomtudományi Intézete, Budapest
2003. november 19.
Nemzet- és irodalomfogalmak viszonya a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban
Értékek Akadémiája
Debreceni Akadémiai Bizottság, Debrecen
2003. december 10. (Televíziós közvetítése: MTV 1, 2004. január 30.)
Mi a nemzeti irodalom? Mitől nemzeti az irodalom?
A JPTE által rendezett Mikszáth-kollokvium
Művészetek Háza, Pécs
2004. október 29.
Mikszáth "tudásregényei"
"…de mi a népiesség?"
Illyés Gyula Alapítvány
Budapest
2004. november 18-19.
A népies fogalma Toldy Ferencnél és Arany Jánosnál
Európában gondolkodni
Debreceni Akadémiai Bizottság székháza
2004. november 22.
Az európai protestáns kultúra magyar fővárosa
MTA Irodalomtudományi Intézet, Budapest
2005. április 13.
Kölcsey filozófiai tájékozódásának változásai
Universität Wien, Institut für Germanistik, Bécs
2005. április 25.
Deutschsprachige Schriftsteller in Ungarn am Scheideweg
Nádasdy Akadémia
Nádasdladány
2005. június 18.
Nemzeti és európai identitás viszonya Kölcsey Ferenc gondolkodásában
Konferenz Mythos und Fälschung
Technische Universität, Dresden
2005. szeptember 12.
Vörösmartys Epos Zaláns Flucht und seine Rezeption im 19. Jahrhundert
Apai örökség
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
2005. október 13.
Lírakritikai normák a Koszoruban
egyetemi tanári székfogalaló előadás
Debreceni Egyetem
2005. november 24.
A Zalán futása mint nemzeti eposz és fogadtatása a 19. században
A nemzeti tudományok historikuma
Budapest, Illyés Gyula archivum
2005. november 25.
A nemzetfogalom fenomenológiai megközelítésének lehetséges hasznáról
Toldy Ferenc emlékülés
MTA, Budapest
2005. december 12.
Toldy és a népköltészet
Zentraleuropa - ein kultureller Kommunikationsraum OSzK, Budapest 2006. szeptember 15. Hormayrs Archiv und das Programm der Nationalliteratur
Regionális és nemzeti identitásformák a 18-20. századi magyar és szlovák történelemben Kassa 2006. november 8. A nemzet fogalmának változatai a 19. századi magyar irodalomban
Nemzeti művelődés – egységesülő világ Budapest 2007. november 30. Nyelvében él a nemzet? A 18-19. századi nyelvnemzet-koncepciók néhány tanulsága

DR. S. VARGA PÁL PUBLIKÁCIÓI
I. Önálló könyvek
1. A gondviseléshittől a vitalizmusig (A magyar költészet világképének alakulása a 19. század második felében), Csokonai-könyvtár 2., Csokonai Kiadó, Debrecen, 1994, 334 l. (21 A/5 ív)
2. Két világ közt választhatni. Világkép és többszólamúság Az ember tragédiájában, Irodalomtörténeti füzetek, Argumentum kiadó, Bp., 1997, 180 l. (9,11 A/5 ív)
3. „…az ember véges állat…” A kultúrantropológia fordulata a felvilágosodás után – Herder és Kölcsey, Kölcsey Társasági Füzetek 10., Fehérgyarmat, 1998, 122 l. (9,14 A/5 ív)
4. A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban, Balassi Kiadó, Bp., 2005, 671 l.
II. Szövegkiadás, szerkesztés
Szövegkiadás:
1. Komjáthy Jenő összes költeményei, A magyar költészet kincsestára 29., Unikornis kiadó, Bp., 1995, 356 l. (szerkesztés, jegyzetek, utószó)
2. Reviczky Gyula összes költeményei, A magyar költészet kincsestára 40., Unikornis kiadó, Bp., 1996, 336 l. (szerkesztés, jegyzetek, utószó)
3. Vajda János válogatott költeményei, A magyar költészet kincsestára 57., Unikornis kiadó, Bp., 1997, 328 l. (válogatás, szerkesztés, jegyzetek, utószó),
4. Arany János: Tanulmányok és kritikák, Csokonai Könyvtár. Források, 4., Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998, 601 l. (válogatás, szerkesztés, jegyzetek, utószó)
Szerkesztés:
1. Kisfaludy Sándor: Szépprózai művek, kiad. Debreczeni Attila, Csokonai Könyvtár. Források, 1., Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997, 258 l. (23,24 A/5 ív) (sorozatszerkesztés, Debreczeni Attilával és Imre Mihállyal közösen)
2. Kemény Zsigmond: Kisregények és elbeszélések, kiad. Bényei Péter, Csokonai Könyvtár. Források, 2., Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997, 314 l. (28,24 A/5 ív) (sorozatszerkesztés, Debreczeni Attilával és Imre Mihállyal közösen)
3. Bolyai Farkas: Drámák, kiad. Borbély Szilárd, Csokonai Könyvtár. Források, 3., Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998, 344 l. (30,75 A/5 ív) (sorozatszerkesztés, Debreczeni Attilával és Imre Mihállyal közösen)
4. Arany János: Tanulmányok és kritikák, Csokonai Könyvtár. Források, 4., Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998, 601 l. (45,4 A/5 ív) (sorozatszerkesztés, Debreczeni Attilával és Imre Mihállyal közösen). L. a Szövegkiadások rovat 4. tételét.
5. Retorikák a reformáció korából, kiad. Imre Mihály, Csokonai Könyvtár. Források, 5., Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2000, 533 l. (47,9 A/5 ív) (sorozatszerkesztés, Debreczeni Attilával és Imre Mihállyal közösen)
6. Első folyóirataink: Uránia, kiad. Szilágyi Márton, Csokonai Könyvtár. Források, 6., Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999, 370 l. (33,25 A/5 ív) (sorozatszerkesztés, Debreczeni Attilával és Imre Mihállyal közösen)
7. Első folyóirataink: Orpheus, kiad. Debreczeni Attila, Csokonai Könyvtár. Források, 7., Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999, 572 l. (51,12 A/5 ív) (sorozatszerkesztés, Debreczeni Attilával és Imre Mihállyal közösen)
8. Dugonics András: Etelka, kiad. Penke Olga, Csokonai Könyvtár. Források, 8., Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002, 508 l. (45,4 A/5 ív) (sorozatszerkesztés, Debreczeni Attilával és Imre Mihállyal közösen)
9. Nagyari József tábori prédikációi, kiad. Győri L. János, Csokonai Könyvtár. Források, 9., Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002, 270 l. (24,31 A/5 ív) (sorozatszerkesztés, Debreczeni Attilával és Imre Mihállyal közösen)
10. Retorikák a barokk korból, kiad. Bitskey István, Csokonai Könyvtár. Források, 10., Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2003, 328 l. (29,32 A/5 ív) (sorozatszerkesztés, Debreczeni Attilával és Imre Mihállyal közösen)
11. Első folyóirataink: Magyar Museum, s. a. r. Debreczeni Attila, Csokonai Könyvtár. Források, 11., Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2004, I. 514 l. (46,12 A/5 ív), II. 242 l. (21,81 A/5 ív) (sorozatszerkesztés, Debreczeni Attilával és Imre Mihállyal közösen)
III. Tanulmányok
1. Hazafelé a Mindenségbe (Pilinszky János költészetéről), Alföld 1980/5. 59–14. és in: Kikötő (az Alföld-stúdió antológiája), Debrecen 1981, 215–223.
2. Modalitás-típusok a 19. század hetvenes éveinek magyar lírájában, Studia Litteraria 18. (1980), 93–122.
3. A nem racionális megismerés esélyei, Valóság 1982/3. 63–69.
4. A magyarság és egyetemesség élménye Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi és Arany néhány versében, Studia Litteraria 21. (1983), 15–51.
5. Az ember tragédiája kompozíciójáról, Irodalomtörténeti Közlemények 1986/1–2. 132–147.
6. „Képzelem és szent igaz, Hogy akkor ott megáll a Nap…” (Vajda János költői világ képéről), Studia Litteraria 25. (1987), 67–98.
7. A népies-nemzeti irány költői világképének néhány problémája, Irodalomtörténet 1987–1988/3., 401–434.
8. Szentimentális-biedermeier irány a XIX. század második felének magyar lírájában, Irodalomtörténeti Közlemények 1989/1–2., 48–63.
9. Komjáthy Jenő költői világképének alakulása, Irodalomtörténet 1989/4., 610–640.
10. A költői hatás megújítói a 19. század végének magyar lírájában, Studia Litteraria 30. (1991), 98–117.
11. A vágytalan boldogság költője (Czóbel Minka költői világképéről), Irodalomtörténeti közlemények 1994/1., 32–51.
12. A költői világkép fogalma, Gond 7. (1994) 96–143.
13. „…Virgilje lehet legfőlebb; de Homérja soha” (Arany János és a „népi tudalom”), Irodalomtörténet 1995/1., 102–119.
14. Egy új Komjáthy-kiadás körvonalai, Studia Litteraria 35. (1995), 67–100.
15. Interkulturalizmus (Alois Wierlacher [hg.]: Kulturthema Fremdheit. Leitbegriffe und Problemfelder kulturwissenschaftlicher Fremdheitsforschung), Budapesti Könyvszemle 1996/ tavasz, 16–25.
16. Interculturalism (We’re on Our Way to the Promised Land), Budapest Review of Books, Winter 1995. 167–174. (a fenti tanulmány angol nyelven)
17. Traditionswechsel in der ungarischen Gegenwartsliteratur, Zeitschrift der Jura Soyfer Gesellschaft, 3/1995, 9–15.
18. „…az ember véges állat…” (Kölcsey irodalomszemléletének kultúrantropológiai hátteréről), Alföld 1997/5. 34–58. = epa.oszk.hu/00000/00002/00017/kolcsey.html - 90k
19. Weltschmerz in der ungarischen Literatur, in: Lenau-Jahrbuch, Internationale Lenau-Gesellschaft, Wi en–Stockerau, Band 23/1997, 173–198. (Interneten: http://www.conat. com/ lenau/jg2.htm)
20. Az ember tragédiája világai (Elméleti-módszertani megfontolások polifonikus művek elemzésével kapcsolatban), Hungarologische Beiträge 1998, 83–115.
21. A pásztortűz lángja (Az eposz és a regény őrségváltásának néhány vonása a magyar irodalomban), Hitel 1999/7., 88–101.
22 A „hideg vizsgáló ész” s a „szeretettel tölt szív” tudománya (Ismeretelméleti pozíciók Kölcsey Ferenc gondolkodásában), in: Mesterek, tanítványok. Ünnepi tanulmánykötet a hetvenéves Csetri Lajos tiszteletére, szerk. Szajbély Mihály, Budapest, Magvető, 1999, 283–312.
23. Ész és hit (Adalékok a 18–19. század fordulójának vallásbölcseleti vitájához), Protestáns Szemle 1999/2., 87–117. Teljes szöveg in: Egyház és művelődés. Fejezetek a reformátusság és a művelődés XVI–XIX. századi történetéből, szerk. G. Szabó Botond, Fekete Csaba, Bereczki Lajos, Debrecen 2000, 429–481.
24. Erdélyi János irodalomtörténeti koncepciójáról, Irodalomtörténet, 2000/1, 15–35. és 2000/2, 89–100.
25. A „mi világunk” látóhatára (Elméleti megfontolások a nemzeti irodalom diskurzusainak vizsgálatához), in: In honorem Tamás Attila, szerk. Görömbei András, Debrecen, 2000, 453–470.
26. Hagyományközösségi szemlélet és irodalmi kánon, in: A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. Takáts József, Pécs, 2000, 125–144.
27. Szentenciák és kontextusuk Az ember tragédiájában, in: Értékek kontextusa, kontextusok értéke. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról (Studia littreraria 40.), Debrecen, 2000, 114–127.
28. „…a kozmopolitizmusnak szükségképpen patriotizmusnak kell lennie…” (Egy elfeledett diskurzus és Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című verse), in: Vörösmarty és a romantika, szerk. Nagy Imre és Takáts József, Pécs, 2001, 159–171.
29. Wizje historii w Tragedii człowieka Imre Madácha, Ethos (Kwartalnik Instytutu Jana Pawła II Kul – Lublin i Fundacji Jana Pawła II – Rzym) [a lublini II. János Pál Intézet és a római II. János Pál Alapítvány negyedéves folyóirata], Nr. 56., 2001/4., 220–236.
30. Friedrich Schlegel bécsi előadásai és a magyar nemzeti irodalom hagyományközösségi paradigmája, Legkisebb közös többszörös (A kolozsvári Láthatatlan Kollégium elméleti folyóirata), 2001/tél, 102–111.
31. Barta János és az egzisztenciális perspektíva (Néhány szó Barta János Arany-képéről), Irodalomtörténet, 2002/1, 44–52.
32. A nemzet mint szimbolikus értelemvilág (Bevezetés a nemzeti irodalom 19. századi fogalmainak tanulmányozásához), Alföld, 2002/5. 37–62. =
http://epa.oszk.hu/00000/00002/00073/varga.html
33 A hunok harca a két Aranynál – avagy egy irodalomszemléleti hagyomány vége, in: A két Arany. Összehasonlító tanulmányok, szerk. Korompay H. János, Budapest, 2002, 98–120.
34. A népnemzeti irodalom fogalma Gyulai Pálnál, Jelenkor, 2002/7–8., 805–817.
35. Az Uránia programja és az irodalmi modernizáció hagyományközösségi alternatívája, Hitel, 2002/8., 88–101.
36. A történelem perspektívái Az ember tragédiájában, Debreceni Szemle, 2002/3., 388–404. (A 29. tétel magyar nyelvű változata)
37. Nemzetiség és nyelvszemlélet a magyar romantika irodalmában, in: „Mit jelent a suttogásod?” A romantika: eszmék, világkép, poétika, szerk. Nagy Imre és Merényi Annamária, Pécs, 2002, 121–138.
38. Felhőjátékok (Költészettan és ismeretelmélet kapcsolata Arany Jánosnál), Alföld, 2003/1., 47–60.
39. „Benne a keresztyén hagyomány nemzeti szellemben van felfogva” (Vallás és nemzeti kultúra viszonya 19. századi református gondolkodóinknál), Protestáns Szemle, 2003/1, 1–11.
40. Nyelv és költészet viszonya Verseghy Ferenc gondolkodásában, in: In memoriam Verseghy Ferenc, 6. A Szolnokon 2002. szeptember 27-én rendezett tudományos ülésszak anyagából, ], szerk és bev. Szurmay Ernő, Szolnok, 2003, 71–95.
41. A hagyomány elvének érvényre jutása Kölcsey Ferenc gondolkodásában Irodalomtörténeti közlemények, 2003/4–5., 399–441. = www.itk.iti.mta.hu/2003-45/svarga.htm - 166k = http://epa.oszk.hu/00000/00001/00013/svarga.htm
42. Nemzet és irodalom fogalmainak viszonya a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. In: Az irodalomtörténet esélye, szerk. Veres András. Budapest, 2004. Gondolat Kiadó, 13–22.
43. A nemzeti irodalom eredetközösségi koncepciója – Toldy Ferenc. Literatura, 2004/2., 143–170.
44. Isten csendjében. Dialógus Bíró Ferenc Katona-monográfiájával. Literatura, 2004/2., 257–273.
45. A népies fogalma Toldy Ferencnél és Arany Jánosnál. In: „De mi a népiesség…”, Bp., 2005. 319–336.
46. A narratív sémák szerepe A Noszty-fiú…-ban. in: Normakövetés és normaszegés 19. századi elméletekben és műfajokban, Studia Litteraria 45., Debrecen, 2005, 192–208.)
47. Mi a nemzeti irodalom? Mitől nemzeti az irodalom? in: Nemzet – identitás – irodalom, szerk. Bényei Péter és Gönczy Monika, Csokonai Universitas könyvtár 35., Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005, 236–259. (Az Értékek akadémiája című előadássorozat keretében 2003. december 10-én, a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában megtartott előadás szerkesztett változata)
48. „Mindenben ellenkezőképpen gondolkozunk”. A hagyományközösségi paradigma elődeinek fellépése Kazinczyval szemben. In: Nemzet – identitás – irodalom, szerk. Bényei Péter és Gönczy Monika, Csokonai Universitas könyvtár 35., Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005, 293–328.
49. A nemzeti irodalom hagyományközösségi paradigmájának elmélete és gyakorlata Arany Jánosnál, in: Nemzet – identitás – irodalom, szerk. Bényei Péter és Gönczy Monika, Csokonai Universitas könyvtár 35., Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005, 329–409.
50. Textológiák között (Az ember Tragédiája: Szinoptikus kritikai kiadás). Holmi, 2006/3., 410–421.
51. Toldy Ferenc a népköltészet és a műköltészet viszonyáról, Irodalomtörténeti Közlemények, 2006/1–2., 90–98.
52. A nemes magyar nemzet szépliteratúrája. Toldy Ferenc: A magyar költészet története. In: A magyar irodalom történetei, A magyar irodalom történetei, főszerkesztő: Szegedy-Maszák Mihály, a kötet szerkesztői: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp.: Gondolat, 2007, 368–383.
53. „Népies-nemzeti”, „nemzeti klasszicizmus” – a nemzeti irodalom hagyományközösségi szemlélete. Arany János: Naiv eposzunk. In: A magyar irodalom történetei, főszerkesztő: Szegedy-Maszák Mihály, a kötet szerkesztői: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp.: Gondolat, 2007, 445–460.
54. Történelem és irónia. Madách Imre: Az ember tragédiája. In: A magyar irodalom történetei, főszerkesztő: Szegedy-Maszák Mihály, a kötet szerkesztői: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp.: Gondolat, 2007, 461–490.
55. Kölcsey filozófiai tájékozódásának változásairól, in: Kolligátum. Tanulmányok a hetvenéves Bíró Ferenc tiszteletére, Bp., Ráció, 2007, 465–479.
56. A nemzetfogalom változatai a 19. századi magyar irodalomban, in Štefan Šutaj – László Szarka (Eds.) Regionálna a národná identita v mad’arskej a slovenskej histórii 18–20. storočia / Regionális és nemzeti identitásformák a 18–20. századi magyar és szlovák történelemben, Presov: Universum, 2007, 40–47. (szlovák és angol nyelvű rezümével)
57. A nemzetfogalom fenomenológiai megközelítésének lehetséges hasznáról. In: A nemzeti tudományok historikuma, szerk. Kulin Ferenc, Bp., 2008,
IV. Recenziók, kritikák
1. Szöllősi Zoltán: Vacsora jégen, Alföld, 1978/6., 78–79.
2. Fodor Ákos: Kettőspont, Alföld, 1978/7., 85–86.
3. Gábor Zoltán: Fűszálak élein, Alföld, 1978/10., 80–81.
4. Garai Gábor: Szélcsönd és újra szél, Alföld, 1979/8., 86–88.
5. Kapcsa János kiállítása, Alföld, 1979/8., 94–95
6. Bényi Árpád kiállítása a Fényes Adolf-teremben, Alföld, 1979/11., 93–94.
7. Gulyás József: A tenger küszöbén, Alföld, 1980/1., 81–82.
8. Tandori Dezső: A meghívás fennáll, Alföld, 1980/6., 85–86.
9. Költők útközben (Rózsa Endre: Kietlen ünnep, Oravecz Imre: Egy földterület növény takarójának megváltozása, Apáti Miklós: Korai hattyúdalok), Alföld, 1981/1.,85–87.
10. Lászlóffy Aladár: …hogy kitudódjék a világ, Alföld, 1981/7., 74–77.
11. Örkény István: Lágerek népe, Alföld, 1981/8., 81–82.
12. Tar Sándor: A 6714-es személy, Alföld, 1982/2., 90–91.
13. Nemzedékek és „nemzedékek” (Csengey Dénes: „…és mi most itt vagyunk”), Alföld 1984/8., 68–73.
14. „Ki viszi át…”? (Töprengések Görömbei András könyvéről), Határ, 1986/2., 85–91.
15. Freud és az egyistenhit (Sigmund Freud: Mózes), Valóság, 1987/12., 101–103.
16. A kulcskeresés művészete (Barta János: A pálya végén), Alföld, 1988/1., 68–71.
17. A rózsa visszahódítása (Umberto Eco: A rózsa neve), Valóság, 1988/11., 112–115.
18. Imre László: Arany János balladái, Alföld, 1989/5., 78–83.
19. A tragikus Arany (Keresztury Dezső: „…csak hangköre más”), Irodalomtörténet, 1990/1., 183–191.
20. Egy misztikus költő ébresztése (Komjáthy Jenő: Vers és próza, vál., s. a. r., bev. és jegyzetekkel ellátta: Rába György,) Irodalomtörténet 1991/4., 594–600.
21. Virgil Nemoianu: The Taming of Romanticism, European Literature and the Age of Biedermeier, Helikon 1992/1., 138–140.
22. H. Törő Györgyi–Nagy Miklós–Tódor Ildikó: A magyar irodalomtörténet bibliográfiá ja 1849–1905, Budapesti Könyvszenle 1993/nyár, 223–225.
23. A rendteremtés melankóliája (Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk), Alföld, 1993/8., 80–86.
24. Egy műbútorasztalos a könyvészet tudományában (válasz Dávidházi Péternek), Budapesti Könyvszemle 1994/tavasz, 18.
25. Rohonyi Zoltán: „…úgy állj meg itt, pusztán”, Közelítések XIX. századi irodalmunkhoz: Esszék, tanulmányok, Budapest, Balassi, 1996. 231 l., Irodalomtörténeti Közlemények 1999/1–2., 221–231. = www.itk.iti.mta.hu/1999-12/svarga.htm - 44k = http://epa.oszk.hu/00000/00001/00008/svarga.htm
26. Magyar-e a magyarországi filozófia? Megjegyzések Mészáros András A filozófia Magyarországon című könyvéről, Vigilia, 2002/4., 314–317.
V. Előadások
1. Komjáthy Jenő, Az Irodalomtörténeti Társaság Nógrád megyei szekciójának emlékülése, Balassagyarmat, 1988. október 7.
2. Szentimentális-biedermeier irány a 19. század második felének magyar lírájában, MTA Irodalomtudományi Intézet, Budapest, 1989. június 6.
3. Kiadatlan Komjáthy–szövegek az Országos Széchényi Könyvtárban, MTA Irodalomtudomá nyi Intézet, Budapest, 1994.
4. Traditionswechsel in der ungarischen Gegenwartsliteratur, Österreichisches Kultur institut, Budapest, 1995. február
5. Szentenciák és szövegösszefüggések Madách drámájában, A Magyar Irodalomtörténeti Társaság szakmai továbbképzésének nyitóelőadása, Debrecen, KLTE, 1997. október 17.
6. Szabadság és hagyomány Madách gondolatrendszerében, „1848 eszméinek megteremtői és továbbvivői – a magyar liberális gondolkodók” c. konferencia, Debrecen, KLTE, 1998. április 22.
7. Nemzetiség és nyelvszemlélet a magyar romantika irodalmában, A romantika problémái c. konferencia, Pécs, Művészetek Háza, 1998. május 7.
8. Kölcsey irodalomtörténeti alapvetése, A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Hajdú–Bihar megyei Szervezetének Kölcsey-kollégiuma, Debrecen, KLTE, 1998. december 10.
9. Nép- és nemzetfogalom a XIX. századi irodalomkritikában, Állam és társadalom Magyarországon 1848–49-ben c. konferencia, Debrecen, KLTE, 1999. május 11.
10. Ész és hit (A 18–19. század fordulójának vallásbölcseleti vitája), Egyház és művelődés c. konferencia, Debreceni Református Kollégium, 1999. február 10.
11. A hunok harca a két Aranynál – avagy egy irodalomszemléleti hagyomány vége, Konferencia a Csonka-toronybeli Arany János-múzeum centenáriuma alkalmából, Nagyszalonta, 1999. augusztus 28.
12. Hagyományközösségi szemlélet és irodalomtörténeti kánon, Kánonképződés a XIX. századi magyar irodalomban c. konferencia, Pécs, Művészetek Háza, 2000. január 21.
13. „Benne a keresztyén hagyomány nemzeti szellemben van felfogva” (Vallás és nemzeti kultúra 19. századi református gondolkodóinknál), A Református Diákok Világtalálkozója alkalmából rendezett tudományos konferencia, Debreceni Református Kollégium, 2000. június 10.
14. Emlékbeszéd a Kölcsey Ferenc születésének 210. évfordulóján rendezett ünnepségen, Álmosd, 2000. augusztus 8.
15. A történelem képe Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című versében, Vörösmarty Mihály és a romantika c. konferencia, Pécs, Művészetek Háza, 2000. november 25.
16. Vitaindító előadás az V. Hungarológiai Kongresszus szekciójában, Jyväskylä, 2001, augusztus .
17. A „nagy téma”, Arany, Emlékülés Barta János születésének 100. évfordulója alkalmából, Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza, 2001. október 3.
18. A népnemzeti irodalom fogalma Gyulainál, Gyulai Pál és a XIX. századi magyar kritika c. konferencia, Pécs, Művészetek Háza, 2001. december 1.
19. Töredékek a vallásról, Előadás a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott rendezvényen, 2002. január 29.
20. Kazinczy és Debrecen, plenáris előadás az Irodalomtörténeti Társaság középiskolai tanári tagozatának továbbképzésén, Debreceni Egyetem, 2002. július 4.
21. A nyelv és a költészet viszonya Verseghy gondolatrendszerében, Verseghy-konferncia, Szolnok, 2002. szeptember 27.
22. „Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak”, az Arany János születésének 185. és halálának 120. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás megnyitása, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002. október 16.
23. A nemzet mint szimbolikus értelemvilág, Vulgo Szalon, Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza, 2003. február 19.
24. Nemzet – irodalom – nemzeti irodalom, Kőrösi Csoma Sándor és a keletkutatás (a Körösi Csoma Napok tudományos ülésszaka), Kovászna, 2003. április 4.
25. A narratív sémák szerepe a Noszty…-ban, Dekonferencia (A Noszty-fiú esete Tóth Marival), Szegedi Tudományegyetem, 2003. április 25.
26. „Protestáló hit s küldetéses vétó” – Debrecen szellemi kétarcúságának tükröződése Csokonaitól Jókai Mórig, Művészetek völgye, Öcs, 2003. július 28.
27. Nemzet- és irodalomfogalmak viszonya a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban, Irodalomtörténet-írásunk elméleti kérdései c. konferencia, MTA Irodalomtudományi Intézete, Budapest, 2003. november 19.
28. Mi a nemzeti irodalom? Mitől nemzeti az irodalom? Értékek Akadémiája, Debreceni Akadémiai Bizottság, Debrecen, 2003. december 10. (Televíziós közvetítése: MTV 1, 2004. január 30.)
29. Mikszáth „tudásregényei”, A JPTE által rendezett Mikszáth-kollokvium, Művészetek Háza, Pécs, 2004. október 29.
30. A népies fogalma Toldy Ferencnél és Arany Jánosnál, „…de mi a népiesség?” c. konferencia, Illyés Gyula Alapítvány, Budapest, 2004. november 18–19.
31. Az európai protestáns kultúra magyar fővárosa, Európában gondolkodni c. konferencia, a Debreceni Akadémiai Bizottság székháza, 2004. november 22.
32. Kölcsey filozófiai tájékozódásának változásai, MTA Irodalomtudományi Intézet, Budapest, 2005. április 13.
33. Deutschsprachige Schriftsteller in Ungarn am Scheideweg, Universität Wien, Institut für Germanistik, Bécs, 2005. április 25. = Deutsches Kulturzentrum, Debrecen, 2006. február 23.
34. Nemzeti és európai identitás viszonya Kölcsey Ferenc gondolkodásában, Nádasdy Akadémia, Nádasdladány, 2005. június 18.
35. Vörösmartys Epos Zaláns Flucht und seine Rezeption im 19. Jahrhundert, Konferenz Mythos und Fälschung, Technische Universität, Dresden, 2005. szeptember 12.
36. Lírakritikai normák a Koszoruban, Apai örökség c. konferencia, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2005. október 13.
37. A Zalán futása mint nemzeti eposz és fogadtatása a 19. században, egyetemi tanári székfoglaló előadás, Debreceni Egyetem, 2005. november 24.
38. A nemzetfogalom fenomenológiai megközelítésének lehetséges hasznáról, A nemzeti tudományok historikuma c. konferencia, Bp., Illyés Gyula Archívum, 2005. november 25.
39. Toldy és a népköltészet, Toldy Ferenc emlékülés, MTA, 2005. december 12.
40. „Boldog az, kinek sok kötelékei vagynak az életben” (Az álmosdi Kölcsey-emlékház állandó kiállításának megnyitása), Álmosd, 2006. január 28.
41. Hormayrs Archiv und das Programm der Nationalliteratur, Zentraleuropa – ein kultureller Kommunikationsraum c. konferencia, Jahrestagung des Literatur- und kulturwissenschaftlichen Komitees der Österreichischen und der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, Budapest, OSzK, 2006. szeptember 15.
42. A nemzet fogalmának változatai a 19. századi magyar irodalomban, Regionális és nemzeti identitásformák a 18–20. századi magyar és szlovák történelemben c. konferencia, Kassa, 2006. november 8.
43. Nyelvében él a nemzet? A 18-19. századi nyelvnemzet-koncepciók néhány tanulsága, Nemzeti művelődés – egységesülő világ c. konferencia, Budapest, 2007. november 30.
44. A babona szerepe Mikszáth elbeszéléseiben, Debreceni Könyvszemle, 2007. december 7.
45. A„Munkaközösség az európai kultúráért” egyesület vitája Gyurgyák János „Ezzé lett magyar hazátok” (A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története) c. könyvéről (felkért hozzászóló), Debreceni Akadémiai Bizottság, 2008. február 6.
VI. Egyetemi jegyzet fejezetei:
1. Madách Imre. (Imre László–Nagy Miklós– –) A magyar irodalom története 1849–1905. I. (KLTE BTK-jegyzet). Tankönyvkiadó, Bp. 1989. 53–78.
2. A magyar líra a század utolsó harmadában; Kiss József; Reviczky Gyula; Komjáthy Jenő. (Imre László–Nagy Miklós– –) A magyar irodalom története 1849–1905. III. (KLTE BTK-jegyzet). Tankönyvkiadó, Bp. 1990. 43–76.
3. Kritikai irányzatok a század utolsó harmadában. (Imre László–Nagy Miklós– –) A magyar irodalom története 1849–1905. III. (KLTE BTK-jegyzet). Debrecen, 1993. 39–47.
Újrakiadva: A magyar irodalom története 1849–1905, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 1998., szerk. –, 110–128., 163–186., 251–259. (Második kiadás: 2002, harmadik kiadás: 2004., negyedik kiadás: 2005.)
VII. Egyéb szakmai publikáció:
28 szócikk az Új Magyar Irodalmi Lexikonban (Bp. 1994.)
15 szócikk a Katolikus Lexikonban (megjelenés: folyamatosan)
Endre Ady (szócikk), Dictionary of Literary Biography, Volume 215: Twentieth-Century Eastern European Writers, Ed. by Steven Serafin, Hunter College of the City University of New York, Detroit–San Francisco–London–Boston–Woodbridge, Conn., 1999, 3–16.
Imre Madách (bev., vál.), Patrimonie Litteraire Europeen, 11a, Renaissances nationales et conscience universelle 1832–1885, Romantismes triomphants, De Boeck & Larcier s. a., Paris, Bruxelles, 1999, 616–623.
Zsigmond Kemény (bev., vál.), Patrimonie Litteraire Europeen, 11b, Renaissances nationales et conscience universelle 1832–1885, Romantismes reflechis, De Boeck & Larcier s. a., Paris, Bruxelles, 1999, 49–56.
A Martinkó András-díj 1998. évi odaítéléséről, ItK, 1998/5–6. 825–828. =
http://epa.oszk.hu/00000/00001/00007/kronika.htm#svarga
„Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak” (Az Arany János-kiállítás megnyitójának szövege), Irodalmi Múzeum (A Petőfi Irodalmi Múzeum hírlevele), 2002. ősz–tél, 4–5.
Arisztotelész csodálatos és megrendítő világa (Simon Attila: Az örök feladat. Antik tanulmányok), Debreceni Disputa, 2004/5., 46–48.
19 német nyelvű szócikk a Kindlers Literaturlexikonban (megjelenés: 2009)
VIII. Egyéb publikáció:
1. Báthory Ágnes– –: Fonetikai gyakorlatok finneknek (Hungarolingua) A Jyväskylän Yliopoistin Hungarologian Isnstituutti és a Debreceni Nyári Egyetem közös kiadványa, 1993.
2. – –Tóth Pál, Debrecen [útikönyv], Lícium-Art kiadó, Debrecen, 1994.
3. Disputálni fogunk. Debreceni Disputa, 2003/12, 3–4.
4. Lehet, hogy eltévedsz. Debreceni Disputa, 2004/1, 3.
5. „Más juhaim is vannak, amelyek más akolból valók”. (Kerekasztal-beszélgetés a felekezetek közeledéséről), Debreceni Disputa, 2004/2, 34–42.
6. Helyben vagyunk. Debreceni Disputa, 2004/7–8., 3.
7. Berlin, Drezda, avagy emlékezés és építészet. Debreceni Disputa, 2004/10, 41–47.
8. Mi a nemzet? Debreceni Disputa, 2005/1, 3.
9. A legrosszabb demokrácia… Debreceni Disputa, 2005/4., 3.
10. A zene esélyei: a mi esélyeink (Beszélgetés Karasszon Dezső orgonaművésszel). Debreceni Disputa, 2006/2., 4–9.
11. Elképzelt közösségek – ? Debreceni Disputa, 2007/5., 3.


A gondviseléshittõl a vitalizmusig
ISMERTETÉS, RECENZIÓ
Rácz István György: A költészet világvesztésének krónikája, Könyvvilág 1994/3.
Madarász Imre, Köznevelés 1994/18.
Imre László: „Boldogságtudomány” és nemzeti horizont Csokonaitól Adyig (Debreczeni Attila: Csokonai, az újrakezdések költője, Taxner-Tóth Ernő: Rend, kétely, nyugtalanság, S. Varga Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig). Hitel 1994/10, 104–108.
Hima Gabriella, Alföld 1994/8, 80–83.
Széles Klára: Egy nagyigényű líratörténeti szemle (A magyar líra világképi tendenciái a 19. század második felében; Varga Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig), Tiszatáj, 1995/1, 35–44.
Gángó Gábor, Irodalomtörténeti Közlemények, 1995/5–6, 662–666.
Németh Zoltán: A költői világkép újszerű felfogása (S. Varga Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig című kötetéről), Irodalmi Szemle (Pozsony), 1997/3. 76–80.
HIVATKOZÁSOK
Dávidházi Péter, Hunyt mesterünk, 1992, 398., 416. (kéziratként);
Debreczeni Attila, Csokonai, az újrakezdések költője, 1993, 263–264. (kéziratként);
Rácz István György, „Apokalipszis ma” (Vörösmarty Mihály Előszó), Studia Litteraria 1995, 49.
Taxner-Tóth Ernő Nemzeti hagyományok. Töprengések Kölcsey üzenetéről, Hitel 1995/5., 29., 31–32.
Gángó Gábor, Asbóth János és Eötvös József, Világosság 1995/8–9., 108.
Borbély Szilárd, A Vanitatum vanitas szövegvilágai, 1995, 159.
Kulcsár-Szabó Zoltán, A „korszak” retorikája. A korszak- és századforduló mint értelmezési stratégia, Literatura, 1996/2., 127–143.: 31. lábj. → Zoltán Kulcsár-Szabó: Die Rhetorik der »Epoche«, in: Epoche – Text – Modalität. Diskurs der Moderne in der ungarischen Literaturwissenschaft, Hrsg. von Ernő Kulcsár Szabó und Mihály Szegedy-Maszák, Max Nimeyer Verlag Tübingen 1999, 213–233: 223.
Szili József, Arany hogy istenül, 1996, 285.
Horváth Károly, Haza és emberiség eszménye Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor költészetében, in: uő, A romantika értékrendszere, 1997, 191.
Széles Klára: Eisemann György. Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében, ItK, 1998/5–6.
Nyilasy Balázs, Arany János, Bp., 1998, 16., 100., 171., 178.
Hansági Ágnes, Emlékezet, idő, identitás. A temporális idegenség tapasztalata a romantika és a modernség korszakküszöbének ártelmezésében. In: Identitás és kulturális idegenség, szerk. Bednanics Gábor–Kékesi Zoltán–Kulcsár Szabó Ernő, Budapest, 2003 107–121: 117., 121.
Szili József, Önszerkesztő és önzáró szövegstruktúrák a XIX. századi magyar lírában, in „Légy, ha bírsz, te »világköltő«…”, Bp.: Balassi, 63–93.: 63., 91.; Tompa fekete módja, uo., 94–124.: 111, 124.; Vajda János, az esszenciális szerelem költője, uo. 125–168.: 130., 157., 159., 165., 167., 168.; Komjáthy Jenő, az istenálmok fejedelme, uo. 169–182.: 117., 182.
Margócsy István, Petőfi Sándor, Bp., 1999, 274., 281., 298.
Hites Sándor: Ugyanakként mondása másnak,
http://www.iskolakultura.hu/documents/2000/3/szemle.pdf
Takács Judit, A szubjektum problémája Czóbel Minka lírájában, It, 2000, 435–461: 439., 461.
Nagy Miklós, Új válogatás Arany László életművéből. A délibábok hőse és egyéb művek, szerkesztette Tóth Ferenc, It, 2000, 608–609: 609.
Széles Klára, Rajz és irodalom a szecesszió idején, Magyar Tudomány, 2000/2.
Jánosi Zoltán: A láthatatlan paradigma (A folklór és a népiesség kapcsolatának történeti változata a magyar költészetben, in: „De mi a népiesség?” Bp.: TTFK Kölcsey Intézete, 2005, 43–93.: 49/89, 54/90, 91.
Kulin Ferenc, A népköltészet fogalmi megragadása, in: A XIX. század vonzásában. Tanulmányok T. Erdélyi Ilona tiszteletére, Piliscsaba, 2001, 148–156: 148.
Gyapay László, „A tisztább izlésnek regulájival”, Kölcsey kritikusi pályakezdése, Bp., 2001, 290.
Eisemann György, A „befagyott emlékezet” és a „világfolyás” (Vajda János: A kárhozat helyén), It 2001, 325–340: 325., 333.
Lakner Lajos, A Petőfi Ház mint a Petőfi-kultusz újraélesztője, Gömörország,
Lakner Lajos, Az önismeret kertjében. Utószó. in: Oláh Gábor: Naplók. Szerk., a jegyzeteket és az utószót írta: L. L., –.:
Tarjányi Eszter, A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai, Bp., 2002, 132., 133.
Z. Kovács Zoltán, „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor” Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában, Bp, 2002, 268.
Kulcsár-Szabó Ernő–Molnár Gábor Tamás –Szirák Péter, Alakzatváltások az irodalmi modernségben, in: hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben, szerk. Bednanics Gábor, Bengi László, Kulcsár-Szabó Ernő és Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Osiris, 2003, 24.
Eisemann György: Átmenet vagy fordulat? – 1876 Vajda János? Újabb költemények, in: A magyar irodalom történetei, 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály és Veres András, Bp.: Gondolat, 2007, 540–547.: 543.
Két világ közt választhatni
ISMERTETÉS, RECENZIÓ
Könyvtárak állománygyarapítási tanácsadója, 1997/10, 83–84.
Hites Sándor: Az olvasás tragédiája, Budapesti Könyvszemle, 1999/tél, 372–378.
Eisemann György, Irodalomtörténeti Közlemények, 2003/6, 766–770.
HIVATKOZÁSOK
Horváth Károly, ItK 1994/3, 301, 330. (kéziratként)
Bényei Péter, „A szerelem élete”. A Kemény-elbeszélések világképe és poétikája, in: Kemény Zsigmond, Kisregények és elbeszélések, vál., szerk., utószó: B. P., Debrecen1997, 260
Madarász Imre, Madách-reneszánsz, Magyarország, 1997/36.
Szili József: A Tragédia: líra vagy tragédia? in „Légy, ha bírsz, te »világköltő«…”, Bp.: Balassi, 183–205.: 189., 194., 205.
Gintli Tibor, Ádám és a torz viszony, ItK, 2000/3–4. 440–453.: 451., 452.
Nagy Miklós, Kemény Zsigmond: Kisregények és elbeszélések, Irodalomtörténeri Közlemények, 2001/1–2., 238–239.: 239.
Tarjányi Eszter, A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai, Bp., 2002, 165, 166.
Éva Gerevich-Kopteff: Az ember tragédiája és finn fordításai a nemzeti kultúrák, az irodalmi recepció és a fordításelemzés tükrében, Jyväskylä, 2003, 80.
Z. Kovács Zoltán, „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor” Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában, Bp, 2002, 269.
Molnár András, A megértés határai, Napút, 2002/2
Hites Sándor: Jókai hasznáról és káráról (Szilasi László: A selyemgubó és a „bonczoló kés”), Budapesti Könyvszemle, 2003/tél, 321–329.: 321.
Bíró Béla, A Tragédia paradoxona, Bp.: Liget Műhely–Kolozsvár: Polis, 2006, 16., 18., 21–22., 129., 143., 146–148., 157., 166., 185., 187., 228.
Balogh Csaba: Bíró Béla, A Tragédia paradoxona, ItK 2006/5, 572–578.: 572., 575., 577–578.
„…az ember véges állat…”
ISMERTETÉS, RECENZIÓ
Könyvtárak állománygyarapítási tanácsadója, 1998/19, 10–11.
Nagy Imre: A „vizsgálódó” és az „ábrándozó” (Jegyzetek S. Varga Pál „…az ember véges állat…” című könyvéről), Hitel 2001/3., 98–103. = uő: Ágistól Bánkig. A dramaturgia nyelve és a nyelv dramaturgiája, Pannónia Könyvek, 2001, 272–281.
HIVATKOZÁSOK
Szilágyi Márton, Kármán József és Pajor Gáspár Urániája, Debrecen, 1998, 416, 469.
Taxner-Tóth Ernő, A karthausi keletkezéstörténetéhez, It, 1999, 512–529: 513, 528.
Taxner-Tóth Ernő, Töredékek A karthausi újraolvasási kísérletéből, Studia Litteraria, XXXVIII. (2000), 22–39: 31.
Szegedy-Maszák Mihály, A Nemzeti hagyományok időszerűsége, in: Újraértelmezések, 2000, 58. = in: Romantika: világkép, művészet, irodalom (szerk. Sz. M. M– Hajdu Péter), Bp., 2001, 147–161: 157.
Hász-Fehér Katalin, Elkülönülő és közösségi irodalmi programok a 19. század második felében, Debrecen, 2000, 98, 361.
Fodor Péter, Hagyomány az eredet távlatából (Gulyás Pál irodalomszemlélete), It, 2000/3, 485–490: 490.
Zentai Mária, Az íbisz legfeketébb tolla. A nyelv hitelvesztésének nyomai Vörösmarty költészetében, in: Vörösmarty és a romantika, szerk. Takáts József, Pécs [2001], 73–88: 85.
Borbély Szilárd, Horvát István és Vörösmarty Mihály: történeti és irodalmi fikció találkozása, in: Vörösmarty és a romantika, szerk. Takáts József, Pécs [2001], 111–128: 115.
Gyapay László, „A tisztább izlésnek regulájival”, Kölcsey kritikusi pályakezdése, 2001, 127., 161, 290.
Nagy Imre, A Tempefői játékos magyar nyelve (Kultúra, beszédmód és kommunikáció Csokonai színművében), in: uő, Ágistól Bánkig. A dramaturgia nyelve és a nyelv dramaturgiája, Pécs, 2001, 177–201.: 184., 199.
Debreczeni Attila, Nemzet és identitás a 18. század második felében, ItK 2001/5–6., 513–552: 529.
Z. Kovács Zoltán, „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor” Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában, Bp, 2002, 30–31., 61, 269.
Margócsy István, Nép és irodalom (Tézismondatok és alapkérdések), Élet és irodalom, 48. (2004), évf. = in: „De mi a népiesség?” Bp.: TTFK Kölcsey Intézete, 2005, 306–318., 306/317.
Lakner Lajos, Az emlékezetközösségtől a tudományos közösségig (A Városi Múzeumtól a Déri Múzeum megalapításáig), Debreceni Disputa, 2004/10., 24–31.: 29.
Balogh Piroska, Lexikonok és narratívák. Schedius Lajos irodalomtörténet-írói kísérletei, in Historia litteraria a XVIII. században, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Tüskés Gábor, Bp.: Uinversitas, 175–197.: 192.
Cs. Varga István, „Isten, áldd meg a magyart...” Kölcsey Ferenc: Hymnus. A magyar nép zivataros századaiból, Bencés Diákszövetség Almanach 1995-1998. Pannonhalma-Budapest, 1998. 151–204.
Kunáné Czifra Mariann, Kazinczy Ferenc valláskritikája, in: A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara tudományos diákköri közleményei, 1., szerk. Fazekas Csaba, 414–413.: 415.
Levente Szabó, The Making of the Nineteenth-Century Hungarian National Past. Historians as Nation-Makers, New Europe College Yearbooks, Bucharest, 2003.
Arany János: Tanulmányok és kritikák
ISMERTETÉS, RECENZIÓ
Fenyő István: A Csokonai-könyvtár Források-sorozatának három kötete, Irodalomtörténet, 1999/3. 479–485.
Nagy Miklós: ItK, 2001/1, 237–238.
Komjáthy Jenő összes költeményei
ISMERTETÉS, RECENZIÓ
Németh Zoltán, A határhelyzetek költője, Irodalmi szemle, Bratislava–Pozsony, 40.évf. 2.sz. (1997. febr.), 83–86.
HIVATKOZÁSOK
Eisemann György, Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében, Bp. 1997,184., 207.
Eisemann György, A romantikától a modernség felé (Vonások a XIX. századi magyar líra korszakváltásához), in uő, A folytatódó romantika, Bp., Orpheusz, 1999, 116.
A nemzeti költészet csarnokai
BEMUTATÓ
Debreceni Könyvszemle, 2005. december 8.
ISMERTETÉS, RECENZIÓ
Perecz László, Elfeledett kontinens, Népszabadság, 2005. szeptember 3., 11.
R. Szabó Zsuzsa, Kultúra, nemzet, irodalom, Hajdú–Bihari Napló, 2005, január 9.
Horkay-Hörcher Ferenc: Teória és irodalomtörténet. S. Varga Pál: A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. Kortárs, 2006/4,
Kulcsár Szabó Ernő: A nemzeti tudományok születése – a történetiség jegyében, Irodalomtörténeti Közlemények, 2006/1–2., 48–60 [Dávidházi Péter Egy nemzeti tudomány születése c. könyvével együtt]
Z. Kovács Zoltán, Literatura, 2006/ , 396–402.
Sturm László, A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei nyomában,
http://www.ij.nyugatijelen.com/archiv/2006/2006%20februar/ij5.html
Papp Endre: Az anyanyelvben az ismeret és a szépség, Hitel, 2007/5., 114–121.
Imre László, Irodalomtörténet, 2007/3, 427–435.
HIVATKOZÁSOK:
Szűcs Zoltán Gábor, Historizáló politika az önkormányzati vitában. Az 1990-es önkormányzati törvény vitájának diszkurzív elemzése,
http://polvgy2006.ektf.hu/eloadasok/szucs_zoltan_gabor.doc
Fórizs Gergely, A Poétai harmonistika koncepciójának forrásai és eszmetörténeti kontextusa, Irodalomtörténeti Közlemények, 2006/1–2., 15–47.: 17., 45–46.
Szemlélő. A Spectator 18. századi magyar fordítása, s. a. r., a bevezetőt és a jegyzeteket írta Balázs Péter és Labádi Gergely, Szeged, 2005, 14.
Tüskés Gábor: Az irodalomtudomány és -kritika XVIII. századi történetéhez. Koncepciók, módszerek, kutatási lehetőségek, in Historia litteraria a XVIII. században, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Tüskés Gábor, Bp.: Uinversitas, 15–42.: 41. (kéziratként)
Zákány Tóth Péter: Elkülönülő irodalmunk kezdetei. 1826 – Megjelenik az Élet és Lietratura, in: A magyar irodalom történetei, 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály és Veres András, Bp.: Gondolat, 2007, 153–1168: 166.
HIVATKOZÁSOK TANULMÁNYOKRA
Komjáthy Je nő köl tői vi lág kép ének ala ku lá sa
Elmész. Szemelvények a régi magyar filozófiából, vál., szerk. Várhegyi Miklós, Veszprém 1994, 198.
Eisemann György, Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében, Bp. 1997, 22., 26., 143., 145., 187., 188., 190., 198., 201., 203., 207.
Eisemann György, A romantikától a modernség felé (Vonások a XIX. századi magyar líra korszakváltásához), in uő, A folytatódó romantika, Bp., Orpheusz, 1999, 116.
H. Törő Györgyi–Nagy Miklós–Tódor Ildikó: A magyar irodalomtörténet bibliográfiá ja 1849-1905.
Dávidházi Péter, Budapesti Könyvszemle 1994/tavasz, 14–17. (vitacikk)
„…Virgilje lehet legfőlebb, de Homérja soha”
Kulcsár Szabó Ernő, A nyelv mint alkotótárs, Alföld 1995/7.,
Szili József, A nemzeti eposz mint a nemzettudat kanonizált műfaja, Helikon 1998/3, 268–288: 271.
Blaskó Katalin, Hatalom, legitimáció, karizma (Arany János: Buda halála), Studia Litteraria, XXXVIII. (2000), 128–142: 142.
Szili József, Személyes jelenlét és líra a pota doctus naiv eposzában, in „Légy, ha bírsz, te »világköltő«…”, Bp.: Balassi, 39–62.: 42., 62.
A rendteremtés melankóliája
Szirák Péter, „Siet valahová? Dávidházi Péterrel beszélget Szirák Péter, Alföld 1996/12., 45-65: 57.
Nemzetiség és nyelvszemlélet a magyar romantika irodalmában
Debreczeni Attila, Az irodalomfogalom változásai az 1780-as, 90-es évek magyar irodalmában, It, 391–413: 411.
A pásztortűz lángja
Görömbei András, Az egymást erősítő sokféleség, Kortárs, 1999/10,
A „hideg vizsgáló ész” s a „szeretettel tölt szív” tudománya
Z. Kovács Zoltán, „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor” Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában, Bp, 2002, 30–31., 61, 269.
Egyed Péter, Az erdélyi paradigma. Közelítések a magyar filozófia történetéhez. Magyarország és a modernitás. Filozófiai recepció a 19. században. http://zeus.phil-inst.hu/recepcio/htm/206.htm (létrehozva: 2005. június 18.)
Erdélyi János irodalomtörténeti koncepciójáról
Z. Kovács Zoltán, „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor” Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában, Bp, 2002, 30–31., 61, 269.
A „mi világunk” látóhára
Debreczeni Attila, Nemzet és identitás a 18. század második felében, ItK, 2001/5–6., 513–552: 519
Dávidházi Péter, „A múlt, hatalmunknak egyik eleme”. Az irodalomtörténet használata Toldy jeligéje óta, It, 2002/1. 3–24: 22.
Hagyományközösségi szemlélet és irodalmi kánon
Imre László, A történeti szintézisek rendező elve és/vagy rendezőelvek szintézise, in: A XIX. század vonzásában. Tanulmányok T. Erdélyi Ilona tiszteletére, Piliscsaba, 2001, 105–114: 109.
A nemzet mint szimbolikus értelemvilág
Debreczeni Attila, Nemzet és identitás a 18. század második felében, ItK, 2001/5–6., 513–552: 520. (kéziratként)
Görömbei András, Irodalom és a nemzeti önismeret, Hitel, 2002/8, 66–77: 66.
P. Müller Péter, Színház és emlékezet, Zempléni Múzsa, 2003/4.
Eszter Pabis, Anmerkungen zur Theorie und Konstruktion nationaler und narrativer Identitäten, Trans, Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften 15. Nr. August 2004.
Váradi Nagy Péter, Irodalom erkölcsi szempontból. Tettben a jellem. A magyar irodalom sajátos kezdeményei Kárpátalján a XX. század második felében, Hitel, 2004/03.
Nyelv és költészet viszonya Verseghy Ferenc gondolkodásában
Büky László, Verseghy-emlékkönyv, Édes anyanyelvünk, 2004/5. 15
Az Uránia programja és az irodalmi modernizáció hagyományközösségi alternatívája
Hász-Fehér Katalin, A "nemzeti szentimentalizmus" programjának egyik forrása: az osszianizmus, In: Serta Pacifica. Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára. Szerk. Ármeán Otília, Kürtösi Katalin, Odorics Ferenc és Szörényi László. Pompeji Alapítvány, Szeged, 2004. 208 –220.: 219.
„…a kozmopolitizmusnak szükségképpen patriotizmusnak kell lennie…”
Debreczeni Attila, Nemzet és identitás a 18. század második felében, ItK, 2001/5–6., 513–552: 531.
Fogarasi György: Reverberations of Romanticism. Kakanien revisited (kakanien.ac.at/beitr/ fallstudie/Gfogarasi1.pdf) 1–5.: 2.
Rozsondai Marianne — Körmendy Kinga: Vörösmarty Mihály kéziratai. Válogatás az MTAK Kézirattárának gyűjteményéből, www//mtak.hu/vorosmty.html
Rohonyi Zoltán: „…úgy állj meg itt, pusztán”
Fogarasi György: Reverberations of Romanticism. Kakanien revisited (kakanien.ac.at/beitr/ fallstudie/Gfogarasi1.pdf) 1–5.: 2.
Nemzet és irodalom fogalmainak viszonya a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban
Kulcsár-Szabó Zoltán: Ex libris, Élet és irodalom, 49. évf.
Fonetikai gyakorlatok finneknek (Hungarolingua)
Leskinen, Juha: Báthory Ágnes - S. Varga Pál, Fonetikai gyakorlatok finneknek - Unkarin kielen ääntämisharjoituksia, HUNGAROLOGISCHE BEITRÄGE 6, 1996.
Az irodalomtörténet esélye
Kulcsár-Szabó Zoltán, És, 49. évf. (2005), 26. sz.
A nemzet fogalmának változatai a 19. századi magyar irodalomban
Dušan Labuda, recenzió, www.saske.sk (a Szlovák Tudományos Akadémia kassai bizottságának honlapja)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!