Keresés ebben a blogban

Betöltés...

Tollforgató Irodalmi Lap Blog

Válogatások az Internetről.

A blogban pályázatokról, rendezvényekről, és hirdetésekről tájékozódhat, valamint zenét hallgathat, videót nézhet, és az interneten megjelent hivatalos műveket olvasgathatja. Ha folytatni akarja a mű olvasását, akkor kattintson a szöveg címére!

Az alsó sávban weboldalakat, videósávot, és híroldalakat talál!

A fő oldalunkat itt találhatja:

Az alkotásokat a tollforgato.lap@gmail.com és a tollforgato.lapcsoport@gmail.com címre várom! Köszönöm, hogy megtiszteled az olvasóidat az alkotásokkal, a türelmeddel és a tanításaiddal!

Keresd meg a jobb oldalon a rejtett linkű, vagy lent a középen látható Chat-falat! Beszélgess, vitatkozz irodalomról, művészetről, történelemről, régészetről, vagy írástörténetről, logikáról, másról oldalainkon!


Új aloldalaink nyíltak:

Látogass el új blogunkra is!


A fiók nem Adsense fiók, támogatókat keresek!

2010. február 8., hétfő

Életrajzok - Dr. Szirák Péter

Dr. Szirák Péter
habilitált egyetemi docens
C.Sc.
Szakmai önéletrajz
Konferencia-szereplés
Témavezetés
Publikációs lista


Fokozatok (fokozatszerzés éve):
CSc (1998)
Habilitáció: habilitált (2003)
Beosztások:
aspiráns (1991-1994)
tanársegéd (1994-1998)
adjunktus (1998-2000)
docens (2000)
a Debreceni Egyetem Kommunikáció és Médiatudományi Központjának igazgatója (2007)
Kutatási területek:
20. századi magyar irodalom, kortárs magyar irodalom, medialitás
Diploma:
magyar nyelv és irodalom - történelem szakos középiskolai tanár (KLTE BTK - Debrecen, 1991)
Nyelvtudás:
angol
Közéleti tevékenység:
1993- az Alföld szerkesztője (1999- rovatvezető szerkesztője)
1996-2001: az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport (ÁITK) tagja (szakmai irányító: Kulcsár Szabó Ernő és Szegedy-Maszák Mihály)
2007-2009 a MAB Szabad Bölcsészet Szakbizottságának tagja
2007- a Magyar Kommunikáció és Médiatudományi Társaság tagja
2007- a Magyar Kommunikáció és Médiatudományi Oktatási Szakosztály tagja
Egyetemi közéleti tevékenység:
2004- az intézeti Tudományos Diákkör vezetője; a Hatvani István Szakkollégium magyar szakcsoportjának vezetője; a kommunikáció és médiatudomány szakirány-felelőse és kari koordinátora
Intézeti közéleti tevékenység:
1995- speciális képzés vezetése
Munkahelyek:
KLTE majd DE BTK Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet (1991-)
Kitüntetések, díjak:
Juhász Géza-díj, 1990
Alföld-nívódíj, 1992
Pro Literatura-díj, 2003
József Attila-díj, 2004
a József Attila Kör díja (irodalomtudomány és irodalomkritika kategóriában), 2004
Vendégoktatás:
1999 január: CEEPUS vendégtanári ösztöndíj Bécsben (Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien)
2000 május: Socrates vendégtanári ösztöndíj Bécsben (Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien)
Elérhetőség:
főépület, 331/2. szoba
tel.: 52/512-900/22291; fax: 52/512-934
e-mail: pepin@puma.unideb.hu
Fogadóórák:


DR. SZIRÁK PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

Dr. Szirák Péter PhD, habil. egyetemi docens
Születési hely, dátum: Debrecen, 1966. december 28.
1986-1991: KLTE magyar-történelem szak
1988-1991: speciális huszadik századi magyar irodalmi képzés
1988-91: köztársasági ösztöndíj
1988-89: a Határ című irodalmi folyóirat szerkesztése
1990: Juhász Géza-díj
1990- az Alföld Stúdió (az Alföld irodalmi folyóirat körül szerveződő szellemi műhely) tagja, 1998- a kritikai szakosztály vezetője
1991: kiemelt első helyezés az OTDK-n, a 20. századi magyar irodalom szekcióban
1991: diploma (magyar nyelv és irodalom, történelem)
1991-1994: MTA TMB-ösztöndíj (aspirantúra); témavezető: Dr. Tamás Attila akadémiai doktor, KLTE, egyetemi tanár
1992– előadások a Debreceni Nyári Egyetemen és az Ady Endre Akadé mián;
1992: Alföld-nívódíj
1993: kandidátusi szigorlat
1993- az Alföld szerkesztője (1999- rovatvezető szerkesztője)
1994-1998: tanársegéd a KLTE Modern Magyar Irodalmi Tanszékén
1994: Soros-ösztöndíj
1995: Móricz Zsigmond-ösztöndíj
1995– speciális képzés vezetése
1996-98: MTA-TKI-ösztöndíj, programvezető: Dr. Tamás Attila akadémiai doktor, KLTE, egyetemi tanár
1996- az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport (ÁITK) tagja (szakmai irányító: Kulcsár Szabó Ernő és Szegedy-Maszák Mihály)
1997: 1 OTDK-dolgozat témavezetője (második helyezés)
1997: előadások a csíkszeredai Bolyai Akadémián
1998: a kandidátusi értekezés megvédése (Folytonosság és változás. A nyolcvanas évek magyar elbeszélő prózája)
1998-2000: adjunktus a KLTE Modern Magyar Irodalmi Tanszékén
1998- hat Phd-értekezés (Kulcsár-Szabó Zoltán, Palkó Gábor, Nagy Éva, Molnár Sára, Lőrincz Csongor, Vári György) opponense, bizottsági elnöki poszt egy PhD-eljárásban (Baranyai Norbert), bizottsági tagság egy akadémiai doktori (Balassa Péter), két habilitációs (Kiss Gabriella, Szkárosi Endre) és tíz PhD-eljárásban (Kiss Noémi, Vallasek Júlia, Nemes Péter, Beke Zsolt, Török Lajos, Kovács Béla Lóránt, Ködöböcz Gábor, Kalmár György, Tóth Péter, Golden Dániel)
1998- OTKA- majd 2001- NKFP-pályázatok bírálása
1998-99 - Bolyai János-ösztöndíj
1999. január: CEEPUS vendégtanári ösztöndíj Bécsben (Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien)
1999: 3 OTDK dolgozat témavezetője (két második helyezés)
1999: a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron a magyar szakmai stáb tagja
2000- docens a KLTE Modern Magyar Irodalmi Tanszékén
2000-2003 - Széchenyi professzori Ösztöndíj
2000. május: Socrates vendégtanári ösztöndíj Bécsben (Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien)
2001: 1 OTDK-dolgozat témavezetője (kiemelt első helyezés)
2001-2004: az NKFP kutatási program témafelelőse (az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékével egy konzorciumban; a kutatási projekt témája: Az irodalomtudomány és kultúrakutatás horizontjai az ezredfordulón)
2002 január: Sándor Márai in der deutschen Rezeption, Márai-Kolloquium, Berlin,
2003 január: The Testimony of a Survivor (Imre Kertész), Magyar Kulturális Hét, Helsinki-Turku-Tallinn
2003: 2 OTDK-dolgozat témavezetője (két második helyezés)
2003. június: Pro Literatura-díj
2003. november: habilitáció
2004-2007: az NKFP kutatási program témafelelőse (az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékével egy konzorciumban; A magyar irodalomtudomány eredményei a 20. századi európai kultúraelmélet távlatában)
2004. március 15.: József Attila-díj
2004. március 27.: a József Attila Kör díja (irodalomtudomány és –kritika kategóriában)
2004-2006: az intézeti Tudományos Diákkör vezetője
2004- a Hatvani István Szakkollégium magyar szakcsoportjának vezetője; a kommunikáció és médiatudomány szak kari koordinátora
2005: OTDK-dolgozat témavezetője (egy második helyezés) és OTDK szekció zsüri-elnök
2006. június: CEEPUS vendégtanári ösztöndíj Bécsben (Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien)
2006- MAB akkreditációs pályázatok bírálása
2007- a Debreceni Egyetem Kommunikáció és Médiatudományi Központjának igazgatója
2007-2009 a MAB Szabad Bölcsészet Szakbizottságának tagja
2007: 2 OTDK-dolgozat témavezetője (2 első helyezés) és OTDK szekció zsüri-elnök
2007- a Magyar Kommunikáció és Médiatudományi Társaság, illetve a Magyar Kommunikáció és Médiatudományi Oktatási Szakosztály tagja

TÉMAVEZETÉS

Doktorandusz neve
Képzés formája
Képzés ideje
Abszolutórium szerzésének éve
Fokozatszerzés éve
Disszertáció címe
Marcsek György nappali tagozatos 2007-2010
Kári Viktória
nappali tagozatos
2006-2009
Lapis József
nappali tagozatos
2006-2009
Riskó Éva
(kárpátaljai)
nappali tagozatos
2005-2008
Maksa Gyula
nappali tagozatos
2004-2007
Tari Istvánné
nappali tagozatos
2003-2008
Balogh Ágnes Éva
levelező tagozatos
2003-2005 (kilépett)
Fodor Péter
nappali/levelező tagozatos
1999-2002
2002. aug. 31.
2007
Jelenlét és jelentés.
A sport tematizálása a magyar késő modern és posztmodern epikában

DR. SZIRÁK PÉTER KONFERENCIA-SZEREPLÉSEI
A konferencia címe A konferencia helye A konferencia éve Az előadás címe
A Nappali ház-folyóirat konferenciája
Budapest
1993. április 24.
Folytonosság és változás a nyolcvanas évek magyar elbeszélő prózájában
A József Attila Kör Tanulmányi Napjai
Pécs
1993. október 3-5.
A bizonytalanság szabadsága. Szempontok az évtizedforduló prózájának értelmezéséhez
Debreceni Irodalmi Napok
Debrecen
1995. november 8.
Merre tart az irodalom(tudomány)?
Az Újvidéki Magyar Irodalmi Tanszék és az MTA Irodalomtudományi Intézetének konferenciája
Újvidék
1995. december 11-12.
A mai magyar próza irányzatai
Az Irodalomtörténeti Társaság Hajdú-Bihar megyei szekciójának ülése
Debrecen
1996. október 25.
Mészöly Miklós elbeszéléseinek poétikájáról
Bolyai Akadémia
Csíkszereda
1997. július 24-27.
Szubjektum-képzetek az irodalomban
Debreceni Irodalmi Napok
Debrecen
1997. november 11-12.
Novella és más műfajok a többirányú olvasás összjátékában
Ady-újraolvasó konferencia
Miskolc
1998. február 18-20.
Kanonizációs stratégiák, történeti konstrukciók az Ady-recepcióban
A DeKon-csoport konferenciája
Szeged
1998. április 17-18.
Esterházy Péter Fuharosok című művének értelmezési lehetőségei
Németh László-konferencia
Debrecen
1998. május 8.
Olvasásmód és (ön)megértés. (Hozzászólás a Németh László-esszék olvasástörténetéhez)
Az Irodalomtörténeti Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szekciójának ülése
Nyíregyháza
1999. november 7.
Az ösztön „nyelve” és a nyelv cselekedtető ereje. Szempontok Móricz Zsigmond néhány regényének újraolvasásához
A Bolyai-ösztöndíjasok konferenciája
MTA, Budapest
1999. november 15.
Regionalitás a huszadik századi magyar irodalomban
Kosztolányi-emléknapok
Szabadka
2001. március 27-29.
Az emlékezés elevensége. (Kosztolányi Dezső az irodalmi jelenben)
Horvát-cseh-német-magyar irodalomtudományi tanácskozás
Budapest
2001. április 9-11.
Lesen und (Selbst)Verständnis. (Bemerkungen zur Rezeption der Essays von László Németh)
Próza-fesztivál
Békéscsaba
2001. július 17.
A magyar elbeszélő prózáról 2001 júliusában
Nemzetközi Hungarológiai Konferencia
Jyväskylä
2001. augusztus 6-11.
A hatalom kérdése a kortárs magyar elbeszélő prózában
Márai-Kolloquium
Berlin
2002. január 17-19.
Sándor Márai in der deutschen Rezeption
Történelem-kultúra-medialitás tudományos szimpózium
Debrecen
2002. március 22-23.
A kultúrák sokfélesége: a történelem partikularitása és univerzalitása. Jörn Rüsen történelem-elmélete
A József Attila Kör Műfordító Tábora
Gödöllő
2002. július 15.
Irányzatok és fordíthatóság a kortárs magyar prózában
Szabadkai Nyári Akadémia
Szabadka
2002. augusztus 9.
A magyar irodalmi posztmodernség értelmezéséhez
Illyés Gyula-konferencia
Debrecen
2002. szeptember 27.
Kései intelem, posztumusz végrendelet. Illyés Gyula: Szellem és erőszak
Irodalom és antropológia-konferencia
Miskolc
2002. október 10-11.
A holokauszt-diskurzus és a Sorstalanság I
Debreceni Irodalmi Napok
Debrecen
2002. november 7-8.
A másolat-lét mesterkedései. Megjegyzések a posztmodern elbeszélő prózáról
Magyar Kulturális Hét
Helsinki-Turku-Tallinn
2003. január 18-24.
The Testimony of a Survivor (Imre Kertész)
Identitás és kulturális idegenség
Budapest
2003. március 27-29.
Az idegenség-tapasztalat Kertész Imre életművében
Irodalomelmélet-konferencia
Budapest
2003. április 17-18.
A recepcióesztétika hatástörténete
Az esztétikai tapasztalat medialitása
Debrecen
2003. szeptember 25-26.
A lélek és a véletlen. A medialitás nyomai a huszadik század elejének magyar művészetfilozófiájában
Művészet és hatalom – a Kádár-korszak művészete, 12. JAK Tanulmányi Napok
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
2004. október 1-2.
Magyar-zsidó-sors
Németh László-konferencia
DAB-székház, Debrecen
2004. november 5.
A képzés szenvedélye – a mese csábereje (Németh László: Kocsik szeptemberben)
Debreceni Irodalmi Napok
Debrecen
2004. november 18.
Történelem nem volt, hanem lesz (A kortárs magyar történelmi regény változatairól)
– előadás a Hatvani István Szakkollégium Kultúra és medialitás című kurzusában
Debreceni Egyetem
2005. április 27.
Archiváció, protézis, interaktivitás
előadás az ELTÉ-n a Balassa-szemináriumban
Budapest
2005. október 25.
„kimondhatatlanságunk az, ami állandóan értelmezésre szorul”. Balassa Péter Nádas Péter-interpretációja
Szerep és közeg Debrecen 2006. április 28. A technika „társadalmiassága”. Hajnal István archívuma
VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Debrecen 2006. augusztus 23. A test olvashatósága Nádas Péter: Párhuzamos történetek című regényében
előadás a Hatvani István Szakkollégium Irodalom, film, vizualitás című kurzusában Debreceni Egyetem 2007. április 24. A Sorstalanság regényben és filmen
előadás a Pázmány Péter Tudományegyetem Irodalmi Doktori Iskolájában Pazmaneum 2007. április 27. Narráció és diskurzus (Nádas Péter: Párhuzamos történetek)
Prózafordulat Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum 2007. május 25. Ragasztás és/vagy újraírás (A vendégszöveg-technika módosulásai Örkény, Mészöly és Esterházy írásművészetében)

DR. SZIRÁK PÉTER PUBLIKÁCIÓI
A tudományos tevékenység adatai

1. Lektorált szakkönyv:
önálló könyvek:
1. Grendel Lajos. Kalligram, Pozsony, 1995
2. Az Úr nem tud szaxofonozni. Jak-Balassi, Bp. 1995
3. Folytonosság és változás. A nyolcvanas évek magyar elbeszélő prózája. Csokonai, Debrecen, 1998
4. Pályák emlékezete. (Beszélgetések irodalomtudósokkal). Balassi, Bp. 2002
5. Kertész Imre. Kalligram, Pozsony, 2003
antológia-szerkesztés:
1. Vándor szövevény. Az Alföld Stúdió antológiája. Csokonai, Debrecen, 2001.
2. A magyar irodalmi posztmodernség. Szöveggyűjtemény (előszóval). Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001
3. Az újraértett hagyomány. Az Alföld Stúdió antológiája. (Keresztury Tiborral és Mészáros Sándorral), Debrecen, 1996
4. Történelem, kultúra, medialitás. (Kulcsár Szabó Ernővel), Balassi, Budapest, 2003
5. Az esztétikai tapasztalat medialitása. (Kulcsár-Szabó Zoltánnal), Ráció, Budapest, 2004
6. Szerep és közeg. Medialitás a magyar kultúratudományok 20. századi történetében. (Oláh Szabolccsal és Simon Attilával), Ráció, Bp. 2006
7. Juvenilia I. Debreceni bölcsész diákkörösök antológiája (Kovács Zoltánnal), Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2006

2. Lektorált tudományos közlemény:
1. Tanulmány
1. Ariadne fonala elszakadt. (Grendel Lajos prózájáról). Alföld. 1992. 5. 66-71.
2. Viszonylag derűsen. Alföld. 1993. 6. 86-88.
3. Látja, az egész nincsen. (Krasznahorkai László prózájáról). Alföld. 1993. 7. 44-51.
4. Folytonosság és változás a nyolcvanas évek magyar prózájában. In: Károlyi Csaba szerk. Csipesszel a lángot. Tanulmányok a legújabb magyar irodalomról. Bp. 1994. 23-32.
5. A bizonytalanság szabadsága. Szempontok az évtizedforduló prózájának értelmezéséhez. Jelenkor 1994. 2. 136-142.
6. Az Úr nem tud szaxofonozni. (Esterházy Péter prózájáról). Alföld. 1994. 7. 30-46.
7. A hely, mint hagyomány. (Grendel Lajos pályakezdése). Alföld. 1995. 1. 62-78.
8. Az ész reménye a sors ellenében. (Nádas Péter prózájáról). Jelenkor 1995. 2. 125-137.
9. Nincs pont, csak folytatás. (Mészöly Miklós prózájáról). Alföld. 1995. 11. 60-76.
10. Nem tudom, de. (Merre tart az irodalom(tudomány)?) Alföld. 1996. 2. 75-79.
11. S a kovácsot ki tanítja ütni a vasat? (A mai magyar próza irányzatai). Hungarológiai Közlemények. Újvidék, 1996. 1-2. 64-70.
12. Esszé a védelem ügyében. (Az ezredvégi magyar esszé némely kérdése hatástörténeti távlatból). Jelenkor. 1997. 2. 189-193.
13. Emlékezés és példázat — Lengyel Péter, Kertész Imre és Szilágyi István elbeszélő prózájában. Studia Litteraria. XXXV. 1997. 71-94.
14. Rövid jelentés Mészöly Miklós poétikájáról. In: Juhász Béla szerk. Prózai művek elemzése és a verstan tanítása a középiskolában. Debrecen, 1997. 37-45.
15. A példázat és tanúságtétel retorikája. (A Krasznahorkai-olvasás). Bárka 1997. 1. 78-87.
16. A periféria poétikája? (A Bodor-olvasás dilemmái). Alföld. 1997. 7. 43-48.
17. Mettől (mitől) van hagyomány? Szépliteraturai ajándék. 1997. 3-4. 145-149.
18. Novella és más műfajok a többirányú olvasás összjátékában. Alföld. 1998. 2. 95-100.
19. Ha még egyszer azt üzeni. (Hozzászólás az Új regénykorszak-körkérdéshez). Tiszatáj. 1998. 5.
20. Már megint itt van a Fuharosok. (Vázlat a Fuharosok olvasási lehetőségeinek dekonferálásához). Alföld. 1998. 9. 44-49.
21. Kanonizációs stratégiák, történeti konstrukciók az Ady-recepcióban. Literatura 1998. 2. 173-180.
22. Olvasásmód és (ön)megértés. (Hozzászólás a Németh László-esszék olvasástörténetéhez). It. 1998. 3. 482-492.
23. Az olvasás „visszatérése”. Iskolakultúra, 1999. 2. 82-84.
24. Regionalitás a huszadik századi magyar irodalomban. Literatura, 1999. 4. 396-415.
25. Nyelv, történet, képzelet. A kanonizált posztmodern folytonossága és változásai). In: Bednanics Gábor-Bengi László-Kulcsár Szabó Ernő-Szegedy-Maszák Mihály szerk. Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai. Bp. 2000. 171-186.
26. A posztmodernség távlatai. In: Görömbei András szerk. In honorem Tamás Attila. Debrecen, 2000. 407-429.
27. A magyar irodalmi posztmodernség értelmezéséhez. In: A magyar irodalmi posztmodernség, szerk. és az előszót írta: Szirák Péter, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001, 9-28.
28. Az emlékezés elevensége. (Kosztolányi Dezső az irodalmi jelenben). Üzenet, 2001. tavasz, 45-53.
29. Szóval nehéz. A magyar prózáról 2001 júliusában. Bárka, 2001. 5. 53-71.
30. Az ösztön „nyelve” és a nyelv cselekedtető ereje. Szempontok Móricz Zsigmond néhány regényének újraolvasásához. In: A kifosztott Móricz? Tanulmányok. Szerk. Fenyő D. György. Bp. 2001. 226-240.
31. Kertész Imre Sorstalanságáról. Magyar Lettre Internationale, 2002/2003, Tél, 1-2.
32. Kései intelem, posztumusz végrendelet. Illyés Gyula: Szellem és erőszak. Studia Literaria. XL. Debrecen, 2002, 62-69. újraközlés: in: Csak az igazat. Tanulmányok Illyés Gyula születésének centenáriumán, szerk. Görömbei András, Kortárs, Budapest, 2003, 317-325.
33. „Ha egyszer megtudhatnám, ki és mi vagyok…” Kertész Imre: Gályanapló. Hungarológiai Közlemények, Újvidék, 2002, 2. 28-42.
34. A másolat-lét mesterkedései. Megjegyzések a posztmodern elbeszélő prózáról. Alföld, 2003. 2. 58-68.
35. Kulcsár Szabó Ernő-Molnár Gábor Tamás-Szirák Péter: Alakzatváltások az irodalmi modernségben, In: Hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben. Szerk. Bednanics Gábor-Bengi László-Kulcsár Szabó Ernő-Szegedy-Maszák Mihály, Bp. Osiris, 2003, 7-25.
36. Az „én” társszerzői. Kertész Imre: Valaki más. Alföld, 2003/5, 67-79.
37. A kultúrák sokfélesége: a történelem partikularitása és univerzalitása. Jörn Rüsen történelem-elmélete. In: Kulcsár Szabó Ernő-Szirák Péter: Történelem, kultúra, medialitás. Balassi, Bp. 2003, 53-70.
38. A megelevenítő megőrzés. Vázlat a recepcióesztétika hatástörténetéhez. PIM, megjelenés előtt
39. A lélek és a véletlen. A medialitás nyomai a huszadik század elejének magyar művészetfilozófiájában. In: Az esztétikai tapasztalat medialitása, szerk. Kulcsár-Szabó Ernő és Szirák Péter, Racio, Bp. 2004, 261-272.
40. Ember és lap. Németh László és a Tanu. Alföld, 2004/7, 59-74. ill. In: A magyar irodalom történetei III: 1920-tól napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Gondolat, 2007, 215-229.
41. Magyar-zsidó-sors, in: Művészet és hatalom. A Kádár-korszak művészete, szerk. Kisantal Tamás-Menyhért Anna, József Attila Kör-L’Harmattan, 2005, 55-67.
42. A képzés szenvedélye – a mese csábereje (Németh László: Kocsik szeptemberben), In: A prózaíró Németh László, szerk. Görömbei András, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2005, 164-170.
43. Történelem nem volt, hanem lesz (A kortárs magyar történelmi regény változatairól), Alföld, 2005/3, 48-53.
44. A saját sors idegensége. Kertész Imre: Sorstalanság, In: A magyar irodalom történetei III: 1920-tól napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Gondolat, 2007, 689-700.
45. A technika „társadalmiassága”. Hajnal István archívuma, In: Szerep és közeg. Medialitás a magyar kultúratudományok 20. századi történetében. Szerk. Oláh Szabolcs, Simon Attila és Szirák Péter. Ráció, Bp. 2006, 238-254.
46. Ballada a világ valószerűtlenségéről. Örkény írásművészete az ötvenes évek derekán, Alföld, 2007/7, 55-70.
47. A valóság fellazítása. A Tóték drámaváltozata, Irodalomtörténet, s. a.
48. „Mi mennyi?” Örkény „egypercesei”, Kortárs, 2007/11, 94-110.
49. A távbeszélés szenvedélye. A Macskajáték regény- és drámaváltozata, Alföld, 2008/1, 78-92.
50. Ragasztás és/vagy újraírás (A vendégszöveg-technika módosulásai Örkény, Mészöly és Esterházy írásművészetében), s.a.

2. . idegen nyelvű publikáció:
1. Lajos Grendel: Galeri. In: Kindlers Literatur Lexikon. München, 1998. 868.
2. Sprache, Erzählung, Phantasie, Kontinuität und Wandel der kanonisierten Postmoderne: Die Rezeption der Werke von László Garaczi, László Márton und László Darvasi. Hungarian Studies, 1998/99, 263-284.
3. Wege der Prosa. In: Hg. von Ernő Kulcsár-Szabó: Im Sog der Sprache. Ungarische Literatur und Literaturkritik in den 90er Jahren. Ü: Christina Kunze. Bp. 1999. 21-57.
4. Sprache, Erzählung, Phantasie. In: Hg. von Ernő Kulcsár-Szabó und Mihály Szegedy-Maszák: Epoche-Text-Modalität. Diskurs der Moderne in der ungarischen Literaturwissenschaft. Niemeyer, Tübingen. 1999. 291-310.
5. Szvobodata neszigurnoszti. Literaturen Vesztnik. Szófia, 14. 12. 1999. 10-11.
6. Miklós Mészöly. In: Dictionary of Literary Biography (DLB). Volume 232: Twentieth-Century Eastern European Writers. Third Series. New York, 2000. 262-269.
7. Lesen und (Selbst)Verständnis. (Bemerkungen zur Rezeption der Essays von László Németh). Berliner Beiträge, 2001.
8. The Testimony of a Survivor. A summary of Imre Kertész’s work/Bezeugung des Überlebendes. Über das Lebenswerk von Imre Kertész. Nyári Egyetem, 2003/1, 4-5.
9. Die Bewahrung des Unverständlichen. Imre Kertész: Roman eines Schicksallosen. Ü: Karl Vajda, In: Hg. von Mihály Szegedy-Maszák und Tamás Scheibner: Der lange, dunkle Schatten. Studien zum Werk von Imre Kertész. Passagen, Wien, 2004, 17-66.
10. Biogram über Józsi Jenő Tersánszky, In: Kindlers Literatur Lexikon, 2005
11. Józsi Jenő Tersánszky: Kakuk Marci, In: Kindlers Literatur Lexikon, 2005
12. Biogram über Lajos Grendel, In: Kindlers Literatur Lexikon, 2005
13. Lajos Grendel: Scharfschiessen, In: Kindlers Literatur Lexikon, 2006
14. Biogram über Dezső Kosztolányi, Kindlers Literatur Lexikon, 2007
15. Das lyrische Werk von Dezső Kosztolányi, Kindlers Literatur Lexikon, 2007
16. Das essayistische Werk von Dezső Kosztolányi, Kindlers Literatur Lexikon, 2007
17. Dezső Kosztolányi: Der goldene Drachen, Kindlers Literatur Lexikon, 2007
18. Dezső Kosztolányi: Lerche, Kindlers Literatur Lexikon, 2007
19. Dezső Kosztolányi: Anna Édes, Kindlers Literatur Lexikon, 2007
20. Dezső Kosztolányi: Kornél Esti, Kindlers Literatur Lexikon, 2007
21. Biogram über Imre Kertész, Kindlers Literatur Lexikon, 2007
22. Imre Kertész: Roman eines Schicksallosen, Kindlers Literatur Lexikon, 2007
23. Imre Kertész: Die exilierte Sprache, Kindlers Literatur Lexikon, 2007
24. Biogram über Péter Esterházy, Kindlers Literatur Lexikon, 2007
25. Péter Esterházy: Harmonia caelestis, Kindlers Literatur Lexikon, 2007
26. Péter Esterházy: Verbesserte Ausgabe, Kindlers Literatur Lexikon, 2007
27. Socialising Technology – The Archives of István Hajnal, In: Studies in East European Thought, sa.

3. szakmai interjú:
1. Ami a mi dolgunk. (Beszélgetés Szegedy-Maszák Mihállyal). Alföld. 1995. 4. 34-51.
2. A jóindulat beszéde. (Beszélgetés Kulcsár Szabó Ernővel). Alföld. 1995. 7. 39-58.
3. Keserűség és derű. (Beszélgetés Szabolcsi Miklóssal). Alföld. 1996. 3. 37- 47.
4. Nem katekizmus, hanem ízlés. (Beszélgetés Németh G. Bélával). Alföld. 1996. 6. 47-60.
5. „Hisz nem mentünk át a hídon” (Beszélgetés Tamás Attilával). Alföld. 1996. 8. 35-50.
6. Siet valahová? (Beszélgetés Dávidházi Péterrel). Alföld. 1996. 12. 45-65.
7. „A banánnal máig nem tudtam megbarátkozni” (Beszélgetés Veres Andrással). Alföld. 1997. 6. 45-58.
8. Coincidentia oppositorum (Beszélgetés Kenyeres Zoltánnal). Alföld. 1997. 10.
9. Szófia beszéd (Beszélgetés Angyalosi Gergellyel). Alföld. 1998. 1. 35-52.
10. Térpoétika (Beszélgetés Thomka Beátával). Alföld. 1998. 6. 38-49.
11. Kaland és komoly játék. (Beszélgetés Balassa Péterrel). Alföld. 1998. 12. 53-78. ill. Végtelen beszélgetés. Interjúk. Balassa Péter művei 2. szerk. Korányi Margit, Új Palatinus, 2004
12. Egy ember két élete. (Beszélgetés Deréky Pállal). Alföld. 1999. 6. 37-54.
13. „Szakmai számvetés” (Beszélgetés Poszler Györggyel). Alföld. 1999. 12. 43-66.
14. Makacsul őrzött igazságok (Beszélgetés Tamás Attilával), Debreceni Disputa, 2004/11-12, 80-83.
15. A művészet ennyit tehet. Beszélgetés Dr. Szirák Péterrel, a Kertész Imre monográfia szerzőjével a Sorstalanság című filmalkotásról, Szkholion, 2005/1, 17-20.
16. A kultúra változékonysága. (Beszélgetés Kulcsár Szabó Ernővel), Debreceni Disputa, 2006/7-8. 16-19.

III. Tudományos előadás:
1. Folytonosság és változás a nyolcvanas évek magyar elbeszélő prózájában, A Nappali ház-folyóirat konferenciája, Budapest, 1993. április 24.
2. A bizonytalanság szabadsága. Szempontok az évtizedforduló prózájának értelmezéséhez, A József Attila Kör Tanulmányi Napjai, Pécs, 1993. október 3-5.
3. Merre tart az irodalom(tudomány)? Debreceni Irodalmi Napok, 1995. november 8.
4. A mai magyar próza irányzatai. Az Újvidéki Magyar Irodalmi Tanszék és az MTA Irodalomtudományi Intézetének konferenciája, Újvidék, 1995. december 11-12.
5. Mészöly Miklós elbeszéléseinek poétikájáról. Az Irodalomtörténeti Társaság Hajdú-Bihar megyei szekciójának ülése, Debrecen, 1996. október 25.
6. Szubjektum-képzetek az irodalomban, Bolyai Akadémia, Csíkszereda, 1997. július 24-27.
7. Novella és más műfajok a többirányú olvasás összjátékában. Debreceni Irodalmi Napok, 1997. november 11-12.
8. Kanonizációs stratégiák, történeti konstrukciók az Ady-recepcióban. Ady-újraolvasó konferencia, Miskolc, 1998. február 18-20.
9. Esterházy Péter Fuharosok című művének értelmezési lehetőségei, A DeKon-csoport konferenciája, Szeged, 1998. április 17-18.
10. Olvasásmód és (ön)megértés. (Hozzászólás a Németh László-esszék olvasástörténetéhez). Németh László-konferencia, Debrecen, 1998. május 8.
11. Az ösztön „nyelve” és a nyelv cselekedtető ereje. Szempontok Móricz Zsigmond néhány regényének újraolvasásához. Az Irodalomtörténeti Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szekciójának ülése, Nyíregyháza, 1999. november 7.
12. Regionalitás a huszadik századi magyar irodalomban. A Bolyai-ösztöndíjasok konferenciája, MTA, Budapest, 1999. november 15.
13. Az emlékezés elevensége. (Kosztolányi Dezső az irodalmi jelenben). Kosztolányi-emléknapok, Szabadka, 2001. március 27-29.
14. Lesen und (Selbst)Verständnis. (Bemerkungen zur Rezeption der Essays von László Németh). Horvát-cseh-német-magyar irodalomtudományi tanácskozás, Budapest, 2001. április 9-11.
15. A magyar elbeszélő prózáról 2001 júliusában. Próza-fesztivál, Békéscsaba, 2001. július 17.
16. A hatalom kérdése a kortárs magyar elbeszélő prózában, Nemzetközi Hungarológiai Konferencia, Jyväskylä, 2001. augusztus 6-11.
17. Sándor Márai in der deutschen Rezeption, Márai-Kolloquium, Berlin, 2002. január 17-19.
18. A kultúrák sokfélesége: a történelem partikularitása és univerzalitása. Jörn Rüsen történelem-elmélete. Történelem-kultúra-medialitás tudományos szimpózium, Debrecen, 2002. március 22-23.
19. Irányzatok és fordíthatóság a kortárs magyar prózában. A József Attila Kör Műfordító Tábora, Gödöllő, 2002. július 15.
20. A magyar irodalmi posztmodernség értelmezéséhez. Szabadkai Nyári Akadémia, 2002. augusztus 9.
21. Kései intelem, posztumusz végrendelet. Illyés Gyula: Szellem és erőszak. Illyés Gyula-konferencia, Debrecen, 2002. szeptember 27.
22. A holokauszt-diskurzus és a Sorstalanság, Irodalom és antropológia-konferencia, Miskolc, 2002. október 10-11.
23. A másolat-lét mesterkedései. Megjegyzések a posztmodern elbeszélő prózáról. Debreceni Irodalmi Napok, 2002. november 7-8.
24. The Testimony of a Survivor (Imre Kertész), Magyar Kulturális Hét, Helsinki-Turku-Tallinn, 2003. január 18-24.
25. Az idegenség-tapasztalat Kertész Imre életművében, Identitás és kulturális idegenség című konferencia, Budapest, 2003. március 27-29.
26. A recepcióesztétika hatástörténete. Irodalomelmélet-konferencia, Budapest, 2003. április 17-18.
27. A lélek és a véletlen. A medialitás nyomai a huszadik század elejének magyar művészetfilozófiájában. Az esztétikai tapasztalat medialitása című tudományos szimpózium, Debrecen, 2003. szeptember 25-26.
28. Magyar-zsidó-sors, Művészet és hatalom – a Kádár-korszak művészete, 12. JAK Tanulmányi Napok, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2004. október 1-2.
29. A képzés szenvedélye – a mese csábereje (Németh László: Kocsik szeptemberben), Németh László-konferencia, DAB-székház, Debrecen, 2004. november 5.
30. Történelem nem volt, hanem lesz (A kortárs magyar történelmi regény változatairól), Debreceni Irodalmi Napok, 2004. november 18.
31. Archiváció, protézis, interaktivitás – előadás a Hatvani István Szakkollégium Kultúra és medialitás című kurzusában, Debreceni Egyetem, 2005. április 27.
32. „kimondhatatlanságunk az, ami állandóan értelmezésre szorul”. Balassa Péter Nádas Péter-interpretációja – előadás az ELTÉ-n a Balassa-szemináriumban, 2005. október 25.
33. A technika „társadalmiassága”. Hajnal István archívuma, Előadás a Szerep és közeg című konferencián Debrecenben, 2006. április 28-án.
34. A test olvashatósága Nádas Péter: Párhuzamos történetek című regényében, Előadás a VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, Debrecenben, 2006. augusztus 23-án.
35. A Sorstalanság regényben és filmen, – előadás a Hatvani István Szakkollégium Irodalom, film, vizualitás című kurzusában, Debreceni Egyetem, 2007. április 24.
36. Narráció és diskurzus (Nádas Péter: Párhuzamos történetek), - előadás a Pázmány Péter Tudományegyetem Irodalmi Doktori Iskolájában, Pazmaneum, 2007. április 27.
37. Ragasztás és/vagy újraírás (A vendégszöveg-technika módosulásai Örkény, Mészöly és Esterházy írásművészetében), - előadás a Prózafordulat című konferencián, Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 2007. május 25-én

IV. Recenzió:
1. Egy nem regényes regény. (Konrád György: Agenda I. Kerti mulatság). Alföld, 1990. 12. 87-90.
2. A remény folytatja örökös repülését. (Vasadi Péter: Fahíd). Alföld. 1991. 6. 84-85.
3. „a születésen innen vagy a halálon túl” (Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről). Alföld. 1991. 12. 85-88.
4. A túlzás poétikája. (Határ Győző: Heliane). Alföld. 1992. 1. 71-75.
5. Kárpáti Kamil: A menyasszony vetkőztetése. Kortárs. 1992. 3. 93-95.
6. Bella István: Arccal a földnek. Kortárs. 1992. 5. 116-117.
7. Közel s távol. (Marno János: A vers akarata). Jelenkor. 1992. 6. 571-573.
8. A lélek lelassulása. (Szijj Ferenc: A futás napja). Alföld. 1992. 9. 88-91.
9. Van hová nézni. (Lengyel Péter: Holnapelőtt, nem-regény). Alföld. 1992. 11. 81-84.
10. A szűk az most tágasabb. (Kertész Imre: Gályanapló). Kortárs, 1992. 11. 96-100.
11. Egy gyanútlan könyv. (Csejdy András: Meddőhányó). Jelenkor. 1993. 1. 92-94.
12. A csíkrend szabó. (Lator László: Szigettenger). Népszabadság. 1994. február 2. 15.
13. Marilyn és Lukács. (Porogi András: Mars és Vénusz). Alföld. 1994. 3.
14. Megőrzés, méltóság, derű. (Bányai János: Talán így). Népszabadság. 1995. augusztus. 8. 15. Hét mondat Bertók Lászlóról. Irodalmi Szemle. 1995. 10. 16.
16. Hamiskritika: áradás. (Mészöly Miklós: Hamisregény; Családáradás). Kalligram. 1996. 1. 63-65.
17. Sem eltévedni, sem elbizakodni. (Szilágyi Márton: Kritikai berek). Alföld. 1996. 6. 91-95.
18. Vida Gábor: Búcsú a filmtől. Kortárs. 1996. 8. 120-123.
19. Komoly, gyógyító figyelem. (Pályi András: Suszterek és szalmabáb). Népszabadság, 1998. július 25.
20. Legalább szelídíteni a végzetet. (Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak). Népszabadság, 1999. május 29.
21. Nem azé, aki fut. (Ottlik Géza: Iskola a határon). Hajdú-Bihari Napló, 2000. március 18.
22. Ne kerteljünk! (Esterházy Péterről). Hajdú-Bihari Napló, 2000. október 21.
23. Az idő túlvisz mindenen (Kukorelly Endre: Rom). Hajdú-Bihari Napló, 2000. december 9.
24. Nyelv által lesz (Esterházy Péter: Harmonia caelestis). Alföld, 2001. 1. 94-101. ill. Böhm Gábor szerk. Másodfokon. Írások Esterházy Péter Harmonia caelestis és Javított kiadás című műveiről. Kijárat, Bp. 2003, 135-148.
25. Ha nem alszunk is, elforog (Bán Zoltán András: Az elme szabad állat). Hajdú-Bihari Napló, 2001. február 17.
26. Az idő túlvisz mindenen (Kukorelly Endre: Rom). Alföld, 2001. 3. 90-94.
27. Mérték, esemény, esztétika, erkölcs (Balassa Péter: Törésfolyamatok). Hajdú-Bihari Napló, 2001. március 30.
28. Egy kész átverés regény (Németh Gábor-Szilasi László: Kész regény). Hajdú-Bihari Napló, 2001. április 7.
29. Szextett. Kritikai beszélgetéssorozat. (Podmaniczky Szilárd: „...hidraulikus meny–asszony...”). Törökfürdő, 2001 Tél-Tavasz, 46-51.
30. Mérték és esemény. (Balassa Péter: Törésfolyamatok). Alföld, 2001. 10. 106-109.
31. A múlás értelme. (Szilágyi István: Hollóidő). Hajdú-Bihari Napló, 2002. január 5.
33. A múlás elviselhetetlen értelme. (Szilágyi István: Hollóidő). Alföld, 2002. 4. 88-94.
34. Tartsd a szemed a nívón! (Bónus Tibor: Garaczi László). Alföld, 2002. 9. 109-112.
35. Ex libris, Élet és Irodalom, 2004. január 9.
36. A remény utoljára. (Bojtár Endre-Esterházy Péter-Kertész Imre-Nádas Péter: Kalauz), Jelenkor, 2004/5, 575-580.
37. Egy nagy olvasó segédigéi (Balassa Péter: Segédigék), Élet és Irodalom, 2006. február 10.
38. A test végtelenbe nyíló könyve (Nádas Péter: Párhuzamos történetek), Alföld, 2006/10, 91-101.
39. A megértetés szükségessége (Scheibner Tamás-Szűcs Zoltán Gábor szerk. Az értelmezés szükségessége), ItK, 2006/5, 578-582.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérlek, hogy csak etikusan és nyomdafestéket tűrően írj a bejegyzésekhez megjegyzést!